Friss hírek

„Mézes fantázia”

A karácsonyi hangulatot talán a legjobban a mézeskalács jellegzetes illatával lehet megidézni. A semmihez sem fogható méz és illatos fűszerek keveréke talán még a legridegebb szíveket is melegséggel tölti el.
A Zajti Ferenc Kulturális Központ Helytörténeti Gyűjteményében 2019.11. 28-án nyílt kiállítás nemcsak a karácsonyt, de a vásárok hangulatát is felidézte. Bodnár Cecília a nyíregyházi Vasvári Pál Gimnázium tanulója által előadott alföldi népdalok visszavitték a kiállítás megnyitóján megjelent minden kedves vendéget abba a világba, amikor még vásárfiaként mézeskalácsok lapultak a tarisznyákban. Radics László mézeskalácsos népi iparművész, a Népművészet Mestere, Hajdú-Bihar Megyei Príma díjas és fia Radics Zoltán mézeskalácsos mester munkái egy több mint százéves mézeskalácsos dinasztia mesterségbeli tudásáról árulkodnak. Talán ők az egyedüliek az országban, akik ilyen széles termékpalettával rendelkeznek. Mind a három féle tésztát készítik, így műhelyükből kikerül az ütőfás, az ejzolt és a puszedli mézes is. A kiállítást Dr. Hosszú József Újfehértó Város polgármestere nyitotta meg, aki beszédében elmondta, hogy napjainkban milyen fontosak a hagyományok megőrzése. Mennyire példamutató az a munka melyet a Radics család végez. Napjaink rohanó világában már nem maradnak fenn a kézműves dinasztiák, mert nem tartják a fiatalok fontosnak apáik, nagyapáik mesterségét. A mesterművek között megbúvó egyéb kis mézesek pedig bár régen vásárok, búcsúk elmaradhatatlan kellékei voltak, mára már ritkaságnak számítanak. A kiállítás szakmai bemutatásakor az érdeklődők megtudták, hogy a mézeskalács, mézzel készült sütemények története több ezer évre nyúlik vissza. Már a rómaiak is, de az egyiptomiak is fogyaszthattak hasonló csemegéket. A mézeskalácsos mesterség Európában a 13., Magyarországon a 18. században, mint céhes ipar működött. A mézeskalácsos mesterek egykor az un. ütőfákat is saját kezűleg faragták. Ezek a több száz éves darabok nagy kultúrtörténeti jelentőséggel bírnak. Vidékünkön leghíresebb a „debreceni tányér”. Így nevezik a mézeskalácsosok a kerek ütőfás mézeseket az ország egész területén. Egykor azonban ugyanúgy formáztak babát, szívet, huszárt, kardot és lovat, mint később a színes „bilet”-tel (képecske) díszített mézeseket. A résztvevők a megnyitó után a két mester vezetésével bepillantást nyerhettek a mézeskalácsok díszítésének menetébe. Igen sok szakmai titok is elhangzott, azonban a legfontosabb kérdésre milyen az igazán jó mézestészta a következőt mondta Radics László: ”Nagyon egyszerű. A jó tésztához nem kell más, mint liszt, méz, víz és sok szeretet.” A bemutatott tárgyak között igazi téli hangulatot árasztó „mézes falu” is látható. A sok hagyományos mestermű mellett érezzük, hogy a két mester valóban szívét és szeretetét sütötte bele ezekbe a remekekbe. Ezen az estén a résztvevők megkóstolhatták a híres Radics-féle igazi mézeskalácsokat, és aki szeretett volna vásárolhatott is belőle. A kiállítás a Helytörténeti Gyűjteményben az Advent utáni időszakban és egészen 2020. január 30-ig látható.                                
                                                                                                                                                                                Tóth Zsuzsanna
                                                                                                                              muzeológus

111

122

123

124