Friss hírek

Tehetséggondozás a Napsugár Tagóvodában

Betekintés a „Sünikék”-Ovis Bábozó Tehetségműhely munkájába

„ A mese gyógyír, varázsszer, verbális bájital, amely mindenkoron mindenkinek szól. Mindenkinek, aki a saját sorsát szeretné megélni.” (Bajzáth Mária Éva – mesepedagógus)

Óvodánkban a 2018/2019-es tanévben is kiemelt pedagógiai fő feladat a tehetséggondozás.

A kreatív, tehetségígéretes apróságaink fejlesztése két síkon történik a mindennapokban, az óvodai nevelés során: az óvodai csoportokban, a napi tevékenységekbe ágyazva a különböző nevelési területek érintésével, komplex feldolgozással, illetve kiscsoportos, kreativitást fejlesztő tehetséggondozó műhelyfoglalkozások keretében.

Két éve vezetjük Kabai Tiborné Timike óvó nénivel a „Sünikék” – Ovis Bábozó Tehetségműhelyt óvodánkban. A bábjáték színes világa örömérzetet, vidámságot kelt a gyermeki lélekben. Az együtt cselekvés, a közös élmények erősítik gyermekeink szociális képességeit, növelik a kölcsönös kapcsolataik számát, ami által fejlődik egész személyiségük. Olyan szociális képességeket erősít a tehetséggondozás, illetve alakít ki, amelyek a gyermekek sikeres boldogulását biztosítják életük során.

Az 5. életévüket betöltött gyermekek műhelybe való beválogatásánál elsődleges célunk volt, hogy a kiemelkedő képességű, kreatív gyermekek személyiségének optimális fejlesztését elősegítsük gazdagító programok keretében.

A tehetséges gyermekek erős oldalát támogassuk.

A fejlesztő programot úgy állítottuk össze, hogy az maximálisan elősegítse érdeklődési irányukat, kialakítsa élmény és fantáziavilágukat, kreativitásukat, képzeleteik képi-térbeli, szabad önkifejezésének totális fejlődősét a mesék feldolgozása során.

A 30 perces műhelyfoglalkozásokat heti rendszerességgel végezzük, ahol kicsinyeink átlagon felüli adottságait kihívásra késztetjük olyan játékokkal (báb, dráma, dramatikus, szituációs), melyek célirányosan fejlesztik kreatív adottságaikat, fokozzák motiváltságukat.

A speciális gyermeki adottságok területeinek irányába minden óvodás csodákat élhet át, miközben egyénre szabott fejlesztésben is részesül. Olyan élmények várják őket, amelyeket máshol nem kaphatnak meg.

A közös munkák minden alkalommal nagy örömet, izgalmat jelentenek számukra, akár a kiválasztott népmesék díszleteinek, egyéb kellékeinek elkészítésében, akár a bábfajták kiválasztásában.

Mindig fontos számukra, hogy a műhelymunkák alkalmával tudjanak egymásra figyelni, egymás mellett dolgozni, s a végén pedig önfeledten és elégedetten örülni a közös alkotásnak, produktumnak.

Hiszen a bábjáték az a terület, mely a legtöbb játékosságot, felszabadult örömet jelenti óvodánk kicsiny lakói számára. Komplex hatása abban rejlik, hogy sokféle képességet fejleszt, annak is, aki játssza.

Művészeti hatásán, az audio-vizuális élmény örömén kívül diagnosztikai, pedagógiai és terápiás célú felhasználási lehetősége sem elhanyagolható.

A műhelyfoglalkozások során az eddigi tapasztalatok alapján, a hetek és hónapok elteltével folyamatosan tapasztaljuk munkánk eredményességét, melyek bátorítanak és erősítenek a folytatásra. Látjuk a gyermekek érzelmi-akarati életének fejlődését, kreativitásuk, fantáziaviláguk totális kiteljesedését, önbizalmuk, önállóságuk növekedését. Egyre bátrabbak, nyitottabbak, értelmi funkcióik fokozatosan fejlődnek. Intenzív érzelmek jellemzik őket, együttműködő képességük folyamatos fejlődést mutat, erős erkölcsi értékrenddel rendelkeznek.

S nem elhanyagolható kommunikációs készségük fejlesztése, hiszen magasabb szintű nyelvi kompetenciával rendelkeznek. Szókincsük gazdag, választékos, nyelvi kifejezőkészségük sokrétű, hosszabb ideig és könnyebben bírhatóak verbális megnyilatkozásra, gyorsabban aktiválják mentális lexikonjaikból a szavakat. Ezek mind együttesen, nagymértékben megmutatkoznak a beszédprodukcióra gyakorolt hatásban is.

S végezetül egy jó tanács nekünk, óvodapedagógusoknak is!

A bábozás egy játék, egy társasjáték és csak akkor jó, ha mi is ÉLVEZZÜK!

Engedjük el magunkat, legyünk újra gyerekek, bohóckodjunk!

A báb TÁRSAS játék: a gyermek sosem fog egyedül játszani vele. Sőt még társaival sem, ha mi nem tanítjuk, meg hogyan kell!

 

„Meg kell tanulnunk a gyermek szemeivel látni és fülével hallani, meg kell tanulnunk a gyermek élményvilágának a szintjét beszélni.

Meg kell tanulnunk mindenekelőtt azt, hogy ráálljunk a gyermek érzelmi hullámhosszára, megéljük emocionális történéseit, elfogadjuk vágyait, tiszteljük fantáziáját, s mindezzel elősegítsük a szabad kommunikációt, a nyitott személyiség kibontakoztatását.

Ennek feltétele pedig nem kevesebb, mint a gyermekbe vetett bizalom, az iránta érzett felelősség, melyből nyílt és derűs légkörben, ésszerű szabályok között, a gyermek felelőssége is kicsirázik.” (Mérei Ferenc)

 

Újfehértó, 2019. 01.14.                                                         Mosolygóné Kósza Zsuzsanna

                                                                                                          óvodapedagógus