Friss hírek

Bárányhimlő elleni védőoltás támogatása

Tisztelt Szülők, Lakosok!

Tájékoztatom Önöket, hogy Újfehértó Városban lehetőség van a bárányhimlő elleni védőoltás – 2 vakcina - költségéhez oltási támogatás igénybevételére. A támogatás iránti kérelmet a 12. hónapot betöltött, de 3. életévet még be nem töltött kiskorú szülője/törvényes képviselője az erre rendszeresített formanyomtatványon nyújthatja be.

A támogatás mértéke gyermekenként egységesen természetben kerül megállapításra, a gyermekorvosok térítésmentesen adják be az oltóanyagot.

 

                                                                                           Nagy Sándor

                                                                                         polgármester sk.

Bárányhimlő

http://www.baranyhimlo.hu/

Magyarországon a bárányhimlő a leggyakoribb bejelentett fertőző betegség. Évente 35-40 ezer esetet regisztrálnak: a gyermekek többsége az óvodáskor végéig elkapja a fertőzést. A betegség legtöbbször enyhe lefolyású és magától gyógyul, de egyeseknél súlyos szövődmények is kialakulhatnak, akik emiatt kórházba kerülhetnek. Itthon évente 350-400 kisgyermek szorul kórházi kezelésre bárányhimlő miatt.

Ennek ellenére sokan még ma is azt gondolják, hogy a bárányhimlőn minden gyermeknek át kell esnie, de ez nem így van! Sajnos a leggondosabb anyuka sem tudhatja előre, hogy melyik kisgyermeknél okoz majd enyhe vagy súlyos tüneteket a betegség. A kiütésekkel, viszketéssel, lázzal járó, és akár 2-3 hétig is elhúzódó bárányhimlő-fertőzés ugyanis nemcsak életre szóló hegeket, de súlyos esetben életveszélyes szövődményeket – tüdőgyulladást, bőr és a bőr alatt lévő lágyrészek gyulladását és idegrendszeri komplikációkat – is okozhat.

1.  A betegség

A bárányhimlőt a rendkívül ragályos varicella zoster vírus okozza, amely cseppfertőzéssel, a légutakon vagy a kötőhártyán keresztül jut a szervezetbe. Köhögéssel, tüsszentéssel és persze a bárányhimlős hólyagok váladékával is átadható. A fertőzés átviteléhez azonban nem szükséges testi kontaktus: poharak, evőeszközök, ruhanemű, ágynemű, a kisgyermekek szájba vett közös játékai is terjesztik a kórt. A megfertőződéshez általában az is elég, ha 15-20 percet egy szobában töltünk a beteggel.

A beteg hosszabb lappangási idő után (10–21 nap) mutat tüneteket, viszont a betegség fertőző szakasza már a kiütések megjelenése előtt 1-2 nappal elkezdődik és a hólyagok hegesedéséig tart. Tíz emberből kilenc bárányhimlős lesz, ha fertőzött személlyel kerül kapcsolatba, és a betegséget csak azok kerülik el, akik már átestek rajta, vagy a bárányhimlő elleni kétadagos védőoltással védettek. Emiatt a bárányhimlő megjelenése a bölcsődei, óvodai közösségben könnyen járvány kialakulásához vezet.

A betegség átvészelése életre szóló védettséget jelent ugyan, de tudni kell, hogy a vírus a gyógyulás után is a szervezetben marad a gerincvelő melletti idegdúcokban megbújva, és a felnőtteknél, leggyakrabban időskorban fájdalmas övsömört, azaz – a vírus nevét adó – herpes zoster betegséget okozhat.

Bár sokan ártalmatlan gyermekbetegségnek gondolják, a bárányhimlő tinédzsereket és felnőtteket is megfertőzhet és vannak, akikre kifejezetten veszélyes lehet. Ilyenek a legyengült immunrendszerű emberek, az egy év alatti csecsemők, valamint azok a serdülők, várandós kismamák és felnőttek, akik gyermekkorukban nem estek át a betegségen, és védőoltást sem kaptak.

Házi gyermekorvosok azt is megfigyelték, hogy egy családon belül a második és harmadik családtag bárányhimlő-fertőzése rendszerint súlyosabb lefolyású, hosszabb ideig tart, és jóval több hólyaggal jár. Tehát a bárányhimlő fokozottan veszélyezteti a többgyermekes családokat, amelyekben általában járványszerűen söpör végig, és sokszor a betegséggel utolsóként megfertőződött legkisebbeket érinti a legsúlyosabban.

2.  Tünetek

A bárányhimlő jellemző, kellemetlen tünetei általában két hét lappangási idő után jelentkeznek.

A betegség hőemelkedéssel, köhögéssel, torokfájással, rossz közérzettel, étvágytalansággal és gyengeséggel kezdődik, majd viszkető piros pöttyök jelennek meg a beteg testén és nyálkahártyáin, amelyek hamarosan hólyagokká alakulnak, majd – kifakadás után – hegesednek és pörkös kiütésekké válnak.

A kiütések először általában az arcon, a törzsön jelentkeznek, majd a test egyéb részein is megjelennek: a száj, a szemhéjak, a nemi szervek, sőt akár a nyelőcső is érintett lehet.

3.  Szövődmények

A bárányhimlő többnyire enyhe lefolyású betegség, de egyes esetekben – előre nem látható – súlyos szövődményeket okozhat.

A bárányhimlő lehetséges szövődményei:

-        A hólyagos bőr és a lágyrészek bakteriális felülfertőződése (cellulitis, ótvar), ami a gyógyulás után is gyakran egész életre látható hegeket, himlőhelyeket hagyhat

-        Idegrendszeri, tüdő-, ízületi-, csont-, szívizom- és májgyulladás

-        Jóindulatú kisagyi gyulladás, amely mozgáskoordinációs zavarral jár: az akaratlagos mozgások végrehajtása közben remegés, beszédzavar, hányinger, hányás fordulhat elő (a riasztó tünetek ellenére 2-3 hét alatt beavatkozás nélkül gyógyuló betegségről van szó)

-        Agyvelőgyulladás, ami fejfájást, hányást, zavartságot, görcsöket okoz, és késői idegrendszeri maradványtünetekkel gyógyulhat

-        Stroke, aminek gyakorisága a varicellát követő 1 éven belül kb. háromszorosára nő

-        Vérképzőrendszeri eltérések, vérmérgezés

 

A súlyos szövődmények kezelése hosszan tartó kórházi ápolást igényelhet, ami a gyermekeknek és a szülőknek is rendkívül megterhelő. A kórházi tartózkodás a szülőkre nemcsak lelki, de nem tervezett anyagi terheket is ró, és – különösen többgyermekes családokban – az egyik szülő hosszú időre, akár hetekre is kieshet a munkából.

4.  Övsömör

Övsömör úgy alakul ki, hogy a bárányhimlő gyermekkori átvészelése után a vírus elraktározódik a gerincoszlop melletti idegi központokban, és évekkel később, az immunrendszer gyengülésekor aktiválódik. Ezek a lappangó vírusok különböző hatásokra – olyan betegségek, állapotok, amelyek az immunrendszer működésének gyengülését okozzák (stressz, műtéti beavatkozás, dohányzás, daganatos betegségek, HIV, szteroidos kezelés, stb.) – aktív állapotba kerülnek, és az idegek mentén vándorolva az idegdúchoz tartozó bőrterületen csíkszerű elhelyezkedésben kiütéseket okoznak. A betegség a kiütéses területeknek megfelelően nagy és nehezen csillapítható fájdalommal járhat. Számos esetben a csillapíthatatlan bőrfájdalom és bőrérzékenység napokkal megelőzi a kiütések megjelenését.

5.  Kezelés

Mit tehetünk otthon?

-        A gyermek körmeit vágjuk rövidre, ezzel megelőzhetjük, hogy elvakarja a hólyagokat. A kezeket és a ruházatot tisztán és szárazon kell tartani.

-        A kiütések viszketését langyos vizes zuhannyal csökkenthetjük, a hajas fejbőrt is megmoshatjuk.

-        Használjunk puha törülközőt, és ne dörzsöljük a gyermek bőrét, hanem óvatosan itassuk fel róla a nedvességet.

-        A hólyagos bőrt nem szabad bekenni semmilyen krémmel vagy habbal, így elkerülhetjük, hogy a bőrön élő baktériumok a szervezetbe jussanak, és ott fertőzést okozzanak.

-        A viszketés enyhítésére esetleg nagyon vékony rétegben mentolos hintőport használhatunk.

-        A lázat csillapíthatjuk láz- és fájdalomcsillapítóval, de fontos, hogy kerüljük a szalicilát tartalmú gyógyszereket (pl. Aszpirin).

Mikor forduljunk orvoshoz?

-        Ha a gyermek nem iszik eleget.

-        Ha a bőr a kiütések körül pirossá, duzzadttá válik, vagy a bőr egyéb területein piros, meleg, fájdalmas részeket észlelünk.

-        Ha a gyermek nagyon gyenge, nehezen ébreszthető fel.

-        Ha a gyermek erősen köhög, gyakran hány.

-        Ha a láz újabb kiütések jelentkezése nélkül is megmarad, vagy a gyermek ismételten belázasodik.

-        Ha a gyermek szokatlanul viselkedik, vagy más nyugtalanító tüneteket észlelünk nála.

6.  Bárányhimlő terhesség alatt

A terhesség idején elkapott bárányhimlő-fertőzés mind a várandós édesanya, mind a magzat számára fokozott kockázatot jelent. A statisztikák szerint ezer terhességre körülbelül 3 bárányhimlős megbetegedés jut.

A betegség szempontjából legkritikusabb időszak a terhesség első húsz hete, hiszen a magzat szervei ekkor fejlődnek ki. A bárányhimlő magzatkárosító kockázata bár csekély, de ilyenkor jelentős lehet: az idegrendszert, a látást, a hallást, a szívet, a végtagokat is érintő, komplex gyógyíthatatlan fejlődési rendellenesség is kialakulhat.

Ha a várandós anya bárányhimlős beteggel kerül kapcsolatba, vagy önmagán észleli a fertőzöttség tüneteit, haladéktalanul orvoshoz kell fordulnia. Ilyenkor a szakorvos dönt az alkalmazandó kezelésről. A 20. hét után elkapott és átvészelt anyai bárányhimlő magzati kockázata ugyanakkor már csekély.

Azok a gyermekek, akik ebben az időszakban, méhen belül vészelik át az anyai bárányhimlőt, bizonyos mértékben védettnek tekinthetők. Ám nekik csecsemő- vagy kisgyermekkorukban nagy valószínűséggel övsömörük alakul ki. A megfigyelések szerint ezek lefolyása általában enyhe, vírusellenes kezelés nem szükséges, és a védettség a későbbiekben már tartós lesz.

Nem ilyen rózsás a kismamák helyzete: az állapotos nők jóval nagyobb kockázatnak vannak kitéve bárányhimlős fertőzés esetén. Jóval nagyobb, például, a tüdőt érintő szövődmények aránya, és a várandós nőknél a máj- és idegrendszeri károsodás esélye is magasabb.

A születendő gyermekre a szülés körüli időszak jelent ismét nagy kockázatot akkor, ha a kismamánál a szülés előtti öt napban – vagy két nappal utána – jelentkeznek a bárányhimlő tünetei. Ezekben az esetekben ugyanis nagy vírusmennyiség juthat a magzatba, aki világra jön, még mielőtt az anya termelte, védettséget jelentő ellenanyagokhoz juthatna.

Ezeknél az újszülötteknél súlyos lefolyású fertőzésre lehet számítani 10-12 napos korban, és az megfelelő ellátás nélkül az esetek 30%-ában halállal végződik.

Nem ritka, amikor az újszülött a testvérétől kapja el élete első heteiben a bárányhimlőt. Ilyenkor a várható varicella fertőzés kisebb kockázatú, mint a méhen belül szerzett. Lefolyását nagymértékben befolyásolja, hogy az édesanya volt-e már bárányhimlős, és tud-e szoptatni. Ha védett, és szoptat, akkor minden esély megvan arra, hogy az újszülött fertőzése enyhe lefolyású legyen. Ellenkező esetben szükséges lehet a vírusellenes kezelés, és ilyenkor az édesanya is elkaphatja a bárányhimlőt annak minden kockázatával.

A bárányhimlő elleni védőoltás különösen javasolt a betegségen át nem esett, terhesség előtt álló fiatal nők számára. A terhesség időszaka alatt a védőoltást már nem ajánlott beadatni, a tervezett gyermekvállalást pedig az oltás beadása után 4 héttel el kell halasztani.

7.  Megelőzés védőoltással

A bárányhimlő ma már megelőzhető kétadagos védőoltással. A két adagból álló oltás már 9 hónapos kortól adható, de ideálisabb egy eves kor felett oltani. Az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) ajánlása szerint a gyermekek 16-18 hónapos korában ideális beadatni. A szabályoknak megfelelően beadott védőoltás a bárányhimlő elleni védekezés leghatékonyabb eszköze.

A bárányhimlő elleni védőoltást még időben, gyermeke közösségbe kerülése előtt kérje házi gyermekorvosától!

A bárányhimlő elleni oltás beadása után leggyakrabban a beadás helyén jelentkező fájdalmat, bőrpírt, duzzanatot, illetve lázat és bőrkiütést észlelhetünk.

Ugyancsak fontos tudni, hogy még a kétadagos bárányhimlő elleni vakcina beadása után is – nagyon ritkán – kialakulhat úgynevezett áttöréses bárányhimlő, de ilyen esetekben a betegség enyhe lefolyású: kevés viszkető kiütéssel jár, általában láz és szövődmények nélkül zajlik le!

Nem családbarát betegség!

A bárányhimlő a közösségbe kerülő gyermekeken kívül a többgyermekes családokra és a fertőzésen még át nem esett felnőttekre, a várandós nőkre is veszélyes. Javasolt a betegség megelőzése a többgyermekes családokban, valamint azoknál a serdülőknél és felnőtteknél, akik gyermekkorukban nem estek át a fertőzésen, hiszen a második, harmadik gyermek betegsége gyakran súlyosabb, és az ilyen családokban a felnőttek szövődményei is gyakoribbak.

Többgyermekes családokban a bárányhimlő-fertőzés a szülőknél többhetes kiesést jelenthet a munkából – hiszen a lappangási idő miatt lehet, hogy egymás után jelentkeznek a tünetek –, és akár egyszerre mindkét szülő idejére szükség lehet, ha valamelyik gyermekük kórházba kerül. Ha az óvodás gyermek védőoltást kap, azzal megelőzhető, hogy megfertőzze a kisebb testvérét, vagy várandós anyukáját, aki korábban még nem kapott védőoltást, vagy nem vészelte át a betegséget.

Felnőttek is elkaphatják!

Fontos szem előtt tartani, hogy a sokszor csak gyermekbetegségként emlegetett bárányhimlő nem csak a gyermekeket fertőzheti meg. Akik gyermekkorukban nem estek át a kellemetlen betegségen, felnőttkorukban is ugyanolyan fogékonyak lehetnek rá. Az érintettek aránya a magyar felnőtt lakosság 10-15%-a is lehet, tehát 1-1,5 millió serdülőt és felnőtt embert veszélyeztethet a betegség.

A felnőttkori bárányhimlő ráadásul rendszerint súlyosabb lefolyású, és a szövődmények előfordulásának kockázata is nagyobb, emiatt őket is érdemes beoltatni a betegség ellen.

A felnőtteknek szintén számolniuk kell a varicella vírus okozta ideg- és bőrgyulladással, valamint az övsömörrel is, amely a korábbi bárányhimlő-fertőzéskor az idegdúcokban megmaradt vírusok „felébredésének” következménye lehet. Az övsömör általában a fertőzés után hosszú évekkel, évtizedekkel alakul ki, jellemzően idősebb korban, a legyengült immunrendszerű embereknél.

Védelem a gyermekvállalás előtt!

A bármilyen okból bekövetkező immunhiányos állapot – életkortól és nemtől függetlenül – a bárányhimlő szempontjából önmagában is kockázati tényező. Ennek egyik különleges esete a várandósság időszaka.

A bárányhimlő elleni védőoltás különösen ajánlott a betegségen át nem esett, terhesség előtt álló fiatal nők számára. A terhesség időszaka alatt már nem ajánlott a védőoltást beadatni, a tervezett gyermekvállalást pedig az oltás beadása után 4 héttel el kell halasztani. Különösen lényeges olyan családokban gondoskodni a megelőzésről, amelyekben az anya nem védett a bárányhimlő ellen – azaz nem kapta még el a fertőzést, nem vette fel a védőoltást sem –, és a nagyobbik gyermek közösségbe jár.

Ha a családtervezés előtt álló nő nem tudja biztosan, hogy gyermekkorában átesett-e a betegségen, ezt egyszerű szerológiai vizsgálat kiderítheti, és ha szükséges, érdemes beadatnia a védőoltást.