Adó

Adó elérhetőségei:

Újfehértó Város Polgármesteri Hivatal,
 Szent I. u. 10, Földszint 1.sz iroda
Telefon: 42/ 290-000 -28 mellék
Fax: 42/290-003.
E-mail: ado@ujfeherto.hu
Ügyintézők:

Liptákné Bereczki Mária
Pazonyi Józsefné
Nagy Antalné
Tahóczki Andrásné
Verdesné Petrus Katalin
Méhész-Balázsné dr. Szilágyi Edit

    Ügyfélfogadás ideje:
Hétfő:       8 – 12-ig
Kedd:        8 – 12-ig
Szerda       8 – 17-ig
Csütörtök:   8 – 12-ig
Péntek:      8 – 12-ig
 
ADÓ ÜGYLEÍRÁSOK
ADÓ- ÉS ÉRTÉKBIZONYÍTVÁNY KIÁLLÍTÁSA     MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJA
ADÓIGAZOLÁS     MÉLTÁNYOSSÁGI ELJÁRÁS AZ ADÓIGAZGATÁSI ELJÁRÁSBAN
ÉPÍTMÉNYADÓ     TALAJTERHELÉSI DÍJ
GÉPJÁRMŰADÓ     TERMŐFÖLD BÉRBEADÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEMADÓ
HELYI IPARŰZÉSI ADÓ     
 


 Iparűzési adó bevallás

(2016.04.19.)

Tisztelt adózók!

Felhívjuk figyelmüket, hogy az adóbevallás kitöltéséhez a Adobe Reader PDF olvasó program szükséges,

 

 

Iparűzési adó beszedési számla száma:68800013-11039165

 

2007. évi iparűzési adó bevallás

2007. évi kitöltési útmutató, iparűzési adóbevallási nyomtatványhoz

 

2008. évi iparűzési adó bevallás

2009. évi iparűzési adó bevallás

2010. évi iparűzési adó bevallás

2011. évi iparűzési adó bevallás

 2013. évi iparűzési adó bevallás

 2014. évi iparűzési adó bevallás

2015. évi iparűzési adó bevallás

 

 BEVALLÁS a helyi iparűzési adóelőleg kiegészítéséről 2013

 BEVALLÁS a helyi iparűzési adóelőleg kiegészítéséről 2014

BEVALLÁS a helyi iparűzési adóelőleg kiegészítéséről 2015

 

Kitöltési útmutató

 

TÁJÉKOZTATÓ
A helyi iparűzési adóbevallás kitöltéséhez a tevékenységüket év közben kezdő adóalanyok részére

HELYI IPARŰZÉSI ADÓ

Vonatkozó jogszabály:
•    1990. évi C. törvény a helyi adókról (továbbiakban: Htv.)
•    2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről (továbbiakban: Art.)
•    2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
•    36/2009. (XII.16.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról (továbbiakban: Ör.)
•    35/2008. (XII.31.) PM. rendelet
Hatáskör : A helyi iparűzési adóval kapcsolatos adóigazgatási hatáskört 2010. június 29-től ismét az önkormányzati adóhatóság látja el.

Ügyfélfogadás helye:
Polgármesteri Hivatal
Újfehértó, Szent István u. 10.
 
Ügyfélfogadás ideje:
Hétfő:       8 – 12-ig
Kedd:        8 – 12-ig
Szerda       8 – 17-ig
Csütörtök: 8 – 12-ig
Péntek:      8 – 12-ig

Teendők az önkormányzati adóhatóság felé
•    Bejelentkezési kötelezettség teljesítése a tevékenység megkezdésétől számított 15 napon belül.
•    Bevallási kötelezettség teljesítése az adóévet követő év május 31-ig, az esetleges adókülönbözetet  ezzel egyidejűleg megfizetni.
•    Adóelőleg fizetési kötelezettség teljesítése - amelyet az adózó önadózás útján teljesít -az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig.
•    Adóelőleg kiegészítési kötelezettség teljesítése: a társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésre kötelezett adózónak az iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december 20. napjáig kell kiegészítenie és ezzel egyidejűleg erről a rendszeresített nyomtatványon bevallást is be kell nyújtani.
Iparűzési adóval kapcsolatos tudnivalók
Az Újfehértó illetékességi területén gazdasági tevékenységet végző vállalkozások, akiknek/amelyeknek Újfehértó székhelyük, telephelyük van, adóbevallás benyújtására kötelezettek.
 
Az iparűzési adó alanyának minősül a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző
1.    a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó;
2.    a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000,-Ft-ot meghaladja;
3.    a jogi személy, ideértve azt is ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll;
4.    egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás vagy végelszámolás alatt állnak;
Az adóalanyt azon településeken terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, így bevallás-benyújtási kötelezettség, ahol székhelye, illetőleg telephelye található.
Amennyiben az adóalany székhelyén kívül telephellyel is rendelkezik, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – az adóalanynak a Htv. mellékletében meghatározott módon meg kell osztania.
Székhelynek tekintendő a Htv. 52.§. 41. pontjában meghatározott helyek
Telephelynek minősül Htv. 52.§. 31. pontjában meghatározott helyek.
Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó tevékenységet folytat. Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg. Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó.
Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja – ÁFA mentes nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, valamint az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Mentes az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik. Ha vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell megosztania.
Törvényben meghatározott esetekben mód van az állandó jellegű iparűzési tevékenység adóalapjának egyszerűsített módon történő meghatározására. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint, az adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányban megállapított jövedelem 20%-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti – e tevékenységből származó – bevételének 80 százaléka.
A személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő – feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000,-forintot meghaladja -, a jogi személy, egyéni cég, egyéb szervezet esetében – ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll – ha az adóévet megelőző adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóévet megelőző adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan nem haladta meg a8 millió forintot, illetve a tevékenységét adóévben kezdő vállalkozó esetén az adóévben – időarányosan – a 8 millió forintot várhatóan nem haladja meg, akkor az adó alapja a nettó árbevételének 80 százaléka.
Az egyszerűsített adóalap-megállapításról szóló bejelentést meg kell tenni az adóhatóságnál legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig.
Foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adó-alapmentességet érvényesíthetnek 2005. évtől. A vállalkozók egy fővel több foglalkoztatott után egymillió forinttal csökkenthetik helyi adó alapjukat, kivéve azt a létszámbővítést, amely a Munkaerőpiac Alapból folyósított támogatás igénybevételével jött létre.
Amennyiben a megelőző adóévben a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap mentességet érvényesített, és az adóévben az átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5 %-ot meghaladó mértékben csökkent, akkor az adóévet megelőző adóévre igénybe  vett adóalap mentesség összegével a Htv. 39. §-ának (1) bekezdése szerinti adóalapot meg kell növelni.
 
Az adó mértékét az Ör. 2. §-a szabályozza. Állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén az adóalap 2%-a, ideiglenes jellegű tevékenység esetében naptári naponként 5000.-Ft.
Iparűzési adó számlaszám: 68800013-11039165
Szükséges dokumentumok:
•    bejelentkezési lap,
•    bevallás
Eljárási illeték: nincs
Ügyintézési határidő: 30 nap
A helyi iparűzési adóval kapcsolatos nyomtatványok Polgámresteri Hivatal Ügyfélcentrum Iparűzésiadóbevallás valamint a Polgármesteri Hivatal Letölthető nyomtatványok helyi iparűzési adó menüpont alatt érhetők el.

ÉPÍTMÉNYADÓ
 
Vonatkozó jogszabály:
•    1990. évi C. törvény a helyi adókról (továbbiakban: Htv.)
•    2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
•    2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
•    5/2011.(II.05.) önkormányzati rendelet a magánszemélyek kommunális adójáról és az építményadóról (továbbiakban: Ör.)
•    35/2008. (XII.31.) PM rendelet
Hatáskör címzettje: önkormányzat Jegyzője

Ügyfélfogadás helye:
Polgármesteri Hivatal
Újfehértó, Szent István u. 10.
Ügyfélfogadás ideje:
Hétfő:       8 – 12-ig
Kedd:        8 – 12-ig
Szerda       8 – 17-ig
Csütörtök: 8 – 12-ig
Péntek:      8 – 12-ig

Az építményadóval kapcsolatos önkormányzati adóhatóság felé teljesítendő adókötelezettség  (lásd. adózás rendjéről szóló törvény):
•    Bevallási kötelezettség teljesítése: határidő január 15., az adókötelezettségben bekövetkezett változás esetében a változást követő 15. napon belül kell adóbevallást tenni.
•    Adófizetési kötelezettség teljesítése: évente két részletben március 15-ig, illetve szeptember 15-ig.
Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2011. (II.05.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) a magánszemélyek kommunális adójáról és az építményadóról 2011. március 01. napján lépett hatályba.
Építményadóval kapcsolódó tudnivalók
Adókötelezettség
A település képviselőtestülete rendeletben szabályozza, hogy milyen építményeket adóztat, és az adónak mennyi az éves mértéke.
Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész, (összefoglalva: építmény).
Mentes:
•    Az a lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész amely után magánszemélyek kommunális adóját kell fizetni, kivéve a vállalkozási célt szolgáló építményt.
•    A társasház osztatlan közös tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló épülete, épületrésze, kivéve a vállalkozási célt szolgáló építményt.
Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.
Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.
Az adókötelezettség keletkezése, megszűnése: Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételét követő év első napján keletkezik.
Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni.
Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.
Építmény fogalmát (mi minősül építménynek) a Htv. 52.§.5. pontja határozza meg.
Épület fogalmát: a Htv.52.§.6. pontja szabályozza.
Az adó alanya
Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos  esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is  felruházhatnak.
Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya.
Tulajdonos:
Az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották – melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. Újonnan létrehozott épület/épületrész tulajdonjogának - a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőző - átruházása esetén a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtását követően a szerző felet a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének időpontjától kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók.
Az ingatlan tulajdonosa(i), haszonélvező(i), az önkormányzat által megszerkesztett bevalláson kötelesek ún. bevallást tenni az adóköteles építményeikről.
A törvényben meghatározott adómentességet a Htv. 13.§.-a szabályozza.
Az adó alapja: az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.
Az adó mértékének meghatározását az Ör. 1. és 3. sz. melléklete tartalmazza.
Építményadó számlaszám: 68800013-11088262
Szükséges dokumentumok:
•    bevallás
Eljárási illeték: nincs
Ügyintézési határidő: 30 nap
A település adóhatósága a bevallást követően „kiveti” az éves építményadót és határozatban közli az adófizetés módját és rendjét az adózóval.
Az építményadóval kapcsolatos nyomtatványok itt érhető el. A kitöltési útmutató részletes tájékoztatást nyújt az adókötelezettségre, az adó alanyára, az adómentességre vonatkozóan.

MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJA
 
 Oldal Tetejére
Vonatkozó jogszabályok:
•    1990. évi C. törvény a helyi adókról (továbbiakban: Htv.)
•    2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről (továbbiakban: Art.)
•    2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
•    5/2011. (II.05.) önkormányzati rendelet a magánszemélyek kommunális adójáról és az építményadóról
•    35/2008. (XII.31.) PM rendelet
Hatáskör címzettje: önkormányzat Jegyzője

Ügyfélfogadás helye:
Polgármesteri Hivatal
Újfehértó, Szent István u. 10.
Ügyfélfogadás ideje:
Hétfő:       8 – 12-ig
Kedd:        8 – 12-ig
Szerda       8 – 17-ig
Csütörtök: 8 – 12-ig
Péntek:      8 – 12-ig

Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2011. (II.05.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) a magánszemélyek kommunális adójáról és az építményadóról 2011. március 01. napján lépett hatályba.
 
E rendelet szerint magánszemélyek kommunális adóját kell fizetni annak a magánszemélynek, aki az önkormányzat illetékességi területén:
•    lakás, beépítetlen belterületi földrészlet tulajdonjogával,
•    nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik.
Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos.)
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. §. (5) bekezdése értelmében, ha e törvény az adóalanyiságot az év első napján fennálló állapothoz köti és az önkormányzat az adót év közben vezeti be, akkor a bevezetés évében az adó alanyának azt kell tekintetni, aki/amely az adót bevezető rendelet hatályba lépésének napján megfelel az adóalanyiság követelményeinek. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.
Az adó mértékének meghatározását az Ör. 1. és 2. sz. melléklete tartalmazza.
Mentes a magánszemélyek kommunális adója alól (tárgyi mentesség)
•    a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész,
•    a beépített belterületi földrészletnek az építményhez tartozó, az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges – az épületnek nem minősülő építmény esetén annak hasznos alapterületével, épületnek nem minősülő építmény esetén az általa lefedett földrészlettel egyező nagyságú – földrészletet meghaladó földrészlet,
•    az a belterületi beépítetlen belterületi földrészlet, amely lakóépülettel nem építhető be,
•    az a beépítetlen belterületi földrészlet, amely az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVII. törvény szerint nem minősül építési teleknek.
Mentes az adó megfizetése alól egy lakás céljára szolgáló építmény, építményrész után
•    az a magánszemély, aki tárgyév január 1-éig betölti a 75. életévét és a lakcímnyilvántartás szerint az adó alapjául szolgáló ingatlanon rajta kívül más személy nincs bejelentve,
•    az a házaspár/élettárs ahol a házastársak/élettársak egyike tárgyév január 1-éig betölti a 75. életévét az adó alapjául szolgáló ingatlanra a lakcímnyilvántartás szerint más személy rajtuk kívül nincs bejelentve,
•    az az adóalany aki tárgyév január 1-éig betölti a 75. életévét és a lakcímnyilvántartás szerint az adó alapjául szolgáló ingatlanon rajta kívül csak olyan személy van bejelentve, aki tárgyév január 1-jéig a 75. életévét betöltötte.  
Mentes az adó megfizetése alól az a magánszemély abban az évben, amelyben a lakott lakását a belvíz közvetlenül veszélyezteti és ezt a Helyi Polgárvédelmi nyilvántartás igazolja. A mentesség csak egy lakás céljára szolgáló építmény után illeti meg az adóalanyt.
Az adó mértékének meghatározását az Ör. 1. és 2. sz. melléklete tartalmazza.
Bevallási határidő: Az adókötelezettség keletkezését (változását) követő 15 napon belül az adóalany köteles bejelenteni adóbevallás benyújtásával (adóévet követő január 15-ig, illetve a bevezetés évében március 15.) A magánszemélyek kommunális adóját az adóhatóság bevallás alapján kivetéssel állapítja meg.
Befizetési határidő:  a magánszemélynek az adót két egyenlő részletben, március 15-ig és szeptember 15-ig kell megfizetni. Az adókötelezettség keletkezése (változása) esetén az adót az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell megfizetni.
Magánszemélyek kommunális adó beszedési számlaszáma: 68800013-11039172
Szükséges dokumentumok:
•    bevallás
Eljárási illeték: nincs
Ügyintézési határidő: 30 nap
A bevallási nyomtatvány, illetve kitöltési útmutató a magánszemélyek kommunális adója menüpontok alkalmazásával itt letölthető. A kitöltési útmutató részletes tájékoztatást nyújt az adókötelezettségre, az adó alanyára, az adómentességre vonatkozóan.

GÉPJÁRMŰADÓ
 
 
Vonatkozó jogszabályok:
•    1991. évi LXXXII. törvény a gépjármű adóról (továbbiakban: Gjt.)
•    2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről (továbbiakban: Art.)
•    2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
•    35/2000. (XI.3.) BM. rendelet
•    35/2008. (XII.31.) PM. rendelet
Hatáskör címzettje: önkormányzat Jegyzője

Ügyfélfogadás helye:
Polgármesteri Hivatal
Újfehértó, Szent István út 10.
Ügyfélfogadás ideje:
Hétfő:       8 – 12-ig
Kedd:        8 – 12-ig
Szerda       8 – 17-ig
Csütörtök: 8 – 12-ig
Péntek:      8 – 12-ig

Milyen gépjárművek után kell adót fizetni?
A belföldi érvényes rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint a Magyar Köztársaság területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű (a továbbiakban együtt: gépjármű) után kell gépjárműadót fizetni.
Nem kell gépjárműadót fizetni a következő járművek után:
1.    a belföldi rendszámtáblával ellátott mezőgazdasági vontatóra,
2.    a lassú járműre és a lassú jármű pótkocsijára,
3.    a munkagépre, CD, CK, DT és Z betűjelű rendszámtáblával ellátott gépjárműre, valamint a  muzeális jellegű gépjárműre (OT rendszámú),
4.    a külön jogszabály szerinti "méhesházas" gépjárműre,
5.    a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek közül azokra, amelyek az Európai Unió valamely tagállamában vannak nyilvántartva
6.    négykerekű segédmotoros kerékpárra
A belföldi gépjárművek súlyadójának alapja, mértéke
Az adó alapja:
1.    A személyszállító gépjármű esetén - ide nem értve az autóbuszt - a hatósági nyilvántartásba feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve.
2.    Autóbusz, nyergesvontató, lakókocsi és a lakópótkocsi esetén a hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege(önsúlya),
3.    Tehergépjármű esetében a hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya) növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával.
Az adómértéke személyszállító gépjármű estén:
•    gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben        345,-Ft/kilowatt,
•    gyártási évet követő 4-7. naptári évben                300,-Ft/kilowatt,
•    gyártási évet követő 8-11. naptári évben             230,-Ft/kilowatt,
•    gyártási évet követő 12-15. naptári évben             185,-Ft/kilowatt,
•    gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években
140,-Ft/kilowatt.
A légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű - ide tartozik az útkímélő tengellyel rendelkező jármű is - nyerges vontató, tehergépjármű, valamint autóbusz után az adó mértéke az adóalap minden megkezdett 100 kg-ja után 1200,-Ft.  Amennyiben e tényt az önkormányzati adóhatóság az adómegállapítása során nem vette figyelembe akkor az adóalany ezt a közlekedési hatóság által kiadott hatósági bizonyítvánnyal, az igazságügyi gépjármű-közlekedési műszaki szakértő szakvéleményével vagy "útkímélő tengely" bejegyzését tartalmazó forgalmi engedély bemutatásával igazolhatja.
Tehergépjármű, autóbusz esetében, amennyiben nem légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű - útkímélő tengellyel nem rendelkező - jármű, valamint lakókocsi, lakópótkocsi, pótkocsi, utánfutó után, illetőleg a légrugózás tényét tanúsító adózói írásbeli bejelentés hiányában az adó mértéke az adóalap minden megkezdett 100 kg-ja után 1380,-Ft.
Az E és P betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű után
1.    Az E betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű után 10.000 -Ft, míg a tehergépjármű után 46.000 forint,
2.    A P betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén 23.000-Ft adót kell fizetni.
Amennyiben az E és P rendszámú gépkocsi állandó rendszámtáblát kap, az ezt követő hónap 1. napjától az adófizetési kötelezettségre az általános szabályok az irányadók.
Kinek kell megfizetni a gépjárműadót?
Az adó alanya, az adófizetésre kötelezett
1.    az adó alanya az a személy aki/amely a hatósági nyilvántartásban az év első napján üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel;
2.    amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint egy gépjárműnek több tulajdonosa vagy több üzemben tartója van, akkor közülük az, aki/amelynek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították.
3.    év közben újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű esetén az, akit/amely a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel;
4.    az "E" és "P" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén az, akinek/amelynek a nevére a rendszámtáblát az eljáró hatóság kiadta
 
Amennyiben a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást az átruházó korábbi tulajdonos (továbbiakban: átruházó) a külön jogszabály alapján - de legkésőbb a változás évének végéig - bejelentette, akkor a bejelentési kötelezettség megnyíltát követő év első napjától, már nem kell a gépjármű után adót fizetni. Ettől az időponttól kezdve a vevő (új tulajdonos) lesz az adó alanya, kivéve ha ettől az időponttól a hatósági nyilvántartásban harmadik személy szerepel tulajdonosként. Ha mindkét fél elmulasztotta a tulajdonváltozás bejelentését, a régi tulajdonos köteles az adót megfizetni.
Amennyiben az eladó az előírtaknál később, de a tulajdonátszállás évének végéig megteszi a bejelentést, a vevőre hárul az adófizető kötelezettség akkor is, ha a szerződést követő év első napján még az eladó szerepel tulajdonosként a járműnyilvántartásban. Ha a tulajdon átruházás tárgya forgalomból kivont gépjármű és az átruházó a változást a külön jogszabály szerint bejelentette, akkor a gépjármű forgalomba való visszahelyezését követő hónap 1. napjától nem minősül adóalanynak.
Az adóalany halálát, illetve megszűnését követő év 1. napjától - feltéve, hogy a hatósági nyilvántartásban ekkor még mindig az elhunyt személy vagy a megszűnt szervezet szerepel tulajdonosként - azt a személyt kell az adó alanyának tekinteni, akit/amelyet a haláleset vagy megszűnést követően a hatósági nyilvántartásba elsőként tulajdonosként bejegyeztek.
Az adókötelezettség keletkezése, változása megszűnése
Az adókötelezettség kezdete főszabály szerint a gépjármű forgalomba helyezését követő hónap első napja. Az adókötelezettség az „E” és „P” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén a rendszámtábla kiadásakor keletkezik.
Ha az állandó rendszámtáblával, valamint a „V” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű utáni adókötelezettség nem áll fenn a teljes adóévben, akkor az évi adótételnek az adókötelezettség fennállásának hónapjaira eső időarányos részét kell megfizetni.
Az adóalany körülményeiben illetve a gépjárműben beállott olyan változást, amely kihat az adókötelezettségre, e változásra okot adó körülmény bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától kell figyelembe venni.
Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a hatóság a gépjárművet bármely okból a forgalomból kivonta.
 Ha a forgalomból kérelemre kivont gépjárművet a kivonást követő hónapban a kivonást kérelmező újra forgalomba helyezteti, akkor az adókötelezettség nem szűnik meg a forgalomból való kivonás hónapjának utolsó napjával.
Az adófizetési kötelezettség szünetelése
Az adóalany kérelmére szünetel az adófizetési kötelezettség, ha a gépjármű a rendőrhatóság igazolása szerint jogellenesen került ki az adóalany birtokából. A szünetelés a jogellenes cselekmény (pl. lopás, jármű önkényes elvétele, stb.) bekövetkezését követő hónap első napjától annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a gépjármű az adóalany birtokába visszakerült.
A szünetelés időszakára időarányosan eső adót nem kell megfizetni. Ha a gépjármű nem kerül vissza az adóalany birtokába, akkor a jogellenes állapot bekövetkezésének időpontját követő év utolsó napján az adóalany ezen gépjárműve utáni adókötelezettsége megszűnik.
Mikor kell befizetni az adót?
Az adózó a belföldi rendszámú gépjárművek után a gépjárműadót félévenként, két egyenlő részletben az adóév március 15-éig, illetve az adóév szeptember 15-éig fizeti meg. Az adókötelezettség keletkezése (változása) esetén az adóalany a félév időarányos részére őt terhelő adót az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizeti meg. A határidő elmulasztása késedelmi pótlék megállapítását vonja maga után. Az adózót az adóhatóság értesíti a befizetési kötelezettségről.
Milyen gépjárművekre jár adókedvezmény?
A gépjárműadóról szóló törvény szerint
1.    20 %-os kedvezmény illeti meg
    az autóbuszt, tehergépjárművet - nyergesvontató kivételével, amely után 30 %-os kedvezmény jár, - melynek a környezetvédelmi osztály jelzése: 5, 6, 7, 8
2.30    %-os kedvezmény illeti meg
    az autóbuszt, tehergépjárművet - nyergesvontató kivételével, amely után 50 %-os kedvezmény jár, - melynek a környezetvédelmi osztály jelzése: 9, 10, 11, 12.
Kik mentesülhetnek a gépjárműadó alól?
Mentesek a gépjárműadó alól:
2.    a költségvetési szerv,
3.    társadalmi szervezet, az alapítvány a tulajdonában levő gépjármű után, feltéve, ha a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett (erről nyilatkoznia kell),
4.    az autóbusz, ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a helyi és a helyközi menetrendszerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell,
5.    az egyház tulajdonában lévő gépjármű,
6.    a létesítményi tűzoltóságot fenntartó gazdasági szervezetek azon tűzoltó szerkocsinak minősülő gépjárművei, melyek riasztás esetén részt vesznek a tűz elleni védekezésben, illetve a műszaki mentésben,  
7.    súlyos mozgáskorlátozott személy, a súlyos mozgáskorlátozott kiskorú, a cselekvőképességet korlátozó (kizáró) gondnokság alatt álló súlyos mozgáskorlátozott nagykorú személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő szülő - ideértve a nevelő-, mostoha- vagy örökbefogadó szülőt is -  egy darab, 100 kilowatt teljesítményt el nem érő, nem személytaxiként üzemelő személygépkocsija után legfeljebb 13.000,-Ft erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fennáll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár,
8.    az a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja, illetve az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői - ideértve a fegyveres erők alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, hivatásos szolgálatban lévő és polgári állományú személyeket is - tulajdonában lévő gépjármű.
9.    a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsi.
Az adó megállapítása és kezelése
Az adót, a magánszemély adóalanynak a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerinti nyilvántartásba, míg a nem magánszemély adóalanynak (ideértve az egyéni vállalkozót is) a hatósági nyilvántartásba bejegyzett lakcíme, székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes települési adóhatóság állapítja meg.
Ha a lakcímnyilvántartásban a lakcím, a hatósági nyilvántartásban a székhely, illetőleg a telephely megváltozik, az adóztatási feladatok ellátására a változást követő év első napjától az új lakcím, székhely, illetőleg telephely szerint illetékes adóhatóság jogosult.
Amennyiben a hatósági nyilvántartás a székhelyet és telephelyet is tartalmazza, akkor a telephely szerint illetékes adóhatóság állapítja meg az adót. Amennyiben az adóalany a lakcímnyilvántartás szerint a naptári év első napján érvényes lakcímmel nem rendelkezik, akkor az adóalany utolsó érvényes lakcíme szerinti illetékes önkormányzati adóhatóság látja el az adóztatási feladatokat.
Amennyiben az adóalany adótartozása az egy évi adótételt meghaladja, és a közúti közlekedési nyilvántartásban újabb adóalanyt a közlekedési igazgatási hatóság nem tüntetett fel, az adóhatóság kezdeményezheti a gépjárműnek a forgalomból való kivonását.
Bejelentési kötelezettség
Az adózónak közvetlenül az illetékes önkormányzati adóhatóságnál be kell jelentenie a változást követő 15 napon belül:
1.    a tulajdonában álló gépjármű utáni adómentességre való jogosultságot,
2.    az adófizetési kötelezettsége szünetelését (pl. lopás)
A gépjármű tulajdonszerzésével kapcsolatos eljárása
A gépjármű adásvétele után, amennyiben a jármű nyilvántartásban a tulajdonjog változás ténye bejegyzésre kerül az okmányiroda hivatalból megküldi a változásra vonatkozó adatokat. Az adóhatóság az új tulajdonos részére az adófizetési kötelezettséget megállapítja/megszünteti, melyről határozat útján értesíti az adózót.
Mit tehetünk, ha a forgalmi engedély és az okmányiroda adatai nem egyeznek?
Gyakran előfordul, hogy a forgalmi engedélyben szereplő adatok nem egyeznek az adóhatóság adataival. Ilyen esetben mindig az illetékes okmányiroda adatai a mérvadóak, az esetleges pontosítást ott kell kérni és azt az okmányiroda hivatalból megküldi az adóhatóságnak.
Gépjárműadó beszedési számla: 68800013-11039158
Szükséges dokumentumok:
•    bevallás(mentesség, szüneteltetés igénybevételéhez)
Eljárási illeték: nincs
Ügyintézési határidő: 30 nap
A bevallási nyomtatvány, illetve kitöltési útmutató a gépjárműadó menüpontok alkalmazásával itt letölthető.
 
 
TALAJTERHELÉSI DÍJ
 
Vonatkozó jogszabályok:
•    33/2004. (XII.10.) VKT. rendelete a talajterhelési díjról
•    2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról
•    2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
Hatáskör címzettje: önkormányzat Jegyzője
Ügyfélfogadás helye:
Polgármesteri Hivatal
Újfehértó, Szent István út 10.

Ügyfélfogadás ideje:
Hétfő:       8 – 12-ig
Kedd:        8 – 12-ig
Szerda       8 – 17-ig
Csütörtök: 8 – 12-ig
Péntek:      8 – 12-ig

TÁJÉKOZTATÓ
A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (továbbiakban: Ktd.) célja a környezet és természet védelme, terhelésének mérséklése, a környezethasználóknak a környezet és természet  megóvását szolgáló tevékenységre való ösztönzése. A Ktd. alapján a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos feladatokat az önkormányzati adóhatóságok látják el.
 
A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a (környezethasználót) kibocsátót terheli, aki az önkormányzat illetékességi területén a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyhez kötött környezethasználata során a környezet terhelésével járó anyagot bocsát a környezetbe, (ideértve azt is, aki egyedi zárt szennyvíztározót alkalmaz). A díjfizetésre kötelezett kibocsátó a Ktd. által megállapított talajterhelési díjnak 2005. évben a 20 %-át, 2006. évben 50 %-át, 2007. évben 75 %-át,
2008. évben 90 %-át, 2009. évtől a 100 %-át köteles megfizetni.
A talajterhelési díj alapja vezetékes ivóvíz szolgáltatás esetén a Nyíregyháza és Térsége Víz- és Csatornamű Zrt. (továbbiakban: Szolgáltató) által a szolgáltatott víz mennyisége, egyedi vízbeszerzés esetén a méréssel igazolt felhasznált víz mennyisége. Amennyiben egyedi vízbeszerzés esetén a mérésre nincs lehetőség (mérőóra nem került felszerelésre), akkor átalányösszegben kell megállapítani a felhasznált vízmennyiséget. Lakóingatlanok vízfogyasztásánál, illetve szennyvízkibocsátásánál figyelembe vehető átalány mennyiségei:
- egy személy által lakott ingatlan esetében:            50 l/nap
- kettő vagy több személy által lakott ingatlan esetében:    100 l/nap
A talajterhelési díj alapja csökkenthető a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett vízmennyiséggel, továbbá azzal a számlákkal igazolt vízmennyiséggel is, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából arra feljogosított szervezet szállít el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.
A Szolgáltató által közölt adatok alapján került postázásra az adott évi kötelezettség megállapítására vonatkozó bevallási nyomtatvány.
A bevallás benyújtásának és a bevallott talajterhelési díj megfizetésének határideje minden év március 31. napja.
Újfehértó Város Képviselő-testületének a talajterhelési díjról szóló 33/2004.(XII.10.)VKT. rendelet 4. § 2) bekezdése alapján a talajterhelési díjra vonatkozóan mentesség illeti meg azt a kibocsátót, akinek a fizetendő talajterhelési díj összege nem éri el az 500 Ft-ot.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a bevallási határidő elmulasztása esetén az adózás rendjéről szóló többször módosított 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 172. § (1) bekezdésében foglalt, hiányosan benyújtott bevallás esetén az Art. 172. § (10) bekezdésében foglalt jogkövetkezményt kell alkalmaznia az adóhatóságnak.
Talajterhelési díj beszedési beszedési számla: 68800013-11052135
Szükséges dokumentumok:
•    bevallás
Eljárási illeték: nincs
Ügyintézési határidő: 30 nap
A bevallási nyomtatvány, illetve kitöltési útmutató a talajterhelési díj  menüpontok alkalmazásával itt letölthető.

TERMŐFÖLD BÉRBEADÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEMADÓ
Vonatkozó jogszabály:
•    2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről (továbbiakban Art.)
•    1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról(továbbiakban: Szja.)
Ügyfélfogadás helye:
Polgármesteri Hivatal
Újfehértó, Szent István u. 10.
 
Ügyfélfogadás ideje:
Hétfő:       8 – 12-ig
Kedd:        8 – 12-ig
Szerda       8 – 17-ig
Csütörtök: 8 – 12-ig
Péntek:      8 – 12-ig
 
A magánszemélynek az ingatlan bérbeadásából származó jövedelme külön adózóként történő kezelésére vonatkozó választási lehetősége - kivéve a kereskedelmi szálláshely szolgáltatásra irányuló tevékenységből származó jövedelmet - 2011. január 1-jétől megszűnt, mert a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja. törvény) 74. §-át hatályon kívül helyezték. Ebből következően a magánszemélynek az ilyen jövedelme utáni adókötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmaznia.
1.1. A termőföld bérbeadása
Az szja-törvény 3. § 53. pontja szerint termőföld haszonbérbeadásának minősül a magánszemély tulajdonos vagy a haszonélvező által a földterület írásbeli szerződéssel díj ellenében történő bérbeadása mező-, erdőgazdasági, illetve halászati hasznosításra. A termőföld bérbeadásából származó bevétel egésze - ha az nem adómentes - külön adózó jövedelem, vagyis az adóalap-kiegészítési kötelezettség nem terheli és amely után az adó mértéke 16 százalék. (2010. december 31. napjáig az adó mértéke 25%) Ez a jövedelem adómentes akkor, ha a haszonbérbeadás határozott időre kötött megállapodás (szerződés) alapján legalább 5 évre szól. Az ilyen szerződés alapján felvett jövedelem korábban meg nem fizetett adóját késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni akkor, ha a szerződés öt éven belül megszűnik (kivéve, ha a megszűnés oka a szerződő felek akaratán kívüli, vagy ha azonnali felmondás történt). A késedelmi pótlékkal növelt adót a szerződés megszűnése évének kötelezettségeként kell megállapítania és megfizetnie a magánszemélynek.
A termőföld bérbeadásából származó adóköteles jövedelem kiszámítása, könyvvezetés
Az e jogcímen megszerzett bevételeket a bevételi nyilvántartásba kell bejegyezni. A bevételi nyilvántartást hitelesíttetni nem kell. Nem kell bevételi nyilvántartást vezetni, ha a termőföld bérbeadásából származó bevétel kizárólag kifizetőtől származik. Ebben az esetben a bevétellel összefüggő nyilvántartási kötelezettségét a magánszemély a kifizető által kiállított igazolás megőrzésével teljesíti.
A jövedelem bevallása, az adó megfizetése
A földbérbeadásból származó jövedelmet a magánszemélynek nem kell bevallania, ha a jövedelem kifizetőtől származik és a kifizető az adót levonta, vagy ha a termőföld bérbeadásából származó jövedelem adómentes.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 176. § (4) bekezdése szerint az adóbevallást a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz kell benyújtani.
Ha a magánszemély több önkormányzat illetékességi területén szerez termőföld bérbeadásából bevételt, akkor az adóbevallást és az adófizetést is önkormányzati adóhatóságonként külön-külön kell teljesíteni.
A termőföld bérbeadásából származó jövedelem után az adó megállapítása, levonása, bevallása a kifizető kötelezettsége, amennyiben a jövedelem (bérleti díj vagy földjáradék) kifizetőtől származik. Nem terheli a kifizetőt az adókötelezettség abban az esetben, ha a magánszeméllyel az adómentesség feltételéül szabott időtartamra kötött haszonbérleti szerződést. A kifizetőnek az általa kifizetett bérleti díjról és a levont adóról a magánszemélynek igazolást kell kiadnia.
A kifizetőnek az általa levont adót a kifizetést követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie, a levont adóról pedig az adóbevallást az adóévet követő év február 15-éig kell benyújtania a termőföld fekvése szerinti önkormányzati adóhatósághoz.
Amennyiben a kifizető az adót nem vonta le, vagy a bérleti díjat természetben fizette meg, akkor a 16 százalékos adót a magánszemélynek kell megfizetnie a jövedelem megszerzésének negyedévét követő hónap 12-éig.
Magánszemély bérlő esetén a bérleti díj után az adó megállapítása, bevallása és befizetése a bérbeadó magánszemély kötelezettsége. A bevallást és az adó befizetését a föld fekvése szerint illetékes önkormányzathoz kell teljesíteni az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a jövedelem megszerzésének évét követő év március 20-áig.
2003. évi XCII. törvény 176. §-a
„(3) A termőföld bérbeadásából származó jövedelem (ideértve a földjáradékot is) adóztatása a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság feladata. Az ebből származó valamennyi bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg, és az az önkormányzattól nem vonható el.
(4) A termőföld bérbeadásából származó - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben meghatározott - jövedelme adóját a magánszemély megállapítja, továbbá a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóságnál bevallja és megfizeti (önadózás). A termőföld bérbeadásából származó jövedelem bevallását a magánszemély az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a jövedelem megszerzésének évét követő év március 20-ig teljesíti. Amennyiben a magánszemély több önkormányzat illetékességi területén szerez bevételt termőföld bérbeadásából, az adóbevallást és adófizetést önkormányzati adóhatóságonként külön-külön kell teljesíteni. A főváros esetében a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság alatt a fővárosi önkormányzat főjegyzőjét kell érteni.
(5) Ha a termőföld bérbeadásából származó bevétel kifizetőtől származik, az adót a kifizető állapítja meg, vonja le, vallja be, és fizeti meg. Nem terheli a kifizetőt haszonbérbeadás esetén az adómegállapítási kötelezettség, ha a magánszeméllyel az adómentesség feltételéül szabott időtartamra kötött haszonbérleti szerződést.
(6) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell adóbevallást tenni annak a magánszemélynek, akinek termőföld bérbeadásból származó jövedelme kizárólag kifizetőtől származik és a kifizető az adót levonta, vagy a termőföld bérbeadásából származó jövedelme mentes az adó alól.
(7) Ha a magánszemélynek termőföld bérbeadásból olyan bevétele, jövedelme keletkezik, amely nem kifizetőtől származik, vagy a kifizető a jövedelem juttatásakor az adót levonni elmulasztotta, vagy a kifizető a bérleti díjat természetben fizette meg, a vagyoni érték után az adót a magánszemély a jövedelem megszerzésének negyedévét követő hó 12-ig fizeti meg.
(8) Ha az adómentesség feltételéül szabott időtartamra kötött haszonbérleti szerződés ezen időtartam lejárta előtt adófizetési kötelezettséget keletkeztető módon megszűnik, az adót a magánszemély a (4) bekezdésben meghatározott szabályok szerint állapítja meg, vallja be, és fizeti meg.
(9) A kifizető a termőföld bérbeadásából származó jövedelemből levont adót a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz utalja át a kifizetést követő hó 12. napjáig. A levont adóról a kifizető adóbevallását a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz az adóévet követő év február 15-ig nyújtja be.
3. számú melléklet a 2003. évi XCII. törvényhez
Adatszolgáltatás
A) A kifizető és a munkáltató adatszolgáltatása
A/II. A kifizető a termőföld bérbeadásából (földjáradékból) származó jövedelemről és a levont adóról, az adómentesség feltételéül szabott időtartamra kötött, de ezen időtartam lejárta előtt megszűnt haszonbérleti szerződésről és az adókötelessé vált időszakról, valamint a bérbeadott földterület ingatlan-nyilvántartási azonosító adatairól az adatszolgáltatást a földterület fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz teljesíti. Az adatszolgáltatásban fel kell tüntetni az adólevonás elmaradásának okát (természetben történő bérfizetés). Az adatszolgáltatást a kifizető papíralapú adathordozón az adóévet követő év március 31-ig teljesíti.”
Termőföld bérbeadásból származó jövedelem adói beszedési számla: 68800013-11039206
Szükséges dokumentumok:
•    bevallás
Eljárási illeték: nincs
Ügyintézési határidő: 30 nap
A termőföld bérbeadással kapcsolatos nyomtatványok termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó itt érhető el.

ADÓ- ÉS ÉRTÉKBIZONYÍTVÁNY KIÁLLÍTÁSA
 
Vonatkozó jogszabályok:
•    1991. évi XX. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről
•    1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról,
•    2010. évi XXXVIII. törvény a hagyatéki eljárásról,
•    1990. évi XCIII. törvény az illetékekről,
•    44/2004. (XII.20.) PM rendelet az eljárási illeték megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól
•    149/1997.(IX.10.) kormányrendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
•    12/2001. (I.31.) kormányrendelet a lakáscélú állami támogatásokról
Hatáskör címzettje: önkormányzat Város Jegyzője
Ügyfélfogadás helye:
Polgármesteri Hivatal
Újfehértó, Szent István u. 10.

Ügyfélfogadás ideje:
Hétfő:       8 – 12-ig
Kedd:        8 – 12-ig
Szerda       8 – 17-ig
Csütörtök: 8 – 12-ig
Péntek:      8 – 12-ig
 
A települési önkormányzat jegyzője az ügyfél kérelmére vagy hatósági megkeresésre, külön jogszabályi rendelkezések alapján az illetékességi területén fekvő ingatlanról adó- és értékbizonyítványt állít ki. A kérelemnek tartalmaznia kell az ingatlan, valamint a kérelmező pontos adatait, továbbá meg kell jelölni a felhasználás célját. A kiállított adó- és értékbizonyítvány tartalmazza az ingatlan és az ingatlanszerzők adatait, az érték megállapításánál figyelembe vett tényezőket, továbbá az ingatlannak az adott időpontban fennálló forgalmi értékét.
Szükséges dokumentumok:
•    kérelem (nincs erre a célra rendszeresített nyomtatvány),
•    30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolat,
•    adás-vételi szerződés,
•    eljárási illeték befizetését igazoló postai csekkszelvény, vagy az átutalást igazoló banki bizonylat.  
Az eljárás illetéke: Az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránti eljárás 4000 forint illeték alá esik. Ha egy beadványban több ingatlanra vonatkozó adó- és értékbizonyítványt kérnek, az illetéket ezek számától függően, külön-külön kell megfizetni.
Illetékbeszedési számla 68800013-11054869
Ügyintézési határidő: 30 nap.

ADÓIGAZOLÁS
 
 
Vonatkozó jogszabályok:
•    2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről (továbbiakban Art.)
•    1990. évi XCIII. törvény az illetékekről (továbbiakban Itv.
•    44/2004. (XII.20.) PM rendelet az eljárási illeték megfizetésének és a megfizetés  
•    ellenőrzésének részletes szabályairól
Hatáskör címzettje: önkormányzat Város Jegyzője
Ügyfélfogadás helye:

Polgármesteri Hivatal
Újfehértó, Szent István u. 10.
 
Ügyfélfogadás ideje:
Hétfő:       8 – 12-ig
Kedd:        8 – 12-ig
Szerda       8 – 17-ig
Csütörtök: 8 – 12-ig
Péntek:      8 – 12-ig
Az adóigazolás kiadását az erre a célra rendszeresített formanyomtatványt kitöltve kell kérni. A kérelmen meg kell jelölni többek között az adóigazolás felhasználási helyét, célját és darabszámát.
Szükséges dokumentumok:
•    adóigazolás formanyomtatvány.
Eljárási illeték: az adóigazolás illetéke az első példány után 2000.-Ft. Minden további, az első példánnyal azonos tartalmú adóigazolás után 600.-Ft közigazgatási eljárási illetéket kell fizetni.
Illetékbeszedési számla 68800013-11054869.
Ügyintézési határidő: a kérelem előterjesztésétől számított 8 nap.
Az igazolás kiadásához szükséges formanyomtatvány adóigazolás menüpont alatt itt letölthető.

MÉLTÁNYOSSÁGI ELJÁRÁS AZ ADÓIGAZGATÁSI ELJÁRÁSBAN
 
Vonatkozó jogszabályok:
•    2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
•    1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
•    2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló

Ügyfélfogadás helye:Polgármesteri Hivatal
Újfehértó, Szent István u. 10.
Ügyfélfogadás ideje:
Hétfő:       8 – 12-ig
Kedd:        8 – 12-ig
Szerda       8 – 17-ig
Csütörtök: 8 – 12-ig
Péntek:      8 – 12-ig

Hatáskör címzettje: önkormányzat Jegyzője
Eljárás megindításának módja: Az eljárás az adózó kérelmére indul.
Ügyintézési határidő: 30 nap
Ügymenet leírása:
Fizetéshalasztás, részletfizetés: Az adózás rendjéről szóló többször módosított 2003. évi XCII. törvény 133. §. (1) bekezdése alapján fizetési halasztás és részletfizetés az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott adóra engedélyezhető. A fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség
a)    a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, továbbá,
b)    átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.
Magánszemély esetében a fizetési könnyítés az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent.
Nem engedélyezhető fizetés könnyítés a beszedett helyi adóra.
Adómérséklés: Az Art 134.§. (1) bekezdése alapján az adóhatóság a magánszemély kérelmére az őt terhelő adótartozást, valamint a bírság-, vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.
Az adóhatóság az (1) bekezdésben foglaltakon túl más személy adóját nem engedheti el, és nem mérsékelheti.
Az adóhatóság a pótlék és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti (elengedheti), különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Az adóhatóság a mérséklést az adótartozás egy részének vagy egészének megfizetéséhez kötheti.
Ügyintézéshez szükséges mellékletek:
•    eljárási illeték befizetését igazoló bizonylat
•    kérelem
•    magánszemély és egyéni vállalkozók esetében az egy háztartásban élők jövedelmi viszonyait igazoló okiratok (jövedelemigazolások, adóbevallás nyugdíjas szelvény, családi pótlék, szociális juttatások, stb.)
•    magánszemély és egyéni vállalkozók esetében a havi rezsiköltség igazolására szolgáló számlák
•    gazdasági társaságok esetében a tárgyévet megelőző időszakra vonatkozó mérleget és
eredmény-kimutatást, valamint az aktuális időszak (kérelem benyújtása évét bemutató,
3 hónapnál nem régebbi) mérleg és eredmény-kimutatás
Eljárási illeték:
Az Itv. 31.§./1/ bekezdése alapján a közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás kezdeményezésekor az köteles megfizetni aki az eljárás megindítását kéri. Az eljárási illeték mértéke 2.200.-Ft
Az eljárási illeték megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének szabályairól rendelkező 44/2004.(XII.20.) PM. rendelet  5. §. szerint:
Az adóhatóság az illetékköteles kérelem beérkezésétől számított 10. munkanapon ellenőrzi az eljárási illetéknek az adóhatóság által közzétett illetékbeszedési számlára történő megfizetését.
Amennyiben az adóhatóság észleli, hogy az eljárási illetéket nem, vagy nem teljes összegben fizették be, a hiányzó illeték összegét – a mulasztási bírsággal együtt – határozatban (több azonos esedékességű ügy esetén is egy határozatban) közli az ügyféllel, azzal, hogy amennyiben fizetési kötelezettségének a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül eleget tesz, akkor a mulasztási bírságot nem kell megfizetnie.
Ha az ügyfél határidőn belül nem tesz eleget fizetési kötelezettségének az adóhatóság a határozat jogerőre emelkedését követően intézkedik az eljárási illeték és a mulasztási bírság végrehajtása iránt.
Ha az ügyfél az eljárási illetéket a határozat kézhezvételétől számított 8 nap elteltével a mulasztási bírság nélkül fizeti meg, akkor az adóhatóság a határozat jogerőre emelkedését követően intézkedik a mulasztási bírság végrehajtása iránt.
Az illetékfizetési kötelezettsége az Illetékbeszedési számlára kell teljesíteni.
Illetékbeszedési számla 68800013-11054869.
Ügyintézési határidő: 30 nap
 
Újfehértó Város Honlapja Címlap Polgármesteri Hivatal Ügyleírások Adó