Friss hírek

Testvértelepülésünk Vága (Váhovce) Község

2018. augusztus 29-i ülésen döntött Újfehértó Város Képviselő-testülete a Vága (Váhovce) Községgel (Szlovákia) való testvér-települési megállapodás megkötéséről.
Az Újfehértói Tűzoltó Egyesület több éve jó személyes kapcsolatot ápol Vága község tűzoltó szervezetével. Ennek alapján felvettük a kapcsolatot Kubica Adrián úrral, a település polgármesterével, melyet személyes találkozó követett. Ennek során merült fel az az elképzelés, hogy a két település testvér-települési megállapodást kössön.

Vága község (szlovákul: Váhovce) Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galántai járásban a Kisalföld északi részén, Szeredtől 5 kilométerre, délkeletre a Vág jobb partján fekszik a magyar-szlovák nyelvhatár mentén. (Forrás: Vága község hivatalos weboldala, vahovce.sk és Wikipédia) Áthalad rajta a Nemeskajalt (9 km) Szereddel összekötő mellékút. A község területén keresztülhalad az R1-es (Nagyszombat-Nyitra) autópálya, amely itt keresztezi a Vág folyót. (Forrás: www.velemjaro.sk/telepulestar/vaga)

A település környékén található a Kaskády víztározó és erőmű, amelyet 1985-ben fejeztek be. (Forrás: Wikipédia)

Őshonos lakosságát évszázadokon át magyarok alkotják. A helyi hagyomány szerint három, Erdélyből idetelepült család (Nagy-Józsa, Puskás, Szabó) alapította a falut. (Forrás: www.velemjaro.sk/telepulestar/vaga) A legrégebbi fennmaradt oklevél, amelyben Vága falut említik, 1259. szeptember 1. napján keletkezett a Csepel-szigeten, ebben az iratban IV. Béla király a vágai Damjánnak adta Rexit pozsonyi várjobbágy földjét. (Forrás: vaga.p8.hu és Wikipédia)

A 14. század elején már az esztergomi érsekségé volt és egészen a jobbágyság megszűnéséig az övé is maradt. (Forrás: www.velemjaro.sk/telepulestar/vaga és Wikipédia) 1281-ben, 1326-ban és 1361-ben is említi oklevél. A 14. században malmot is említenek a településen. A falu régi temploma 15. századi volt. 1553-ban még 28 portával adózott. 1597-ben összeírták a falu által elszenvedett károkat. (Forrás: Wikipédia) Az ismétlődő török támadások során csaknem megsemmisült, ráadásul török uralom alá is került néhány évtizedre. 1664-ben 3 háztartásban 3 fejadófizető személyt említ a török adóösszeírás. (Forrás: Wikipédia és www.velemjaro.sk/telepulestar/vaga) A török fennhatóság 1683-ig tartott. Ezután az elmenekült lakosok fokozatosan visszaköltöztek, illetve új lakosokat telepítettek be. (Forrás: vaga.p8.hu)

A török kiűzése után a kuruc háborúk és az azokat kísérő járványok miatt szenvedett sokat. (Forrás: www.velemjaro.sk/telepulestar/vaga) 1718-ban új templomot kellett építeni, mert temploma már 1694-ben romos állapotban állt. A 18 század közepétől aztán gyors növekedésnek indult a lakosság, a század végére (1785) már meghaladta az ezer főt. Fejlődött a kézművesség is, több molnár, szabó, takács, mészáros és csizmadia dolgozott itt. Iskoláját 1816-ban említik először. (Forrás: Wikipédia)

1825-ben súlyos tűzvész pusztított, amelynek emlékére szobrot emeltek Szent Flóriánnak, és az ünnepén minden évben körmenettel vonulnak ide, a tűzoltók vezetésével. (www.velemjaro.sk/telepulestar/vaga) A körmenetet 1990-ben újították föl. (Forrás: Wikipédia)

Az 1848-49-es szabadságharc következményei nagy hatással voltak a falu életére. A jobbágyságot eltörölték a lakosok felszabadultak a robot, a termény és pénzbeli szolgáltatások terhei alól. Ezen kívül Vága a Nagyközségek sorába lépett. A község lakosainak a legfőbb kereseti és megélhetési forrását a földművelés jelentette. Az állattenyésztés terén a szarvasmarha tenyésztés volt jellemző. (Forrás: vaga.p8.hu)

1869-ben a falunak 1644 lakosa volt, akik főleg mezőgazdasággal foglalkoztak, de 17 hajómalom is működött a községben a Vág folyón. 1880-ban 1884 lakosából 1731 magyar, 32 szlovák, 28 német és 93 ismeretlen anyanyelvű volt. A 20. század elején sok lakója kivándorolt a tengerentúlra. Az első világháborúban a falunak 77 hősi halottja volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott. (Forrás: Wikipédia)

A „trianoni béke” Csehszlovákiához csatolta. Az 1938. november 2-i bécsi döntés hatályán kívül maradt, ám folyamatos határkiigazítási tárgyalások folytak róla, és 1939. március 14-én Magyarországhoz csatolták. (Forrás: www.velemjaro.sk/telepulestar/vaga és Wikipédia)

A II. világháború 43 áldozatot követelt, valamint az anyagi kár is jelentős volt. (Forrás: vaga.p8.hu)

1945-től ismét Csehszlovákiához került. 1945-ben 2080 vágai közül 72 lakos volt szlovák nemzetiségű.

Nemzetiségi összetételének eltolódása a második világháború utáni években kezdődött. (Forrás: www.velemjaro.sk/telepulestar/vaga és Wikipédia)

1945-ben megalakult a nemzeti bizottság, amely fontos szerepet töltött be a falu társadalmi és gazdasági életében, egészen 1990-ig. (Forrás: vaga.p8.hu)

A község új címerét és zászlaját 2001-ben avatták fel. (Forrás: Wikipédia)

A község területe 15,97 km2, teljes népessége 2083 fő a 2011. évi állapot szerint. (Forrás: Wikipédia) E népszámlálás során a teljes lakosság 64,5 %-a vallotta magát magyarnak, azaz 1344 fő, 29,1 %-a szlováknak, mindösszesen 606 fő. (Forrás: Szlovákiai Adatbank adatbank.sk)

A községben magyar és szlovák alapiskola, valamint kétnyelvű óvoda található. (Forrás: www.velemjaro.sk/telepulestar/vaga

Nevezetességei: a római katolikus templom (Szent Miklósnak szentelt katolikus temploma 1788-épült), Tűzoltószertár, Világháborús emlékmű, Szentháromság szobor, Szent Flórián szobor, út menti fakereszt az Alsószerdahely felé vezető főút mellett. (Forrás: Wikipédia)

Testvértelepülése Győrszemere, Magyarország. (Forrás: Wikipédia)

Önkormányzata a Községi Tanács, amelyet a helyi lakosság közvetlenül választott, 9 képviselőből áll. A településnek jegyzője nincsen, főellenőr látja el az ellenőrzési feladatokat. (Forrás: Vága község hivatalos weboldala, vahovce.sk)

 

 
vaga-ovoda-fr-3
10924609-1077178818974327-5066267271871769411-o
5029560

20180720-194048
vaga-vh-emlekmu-3
7243059
32327289-10155294722646993-9209718219856674816-n