Adó

Adó elérhetőségei:

Újfehértó Város Polgármesteri Hivatal,
 Szent I. u. 10, Földszint 1.sz iroda
Telefon: 42/ 290-000 -28 mellék
Fax: 42/290-003.
E-mail: ado@ujfeherto.hu
Ügyintézők:

Liptákné Bereczki Mária
Pazonyi Józsefné
Nagy Antalné
Verdesné Petrus Katalin
Ágoston István


    Ügyfélfogadás ideje:
Hétfő:       8 – 13-ig
Kedd:        8 – 12-ig
Szerda       8 – 17-ig
  Csütörtök:        -       
Péntek:      8 – 12-ig
 

 

 Iparűzési adó bevallás

(2016.04.19.)

Tisztelt adózók!

Felhívjuk figyelmüket, hogy az adóbevallás kitöltéséhez a Adobe Reader PDF olvasó program szükséges,

 

 

Iparűzési adó beszedési számla száma:68800013-11039165

 

2007. évi iparűzési adó bevallás

2007. évi kitöltési útmutató, iparűzési adóbevallási nyomtatványhoz

 

2008. évi iparűzési adó bevallás

2009. évi iparűzési adó bevallás

2010. évi iparűzési adó bevallás

2011. évi iparűzési adó bevallás

 2013. évi iparűzési adó bevallás

 2014. évi iparűzési adó bevallás

2015. évi iparűzési adó bevallás

 

 BEVALLÁS a helyi iparűzési adóelőleg kiegészítéséről 2013

 BEVALLÁS a helyi iparűzési adóelőleg kiegészítéséről 2014

BEVALLÁS a helyi iparűzési adóelőleg kiegészítéséről 2015

 

Kitöltési útmutató

 

TÁJÉKOZTATÓ
A helyi iparűzési adóbevallás kitöltéséhez a tevékenységüket év közben kezdő adóalanyok részére


 
HELYI IPARŰZÉSI ADÓ




Vonatkozó főbb jogszabályok:
•        1990. évi C. törvény a helyi adókról (Htv.)
•        2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről
•    2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról
•    2017. évi CLIII. törvény az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról
•        35/2008. (XII.31.) PM rendelet az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról
•     465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet az adóigazgatási eljárás részletszabályairól
•     2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról, és a végelszámolásról
•     2013. évi V. törvény a polgári törvénykönyvről
•     2015. évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól

•     ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 27/2015 (X.29.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE a helyi iparűzési adóról (Ör.)

Hatáskör címzettje: önkormányzat jegyzője

Ügyfélfogadás helye:
Polgármesteri Hivatal
Újfehértó, Szent István u. 10.

Ügyfélfogadás ideje:
Hétfő:       8 – 13-ig
Kedd:        8 – 12-ig
Szerda       8 – 17-ig
Csütörtök: nincs ügyfélfogadás
Péntek:      8 – 12-ig


Az adókötelezettség, az adó alanya
Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).
Az adó alanya a vállalkozó, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon.
Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.
vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző
a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,
b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 000 forintot meghaladja,
c) a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll,
d) egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás vagy végelszámolás alatt állnak.

Az állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység
A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.
Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó
a) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot,
b) bármely - az a) pontba nem sorolható - tevékenységet végez, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.
Ha az építőipari tevékenység folytatásának, illetőleg a természeti erőforrás feltárásának, kutatásának időtartama az önkormányzat illetékességi területén a 180 napot meghaladta vagy előreláthatóan meghaladja, akkor e tevékenységek végzésének helye a tevékenység-végzés megkezdésének napjától telephelynek minősül, a vállalkozónak állandó jellegű iparűzési tevékenységet végzőként kell bejelentkeznie és az ideiglenes jellegű tevékenység utáni adót nem kell megfizetnie. Amennyiben a vállalkozó az önkormányzat illetékességi területén folytatott ideiglenes jellegű iparűzési tevékenysége után az adóévre már fizetett adót, akkor azt - eltérően a Htv. 40/A. § (1) bekezdés a) pontjában és a Htv. 40/A. § (2) bekezdésben foglaltaktól - az adott önkormányzat illetékességi területén végzett adóévi állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adóból vonhatja le. Amennyiben a vállalkozó előzetes bejelentésétől eltérően a tevékenység-végzés napjai alapján a vállalkozónak az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettsége áll fenn, akkor arról legkésőbb az adóévet követő év január 15. napjáig köteles bevallást benyújtani, s a bevallás benyújtásával egyidejűleg az adót az ideiglenes tevékenység után egyébként fizetendő adó eredeti esedékességétől számított késedelmi pótlékkal növelten megfizetni.
Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése
Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.
Ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység (építőipari tevékenység folytatása, illetőleg természeti erőforrás feltárása vagy kutatása) (Htv. 37. § (2) bekezdés a) pontja szerinti tevékenység-végzés) esetén az adókötelezettség időtartama a tevékenység megkezdésének napjától a felek közti szerződés alapján a megrendelő teljesítés-elfogadásának napjáig terjedő időszak valamennyi naptári napja.
Az adóelőleg megállapítása, az adó bevallása és az adó megfizetése
A vállalkozó a helyi iparűzési adóban az előlegfizetési időszakra - az egyes esedékességi időpontokra eső összeg feltüntetésével önkormányzatonként - adóelőleget köteles az alábbiakban meghatározott esetekben a bejelentkezéssel egyidejűleg az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bejelenteni, illetve minden más esetben a bevallás-benyújtással egyidejűleg bevallani. A benyújtott - adóelőleget tartalmazó - bejelentkezési nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül.
Az előlegfizetési időszak a bevallás-benyújtás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszak.
Az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő, valamint az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött vállalkozó esetén, továbbá ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az előlegfizetési időszak az adókötelezettség, átalakulás, egyesülés, szétválás, adóbevezetés kezdő napjától az azt követő adóév első félévének utolsó napjáig terjedő időtartam.

Nem kell adóelőleget bejelenteni, bevallani:
a) az előtársaságnak,
b) az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozónak az első adóelőleg-fizetési időszakra,
c) az adóalanyként megszűnő vállalkozónak, továbbá
d) arra az előlegfizetési időpontra, amelyre a vállalkozó már vallott be adóelőleget.
Az adóelőleg-részletek összege:
a) ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének összege az adóévet megelőző adóév adójának és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójának fele,
b) ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg fele.
Az adóelőleg-részletek összege a vállalkozó által az adókötelezettsége keletkezésének adóévére várható adó figyelembevételével az előlegfizetési időszakra időarányosan megállapított - az ezen időszak alatt esedékes egyes adóelőleg-fizetési időpontokra egyenlő arányban megosztott - bejelentett összeg.
Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, továbbá ha a vállalkozó az adóévet megelőző évben e törvény vagy az önkormányzat rendelete alapján adómentességet vagy adókedvezményt vett igénybe, de az adóévben az adómentesség vagy az adókedvezmény nem vagy nem teljes mértékben illeti meg, akkor az előleg összegét az adóalap, az adómérték, a kedvezmény mértékének változása, illetőleg a mentesség, kedvezmény megszűnése figyelembevételével kell bevallani.
A közös őstermelői igazolvánnyal rendelkező adóalanyok az adóévi iparűzési adókötelezettségüket úgy is teljesíthetik, hogy az adószámmal rendelkező adóalany a közös őstermelői tevékenységvégzésből származó teljes iparűzési adóalap alapulvételével állapítja meg, vallja be és fizeti meg az adót. Az adómegállapítás ezen módjának választásáról a közös őstermelői igazolványban feltüntetett valamennyi adóalany az adószámmal rendelkező adóalany adóévi adóbevallásában nyilatkozik. A családi gazdálkodó a családi gazdaság tekintetében az adóévi iparűzési adókötelezettséget a közös őstermelői igazolvánnyal rendelkező adóalanyokra irányadó szabályozás szerint is teljesítheti.
Az adóalany a jövőben esedékessé váló adójára tekintettel előrehozott adót fizethet.
Az előrehozott adóról annak megfizetésével egyidejűleg bevallást kell benyújtani.
A bevallásban az adóalany megjelölheti, hogy az adóhatóság az előrehozott adóját melyik jövőben esedékessé váló adófizetési kötelezettségébe számítsa be. Ilyen rendelkezés hiányában az előrehozott adót - vagy, ha az adóalany rendelkezésében megjelölt adó kisebb, mint az előrehozott adó összege, akkor az előrehozott adó még be nem számított összegét - az adóhatóságnál nyilvántartott adófizetési kötelezettség összegébe, az esedékesség sorrendjében kell beszámítani, legfeljebb az adófizetési kötelezettség erejéig.
A bevallás önellenőrzéssel nem helyesbíthető.

A helyi iparűzési adóbevallást magyar nyelven, forintban kell elkészíteni. A beszámolót, könyvvezetést konvertibilis devizában készítő adózó a helyi iparűzési adóbevallás adatait a Magyar Nemzeti Bank hivatalos - az adóév utolsó napján érvényes - devizaárfolyamának alapulvételével számítja át forintra. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által az adóév utolsó napjára vonatkozóan közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításkor figyelembe venni. Ugyanígy kell eljárni minden más esetben, ha az átszámításra a számvitelről szóló törvény rendelkezése nem vonatkozik.

Az adóbevallás-benyújtás, bejelentkezés, változás-bejelentés szabályai
A helyi iparűzési adóalany az adóbevallását, az adóbevallása kijavítását, annak önellenőrzéssel való helyesbítését a PM rendelet adóévre vonatkozó melléklete szerinti bevallási nyomtatványon, elektronikus úton is teljesítheti az önkormányzati adóhatóság részére.
Az adózó a bejelentkezési, változás-bejelentési kötelezettségét a helyi iparűzési adóban, az idegenforgalmi adóban a PM rendelet szerinti, a bejelentkezésről, változás-bejelentésről szóló nyomtatványon is teljesítheti.
Az adózó a nyomtatványon feltünteti
a) annak az önkormányzatnak az elnevezését, amelynek adóhatóságához bevallási, adatbejelentési, bejelentkezési, változás-bejelentési kötelezettségét teljesíti, továbbá
b) a helyi iparűzési adóról szóló bevallási nyomtatványon azt az adóévet, amelyre a bevallás vonatkozik és az önkormányzat rendeletében meghatározott, az adott adóévre vonatkozó adómértéket.
Az adózó az állandó jellegű helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét - ideértve az adóbevallás kijavítását és az önellenőrzéssel való helyesbítést - és az adóelőleg-kiegészítés összegéről szóló bevallási kötelezettségét a PM rendelet szerinti bevallási nyomtatványon az állami adóhatósághoz elektronikus úton, az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adókról szóló bevallások benyújtására vonatkozó rendelkezések értelemszerű alkalmazásával, az általános nyomtatványkitöltő program használatával is teljesítheti.
Az állami adóhatóság a hozzá beérkezett adóbevallást - az adóbevallásbenyújtásra kötelezett azonosítását követően, tartalmi vizsgálat nélkül, a befogadó nyugta kiadása mellett - az adóalany által a bevallási nyomtatványon megjelölt székhely, telephely(ek) szerinti önkormányzati adóhatóság részére haladéktalanul, elektronikus úton megküldi.
Az állami adóhatósághoz határidőben benyújtott adóbevallást az önkormányzati adóhatóságnál teljesítettnek kell tekinteni.
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 36. § (4) bekezdése alapján a cégről a cégbíróság útján az állami adóhatósághoz érkezett adatokat az állami adóhatóság a cég székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság részére elektronikus úton, haladéktalanul megküldi, feltéve, hogy az önkormányzat helyi iparűzési adórendelete hatályos.
Az adatszolgáltatásban szereplő cég:
a) bejelentkezési kötelezettségét a cég székhelye szerinti önkormányzati adóhatóságnál teljesítettnek kell tekinteni,
b) a Htv. 39/B. § (9) bekezdése szerinti körülményről külön bejelentést tehet.
Ha a bejelentkezéssel egyidejűleg adóelőleget vagy jogszabály alapján az adatszolgáltatásban nem szereplő más adatot kell bejelenteni, akkor e bejelentés megtételére a cég székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság külön felhívja az adózót.
A naptári évtől eltérő üzleti évet választó vállalkozó a helyi iparűzési adóban az adómegállapítási, bevallási, adófizetési kötelezettségét az üzleti év első napján hatályos szabályok szerint teljesíti.

Tájékoztató az újonnan alakuló cégek bejelentkezési kötelezettségével kapcsolatban:
A Htv. 42/E. §-a értelmében a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 36. § (4) bekezdése alapján a cégről (minden jogalanyról, amely a Ctv. alapján cégnek minősül) a cégbíróság útján az állami adóhatósághoz érkezett adatokat az állami adóhatóság a cég székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság részére elektronikus úton, haladéktalanul megküldi, feltéve, hogy az önkormányzat helyi iparűzési adórendelete hatályos.
A jogszabály értelmében kizárólag a Ctv. alapján cégnek minősülő, a cégbíróság által 2018. január 1-ét követően bejegyzett jogalanyok mentesülnek a bejelentkezési kötelezettség alól, a cég székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság előtt.
Amennyiben a cég a székhely szerinti önkormányzattól eltérő önkormányzat illetékességi területén telephellyel rendelkezik, akkor a telephelye(i) szerinti önkormányzati adóhatóság(ok) felé a bejelentkezési kötelezettsége továbbra is fennáll.

Amennyiben a cégnek valamely - az önkormányzati adóhatóság felé bejelentési kötelezettség alá eső - adata megváltozik, a cég változás-bejelentési kötelezettsége minden esetben fennáll.
Amennyiben a bejelentkezéssel egyidejűleg adóelőleget vagy jogszabály alapján az adatszolgáltatásban nem szereplő más adatot kell bejelenteni, akkor e bejelentés megtételére a cég székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság külön felhívja az adózót.

Amennyiben adózó a kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) hatálya alá tartozik, és az iparűzési adó vonatkozásában a Htv. 39/B. § (3) bekezdése szerinti egyszerűsített adóalap megállapítási módot választja, akkor erről az önkormányzati adóhatóság felé - 45 napon belül - külön bejelentést kell tennie.

Teendők az önkormányzati adóhatóság felé

•    Bejelentkezési kötelezettség teljesítése a tevékenység megkezdésétől számított 15 napon belül.
•    Bevallási kötelezettség teljesítése az adóévet követő év május 31-ig, az esetleges adókülönbözetet  ezzel egyidejűleg megfizetni.
•    Adóelőleg fizetési kötelezettség teljesítése - amelyet az adózó önadózás útján teljesít -az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig.
•    Adóelőleg kiegészítési kötelezettség teljesítése: a társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésre kötelezett adózónak az iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december 20. napjáig kell kiegészítenie és ezzel egyidejűleg erről a rendszeresített nyomtatványon bevallást is be kell nyújtani.


Az Újfehértó illetékességi területén gazdasági tevékenységet végző vállalkozások, akiknek/amelyeknek Újfehértón székhelyük, telephelyük van, adóbevallás benyújtására kötelezettek.


Az adóalanyt azon településeken terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, így bevallás-benyújtási kötelezettség, ahol székhelye, illetőleg telephelye található.

Amennyiben az adóalany székhelyén kívül telephellyel is rendelkezik, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – az adóalanynak a Htv. mellékletében meghatározott módon meg kell osztania.

Székhelynek tekintendő a Htv. 52.§. 41. pontjában meghatározott helyek

székhely: belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozók nyilvántartásában ekként feltüntetett hely, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet, a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon esetében a bizalmi vagyonkezelő székhelyét, lakóhelyét kell érteni.

Htv. 52.§. 31. pontjában meghatározott helyek.


telephely:
a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye (ingatlana) - függetlenül a használat jogcímétől -, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj- vagy földgázkutat, a vízkutat, a szélerőművet (szélkereket), napelem-erőművet, az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közutat, vasúti pályát,
b) azon távközlési tevékenységet végző vállalkozó esetén, amelynek
ba) az adóévben a számviteli törvény szerinti nettó árbevétele legalább 75%-ban vezeték nélküli távközlési tevékenységből [TEÁOR ’08 61.2] származik (vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozó)
baa) az a) pont szerinti telephely és
bab) azon önkormányzat illetékességi területe, ahol az adóév első napján utólag fizetett díjú vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőjének (vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizető) számlázási címe található,
bb) az adóévben a számviteli törvény szerinti nettó árbevételének kevesebb, mint 75%-a származik vezeték nélküli távközlési tevékenységből [TEÁOR’08 61.2] (vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozó), azon önkormányzat illetékességi területe, ahol az adóév első napján előfizetőjének távközlési szolgáltatást nyújt (vezetékes távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizető), valamint - ha a vállalkozó vezeték nélküli távközlési tevékenységet is végez - azon önkormányzat illetékességi területe, ahol a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőjének adóév első napján a számlázási címe található,
c)  a villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergia-kereskedő és villamos energia elosztó hálózati engedélyes, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol villamos energia vagy földgáz értékesítése, illetve a villamos energia vagy földgáz elosztása a végső fogyasztó, a végső felhasználó (a továbbiakban együttesen: a végső fogyasztó) részére történik, feltéve, hogy a villamosenergia-kereskedő, a földgázkereskedő, a villamos energia egyetemes szolgáltató, a földgáz egyetemes szolgáltató, illetve a villamosenergia elosztó hálózati engedélyes, a földgázelosztói engedélyes adóévet megelőző adóévi számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a közvetlenül a végső fogyasztónak történő értékesítésből, illetve a végső fogyasztó számára történő elosztásból származik,
d)  a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon esetén a kezelt vagyonba tartozó hasznosított ingatlan;


Az adó mértékét az Ör. 2. §-a szabályozza. Állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén a helyi adókról szóló törvény szerinti adóalap 2%-a, ideiglenes jellegű tevékenység esetében naptári naponként 5000.-Ft.

Iparűzési adó számlaszám: 68800013-11039165

Szükséges dokumentumok:
•    bejelentkezési lap
•    bevallás

Eljárási illeték: nincs

Ügyintézési határidő: 30 nap


MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJA


 
Vonatkozó főbb jogszabályok:
•        1990. évi C. törvény a helyi adókról (Htv.)
•        2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről
•    2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról
•    2017. évi CLIII. törvény az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról
•        35/2008. (XII.31.) PM rendelet az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról
•     465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet az adóigazgatási eljárás részletszabályairól
•     2015. évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól

•        Újfehértó Város Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015 (I.29.) önkormányzati rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról (Ör.)

Hatáskör címzettje: önkormányzat jegyzője

Ügyfélfogadás helye:
Polgármesteri Hivatal
Újfehértó, Szent István u. 10.

Ügyfélfogadás ideje:
Hétfő:       8 – 13-ig
Kedd:        8 – 12-ig
Szerda       8 – 17-ig
Csütörtök: nincs ügyfélfogadás
Péntek:      8 – 12-ig

Újfehértó Város Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015 (I.29.) önkormányzati rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról 2015. március 01. napján lépett hatályba.
 
E rendelet szerint magánszemélyek kommunális adóját kell fizetni annak a magánszemélynek, aki az önkormányzat illetékességi területén:
•    lakás, beépítetlen belterületi földrészlet tulajdonjogával,
•    nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik.
Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos.)

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. §. (5) bekezdése értelmében, ha e törvény az adóalanyiságot az év első napján fennálló állapothoz köti és az önkormányzat az adót év közben vezeti be, akkor a bevezetés évében az adó alanyának azt kell tekintetni, aki/amely az adót bevezető rendelet hatályba lépésének napján megfelel az adóalanyiság követelményeinek.

Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.

Az adó mértékét az Ör. 1. mellékletben meghatározott adóövezetek figyelembevételével az Ör. 2. melléklete tartalmazza.

A magánszemélyek kommunális adójából befolyt bevétel Újfehértó Város Önkormányzata tulajdonában lévő helyi közutak fejlesztésére és fenntartására használható fel.

Mentes a magánszemélyek kommunális adója alól
a) a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész,
b) a beépített belterületi földrészletnek az építményhez tartozó, az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges – az épületnek minősülő építmény esetén annak hasznos alapterületével, épületnek nem minősülő építmény esetén az általa lefedett földrészlettel egyező nagyságú –földrészletet meghaladó földrészlet,
c) az a belterületi beépítetlen földrészlet, amely lakóépülettel nem építhető be.
d) az a beépítetlen belterületi földrészlet,
1. amely az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerint nem minősül teleknek vagy
2. amely a közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy  önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül nem megközelíthető.

Mentes az adó megfizetése alól egy lakás céljára szolgáló lakott építmény, építményrész után
a) az a magánszemély, aki tárgyév január 1-jéig betölti a 75. életévét és a lakcímnyilvántartás szerint az adó alapjául szolgáló ingatlanon rajta kívül más személy nincs bejelentve.
b) az a házaspár/élettárs ahol a házastársak/élettársak egyike tárgyév január 1-jéig betölti a 75. életévét és az adó alapjául szolgáló ingatlanra a lakcímnyilvántartás szerint más személy rajtuk kívül nincs bejelentve.
c) az az adóalany, aki tárgyév január 1-jéig betölti a 75. életévét és a lakcímnyilvántartás szerint az adó alapjául szolgáló ingatlanon rajta kívül csak olyan személy van bejelentve, aki tárgyév január 1-jéig a 75. életévét betöltötte.

Tárgyévben mentes az adó megfizetése alól az a magánszemély, akinek a bevallással (bejelentéssel) érintett évben, a lakott lakását a belvíz közvetlenül veszélyezteti és ezt a Helyi Katasztrófavédelmi nyilvántartás igazolja.

A mentesség csak egy lakás céljára szolgáló építmény után illeti meg az adóalanyt.


Az Ör. 2. § (2) és (3) bekezdésben meghatározott mentesség (mentesség az adó megfizetése alól) az ügyfél bejelentése és a bejelentéshez csatolt nyilatkozat benyújtásával vehető igénybe.

Az adókötelezettség, az adó alanya, az adókötelezettség keletkezése és megszűnése

Kommunális adókötelezettség terheli a Ht. 12. §-ban, valamint a Ht. 18. §-ban meghatározott magánszemélyt, továbbá azt a magánszemélyt is, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. Amennyiben a lakásbérleti jogviszony alanyai bérlőtársak, akkor valamennyi bérlőtárs által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban megjelölt magánszemély tekintendő az adó alanyának. Ilyen megállapodás hiányában a bérlőtársak egyenlő arányban adóalanyok.

Ht. 12. § (1) – (3) bekezdés: Az adó alanya az, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos).

Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.

Társasház, -garázs és -üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.

Ht. 18. §: Az adó alanya az, aki az év első napján a telek tulajdonosa. Ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog, illetőleg több tulajdonos esetén a Ht. 12. §-ban foglaltak az irányadók.

Az adókötelezettség keletkezésére és megszűnésére a Ht. 14. §-ban, illetőleg a Ht. 20. §-ban foglaltak az irányadók.


Ht. 14. §: Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását vagy a használatbavétel tudomásulvételét vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni.

Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.


A Ht. 24. §-ban foglalt lakásbérleti jog esetén az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik és a jogviszony megszűnése évének utolsó napján szűnik meg.

A lakásbérleti jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

Bejelentési határidő: az adókötelezettség keletkezését (változását) követő 15 napon belül az adóalany köteles bejelenteni (adóévet követő január 15-ig, illetve a bevezetés évében március 15.) A magánszemélyek kommunális adóját az adóhatóság a bejelentés alapján kivetéssel állapítja meg.

Befizetési határidő: a magánszemélynek az adót két egyenlő részletben, március 15-ig és szeptember 15-ig kell megfizetni. Az adókötelezettség keletkezése (változása) esetén az adót az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell megfizetni.

Magánszemélyek kommunális adó beszedési számlaszáma: 68800013-11039172

Szükséges dokumentumok:
•    adatbejelentés nyomtatvány

Eljárási illeték: nincs

Ügyintézési határidő: 30 nap

A bejelentési nyomtatvány, illetve kitöltési útmutató a magánszemélyek kommunális adója menüpont alkalmazásával letölthető.

A kitöltési útmutató részletes tájékoztatást nyújt az adókötelezettségre, az adó alanyára, az adómentességre vonatkozóan.


Az adóbevallás-benyújtás, bejelentkezés, változás-bejelentés szabályai

Az önkormányzati rendeleti mentességre, kedvezményre nem jogosult, vagy azt igénybe venni nem szándékozó adóalany a magánszemély kommunális adójáról szóló adatbejelentési kötelezettségét az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló pénzügyminiszteri rendelet melléklete szerinti, az adónemre vonatkozó nyomtatványon, elektronikus úton is teljesítheti az önkormányzati adóhatóság részére.

Az adózó a nyomtatványon feltünteti annak az önkormányzatnak az elnevezését, amelynek adóhatóságához bevallási, adatbejelentési, bejelentkezési, változás-bejelentési kötelezettségét teljesíti.






Gépjárműadó


Vonatkozó jogszabályok:

1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról
2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről
2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról
2017. évi CLIII. törvény az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról
35/2008. (XII.31.) PM rendelet az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról
465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet az adóigazgatási eljárás részletszabályairól
2015. évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól

Hatáskör címzettje: önkormányzat jegyzője

Ügyfélfogadás helye:
Polgármesteri Hivatal
Újfehértó, Szent István u. 10.

Ügyfélfogadás ideje:
Hétfő: 8 – 13-ig
Kedd: 8 – 12-ig
Szerda: 8 – 17-ig
Csütörtök: nincs ügyfélfogadás
Péntek: 8 – 12-ig

A magyar hatósági rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint Magyarország területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű (a továbbiakban együtt: gépjármű) után gépjárműadót, míg a nem kizárólag magánhasználatú személygépkocsi után - a gépjárműadó fizetési kötelezettségtől függetlenül - cégautóadót kell fizetni.
E törvény hatálya nem terjed ki a magyar hatósági rendszámtáblával ellátott mezőgazdasági vontatóra, a lassú járműre és a lassú jármű pótkocsijára, a négykerekű segédmotoros kerékpárra, a külön jogszabály szerinti „méhesházas” gépjárműre, a munkagépre, a CD, a CK, a DT, az OT és a Z betűjelű rendszámtáblával ellátott gépjárműre, valamint a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek közül azokra, amelyek az Európai Unió valamely tagállamában vannak nyilvántartva.
Az adó alanya, az adófizetésre kötelezett
(1) Az adó alanya - a (2)-(4), illetve a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - az a személy, aki/amely a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény alapján vezetett járműnyilvántartásban (a továbbiakban: hatósági nyilvántartás) az év első napján üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként (a továbbiakban együtt: tulajdonos) szerepel. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint egy gépjárműnek több tulajdonosa vagy több üzemben tartója van, akkor közülük az adó alanya az, akinek/amelynek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították.
(2) Év közben újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű utáni adó alanya az, aki/amely a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel.
(3) Az adóalany halálát, illetve megszűnését követő év 1. napjától - feltéve, hogy a hatósági nyilvántartásban ekkor még mindig az elhunyt személy vagy a megszűnt szervezet szerepel tulajdonosként - azt a személyt kell az adó alanyának tekinteni, aki/amely a haláleset vagy megszűnés napján a hatósági nyilvántartásban nem üzembentartó tulajdonosként szerepel, ennek hiányban pedig akit/amelyet az adóalany halálát, illetve megszűnését követően elsőként tulajdonosként bejegyeztek.
(4) Amennyiben a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást az átruházó korábbi tulajdonos (a továbbiakban: átruházó) a külön jogszabály alapján - de legkésőbb az átruházás évének utolsó napjától számított 15 napon belül - bejelentette, akkor a bejelentési kötelezettség megnyíltát (szerződés megkötésének időpontját) követő év első napjától nem minősül adóalanynak. Ha a tulajdonátruházás tárgya forgalomból kivont gépjármű és az átruházó a változást a külön jogszabály szerint bejelentette, akkor a gépjármű forgalomba való visszahelyezését követő hónap első napjától nem minősül adóalanynak. Hivatkozott időpontoktól kezdve az átruházótól tulajdonjogot szerző felet kell az adó alanyának tekintetni, kivéve, ha a változást követő évtől, illetőleg hónaptól a hatósági nyilvántartásban harmadik személy szerepel tulajdonosként.
(5) Gépjármű tulajdonátruházása esetén, ha a tulajdonátszállással érintett felek egyike sem tesz eleget a külön jogszabály által meghatározott bejelentési kötelezettségének, akkor a tulajdonátszállás bejelentése évének utolsó napjáig az (1) bekezdés szerinti tulajdonos az adó alanya.
(6) Az adó alanya az „E” és „P” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén az, akinek/amelynek a nevére a rendszámtáblát az eljáró hatóság kiadta.
(7) Az adóévre járó adót az adóalany köteles megfizetni.
Az adókötelezettség keletkezése
(1) Az adókötelezettség a gépjármű forgalomba helyezését követő hónap 1. napján kezdődik. Ha az állandó rendszámtáblával, valamint a „V” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű utáni adókötelezettség nem áll fenn a teljes adóévben, akkor az évi adótételnek az adókötelezettség fennállásának hónapjaira eső időarányos részét kell megfizetni.
(2) Az adókötelezettség az „E” és „P” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén a rendszámtábla kiadásakor keletkezik.
Az adókötelezettség változása, megszűnése, az adófizetési kötelezettség szünetelése
(1) Az adóalany körülményeiben, illetve a gépjárműben beállott olyan változást, amely az adókötelezettségre is kihatással van, e változásra okot adó körülmény bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától kell figyelembe venni.
(2) Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a hatóság a gépjárművet bármely okból a forgalomból kivonta.
(3) Ha a forgalomból kérelemre kivont gépjárművet a kivonást követő hónapban a kivonást kérelmező újra forgalomba helyezteti, akkor az adókötelezettség - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - nem szűnik meg a forgalomból való kivonás hónapjának utolsó napjával.
(4)  Kérelemre szünetel az adófizetési kötelezettség, ha a gépjármű a rendőrhatóság igazolása szerint jogellenesen került ki az adóalany birtokából. A szünetelés a jogellenes cselekmény bekövetkezését követő hónap első napjától annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a gépjármű az adóalany birtokába visszakerült. A szünetelés időszakára időarányosan eső adót nem kell megfizetni. Ha a gépjármű nem kerül vissza az adóalany birtokába, akkor a jogellenes állapot bekövetkezésének időpontját követő év utolsó napján az adóalany ezen gépjárműve utáni adókötelezettsége megszűnik.
Adómentesség
Mentes az adó alól
a) a költségvetési szerv,
b)  az egyesület, az alapítvány a tulajdonában lévő gépjármű után, feltéve, ha a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett,
c)  az autóbusz, ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a helyi és helyközi menetrendszerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell,
d)  az egyházi jogi személy tulajdonában lévő gépjármű,
e) a létesítményi tűzoltóságot fenntartó gazdasági szervezetek azon tűzoltó szerkocsinak minősülő gépjárművei, melyek riasztás esetén részt vesznek a tűz elleni védekezésben, illetve a műszaki mentésben,
f) a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő adóalany, valamint a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó adóalany (a továbbiakban együtt: mentességre jogosult adóalany) egy darab - 100 kW teljesítményt meg nem haladó, nem a külön jogszabály szerinti személytaxi-szolgáltatásra és személygépkocsis személyszállító szolgáltatásra használt - személygépkocsija után legfeljebb 13 000 forint/adóév erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár,
g) a környezetkímélő gépkocsi,
h) az a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja. A viszonosság tekintetében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó,
i) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és a Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői, és e fegyveres erők és parancsnokságok személyi állományába tartozó vagy alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, katonai szolgálatban lévő és polgári állományú személyek tulajdonában lévő gépjármű.
Az adó alapja
(1) Az adó alapja személyszállító gépjármű - ide nem értve az autóbuszt - hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve. Ha a hatósági nyilvántartásban a személyszállító gépjármű teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve, akkor a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell osztani, s az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni. Ha a hatósági nyilvántartás a személyszállító gépjármű teljesítményét nem tartalmazza, akkor az adóhatóság a személyszállító gépjármű azonosító adataival megkeresi az illetékes közlekedési hatóságot a személyszállító gépjármű teljesítménye közlése végett. Ez esetben ezt az adatot kell a személyszállító gépjármű adóalapjának tekinteni.
(2) Az adó alapja az autóbusz, a lakókocsi, a lakópótkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege.
(3) Az adó alapja a tehergépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege, növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával.
(4) Az adó alapja nyergesvontató esetében a nyergesvontató saját tömegének kétszerese, növelve a nyergesvontatóval vontatható, átmenőfékes vontatmány (félpótkocsi) megengedett legnagyobb össztömege és a nyergesvontató saját tömege pozitív különbözetének felével.
Az adó mértéke
(1) Az adó mértéke az adóalap után a gépjármű
- gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kilowatt,
- gyártási évet követő 4-7. naptári évben 300 Ft/kilowatt,
- gyártási évet követő 8-11. naptári évben 230 Ft/kilowatt,
- gyártási évet követő 12-15. naptári évben 185 Ft/kilowatt,
- gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140 Ft/kilowatt.
(2) Az adó mértéke az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után:
a) a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű tehergépjármű, nyergesvontató, autóbusz esetén 850 Ft,
b) az a) pont alá nem tartozó tehergépjármű, nyergesvontató, autóbusz esetén 1380 Ft.
(3) Az „E” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű után 10 000 Ft, míg a tehergépjármű után 46 000 Ft adót kell fizetni. A „P” betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén 23 000 Ft adót kell fizetni. A gépjármű állandó rendszámtáblával való ellátását követő hónap 1. napjától az adófizetési kötelezettségre az általános szabályok az irányadók. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint állandó rendszámmal ellátott gépjárműre „E” betűjelű ideiglenes rendszámtáblát adnak ki, ez után nem kell az e bekezdés szerinti adót megfizetni.
Adókedvezmény
(1) 20%-os kedvezmény illeti meg azon autóbuszt, tehergépjárművet - a nyergesvontató kivételével, amely után 30%-os kedvezmény jár -, amely a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: KöHÉM rendelet) 5. számú melléklete II. alpontja szerinti „5”, „6”, „7” vagy „8” környezetvédelmi osztály-jelzéssel (kóddal) ellátott.
(2) 30%-os kedvezmény illeti meg azon autóbuszt, tehergépjárművet - a nyergesvontató kivételével, amely után 50%-os kedvezmény jár -, amely a KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontja szerint legalább „9”, „10”, „11”, „12” környezetvédelmi osztály-jelzéssel (kóddal) ellátott.
(3)  Ha az adóalany az adóévben tehergépjárművével - fuvarokmánnyal igazoltan - olyan kombinált áruszállítást alkalmazott, amelynél Magyarország területén vasúton vagy belvízen megtett út járatonként 100 km-nél hosszabb volt, a (4) pontban meghatározott adókedvezményre jogosult.
(4) Az adókedvezmény mértéke 30-60 járat teljesítése esetén a tehergépjármű után adóévre - az (1)-(2) bekezdés alapján megállapított - fizetendő adó 10%-a, 60 járat felett 20%-a. 2004. január 1-jétől az adókedvezmény mértéke 40 járat feletti teljesítés esetén a tehergépjármű után adóévre - az (1)-(2) pontok alapján megállapított fizetendő adó 10%-a.
(5) Az adóalany a kombinált áruszállítás után járó adókedvezmény iránti - fuvarokmánnyal igazolt - kérelmét az adóév július 1. napjától nyújthatja be a gépjármű adóztatására illetékes adóhatósághoz.
(6) Az adókedvezmény csak azon tehergépjármű után jár, amely a kombinált szállítási útvonal vasúti vagy/és vízi szakaszát is igénybe vette.
Az adó megállapítása és kezelése
(1) Gépjárműadóügyben az önkormányzati adóhatóság jár el első fokon. Az adóztatási feladatokat - a (3) pontban foglalt kivétellel - az adóalany hatósági nyilvántartás címadat rovatába bejegyzett lakcíme, székhelye vagy telephelye szerint illetékes települési, a fővárosban a kerületi önkormányzati, a Margitsziget tekintetében pedig a Budapest XIII. kerületi önkormányzati adóhatóság (a továbbiakban együtt: adóhatóság) látja el. Ha a nyilvántartásban a lakcím, a székhely vagy a telephely megváltozik, az adóztatási feladatok ellátására a változást követő év első napjától az új lakcím, székhely vagy telephely szerint illetékes adóhatóság jogosult. Gépjármű tulajdonátruházása esetén, ha a tulajdonváltozással érintett felek egyike sem tesz eleget a külön jogszabály által meghatározott bejelentési kötelezettségének, akkor a tulajdonváltozás bejelentése évének utolsó napjáig a tulajdonos (üzemben tartó) nyilvántartásba bejegyzett lakcíme, székhelye vagy telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság az illetékes a tulajdonváltozással érintett gépjármű adóztatására.
(2) Az (1) pontban foglalt változások esetén a változást követő év első napjától esedékes adót kell az új cím szerint illetékes adóhatóságnál megfizetni.
(3) Az adóztatási feladatokat az „E” és „P” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetében a gépjárműre kiadott ideiglenes forgalomban tartási engedélyben, illetve ideiglenes forgalmi engedélyben megjelölt lakóhely, székhely (ideértve a fióktelepet is) szerint illetékes adóhatóság látja el.
(4) Amennyiben az adóalany adótartozása az egy évi adótételt meghaladja, és a közúti közlekedési nyilvántartásban újabb adóalanyt a közlekedési igazgatási hatóság nem tüntetett fel, az adóhatóság kezdeményezheti a gépjárműnek a forgalomból való kivonását.
Az önkormányzati adóhatóságnak nem kell határozatot hoznia, ha az adóalany az adóévben - az 5. § valamely rendelkezése alapján - mentes az adó alól. Az önkormányzati adóhatóság az adóévi adómentesség tényét a nyilvántartásában rögzíti.

Értelmező rendelkezések:
1. gépjármű: az olyan szállító vagy vontató eszköz, amelyet beépített erőgép hajt, használata közben közutat vesz igénybe, és rendszámtáblával ellátott,
2. pótkocsi: a gépjármű által vontatható teher- és sátras utánfutó, lakópótkocsi, műhelykocsi vagy hasonló jellegű, más, nem önjáró jármű, amely rendszámtáblával ellátott,
3. személygépkocsi: személyszállítás céljára készült olyan gépkocsi, amelyben - a vezető ülését is beleértve - legfeljebb kilenc állandó ülőhely van, ide nem értve az e törvény szerinti autóbuszt, valamint motorkerékpárt,
4. személyszállító gépjármű: az autóbusz, a motorkerékpár, valamint a hatósági nyilvántartás szerint személyszállításra szolgáló más gépjármű,
5. tehergépjármű: a 3-4. pontban fel nem sorolt gépjármű és pótkocsi,
6. autóbusz: személyszállítás céljára készült, elektromos felső vezetékhez nem kötött gépjármű, amelyben a vezető ülésével együtt kilencnél több állandó ülőhely van,
7.  motorkerékpár: olyan gépjármű, amelynek két vagy három kereke van és a tervezési legnagyobb sebessége 45 km/óránál nagyobb, továbbá olyan négykerekű gépjármű, amelynek saját tömege legfeljebb 550 kg és motorteljesítménye nem haladja meg a 15 kilowattot;
8. külföldön nyilvántartott az a gépjármű, amelynek forgalmi engedélyét és hatósági jelzését (rendszámát) nem magyar hatóság adta ki, kizárólag külföldön nyilvántartott gépjárművekből álló gépjárműszerelvény esetén az adó megállapítása a vontató honossága szerint történik, feltéve, ha nemzetközi egyezmény e kérdésben másként nem rendelkezik,
9.  környezetkímélő gépkocsi az a gépjármű, amely a KöHÉM rendelet 2015. július 1-jén hatályos 2. § (6) bekezdése szerint környezetkímélő gépkocsinak minősül,
10.  költségvetési szerv az állam, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerinti szerv,
11. helyi és helyközi tömegközlekedés lebonyolítását szolgálja a gépjármű (autóbusz), amellyel a vállalkozó a kizárólag menetrend szerinti személyszállítást díjfizetés ellenében bárki által igénybe vehető módon végzi,
12.   súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő az a személy, aki a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 2016. április 1-jén hatályos 2. § a) pontja szerint súlyos mozgáskorlátozottnak vagy 2. § h) pontja szerint egyéb fogyatékossággal élőnek minősül, és ezt a tényt az ott meghatározott szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, igazolás, hatósági határozat másolatával igazolja,
13. segédmotoros kerékpár: olyan két-, három- vagy négykerekű jármű, amelyet 50 cm3-t meg nem haladó lökettérfogatú belső égésű motor vagy legfeljebb 4 kW teljesítményű egyéb motor hajt, tervezési végsebessége 45 km/óránál nem nagyobb és saját tömege legfeljebb 350 kg,
14.  muzeális jellegű az a gépjármű, amelyet legalább 30 éve gyártottak, használata kizárólag a jellegével összefüggő célból történik, továbbá az eredeti műszaki jellemzőit nem változtatták meg, vagy annak megfelelően helyreállították. A jármű muzeális jellegének megállapítására és igazolására az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben foglaltak az irányadók,
15. személytaxi: a külön jogszabály szerinti személytaxi-szolgáltatás vagy a személygépkocsis személyszállító szolgáltatás végzésére jogosult vállalkozás személygépkocsija, amely a hatóság által kiadott taxiengedéllyel és meghatározott színű rendszámtáblával ellátott;
16. mezőgazdasági vontató: mezőgazdasági munka végzésére készült, de pótkocsi vontatására is alkalmas, rakfelület nélküli olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt, és sík úton önerejéből 25 km/óra sebességnél gyorsabban haladni képes,
17. külföldön nyilvántartott gépjármű és pótkocsi üzemben tartója azon személyek egyike, akinek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították; vagy akit a jogi személy vagy más személyi egyesülés nevére kiállított forgalmi engedélyben a jogi személy vagy a személyi egyesülés mellett feltüntettek; vagy aki a járművet Magyarország területén használja; vagy aki azt az ország területéről kilépteti,
18. gépjármű forgalomból való kivonásának minősül a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendelet szerinti forgalomból való kivonás,
19. légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű gépjármű, pótkocsi: az a jármű, amelyik a Tanács 96/53/EK Irányelvének II. Melléklete szerinti légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerrel rendelkezik. Amennyiben az önkormányzati adóhatóság az adómegállapítása során e tényt nem vette figyelembe, akkor az adóalany ezt a közlekedési hatóság által kiadott hatósági bizonyítvánnyal, az igazságügyi gépjármű-közlekedési műszaki szakértő szakvéleményével vagy „útkímélő tengely” bejegyzést tartalmazó forgalmi engedély bemutatásával igazolhatja,
20. terhelhetőség (raksúly): a tehergépjármű esetében a hatósági nyilvántartásban feltüntetett megengedett legnagyobb össztömeg (összsúly) és a saját tömeg (önsúly) különbözete,
21. kombinált árufuvarozás: a tehergépjármű, (nyerges) pótkocsi, (vontató egységes vagy anélküli), csereszekrény vagy konténer (20 lábas vagy ennél nagyobb) az útvonal kezdő vagy záró szakaszát közúton, a másik légvonalban 100 kilométert meghaladó szakaszát pedig vasúton, belvízi járaton teszi meg,
22. katasztrófa: elemi csapás, ipari szerencsétlenség vagy háborús esemény, amelynek során és következtében jelentős számú emberi élet kerül közvetlen veszélybe,
23. segélyszállítmány: az a szállítmány, amely a 13. § (5) bekezdésében meghatározott célra szolgál, és ezt a körülményt az alábbi szervek valamelyike igazolja: Magyar Vöröskereszt, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, Magyar Máltai Szeretetszolgálat, illetve ezek külföldi megfelelője, a szállítmányt küldő vagy fogadó államában működő magyar külképviselet, a segélyszállítmányt küldő vagy azt szervező egyházi jogi személy képviselője, a segélyszállítmányt küldő természetes vagy jogi személy lakóhelye, illetve székhelye szerint illetékes külföldi önkormányzat,
24. munkagép: minden szállító vagy vontató eszköznek - függetlenül a rendszámtábla jellegétől - nem minősülő jármű; amely önerejéből 15 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes,
25. gyártási év: a hatósági nyilvántartásban ilyen elnevezéssel szereplő naptári év,
26. lassú jármű és a lassú jármű pótkocsija: a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendelet alapján speciális rendszámtáblával - fehér alapon (3-3) piros betű- és számjellel, Y kezdő betűjellel - és igazolólappal ellátott jármű, amely a sík úton önerejéből (vagy vontatója által) 25 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes,
27. nyergesvontató: olyan vontató, amely a rajta levő nyeregszerkezet útján a vontatott félpótkocsi tömegének jelentős részét átveszi,
28.  hybrid meghajtású az a jármű, amely elektromos és hagyományos belső égésű motorral van ellátva,
29. környezetvédelmi osztályjelzés: a KöHÉM rendelet 2014. augusztus 15-én hatályos 5. számú melléklet II. alpontja szerinti környezetvédelmi osztályjelzés. Ha a KöHÉM rendelet szerinti osztályjelzés nem ismert, akkor azt a személygépkocsi, tehergépjármű, autóbusz légszennyezési, zajkibocsátási adatait, környezetvédelmi osztályát meghatározó jellemzőjét (hajtómotorjának környezetvédelmi besorolása, a személygépkocsi meghajtása) hitelt érdemlően bizonyító iratai (pl.: forgalmi engedély, típusbizonyítvány, hatósági okirat, szakértői szakvélemény) alapján - a KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontjára figyelemmel - kell megállapítani. Ha ez nem lehetséges, akkor a személygépkocsi osztályjelzése: „6”. Ha a személygépkocsi, tehergépjármű, autóbusz osztályjelzése a KöHÉM rendelet 2014. augusztus 15-ét követő módosítása miatt „16”-nál nagyobb szám, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy a környezetvédelmi osztályjelzés „16”,
Bejelentési kötelezettség

Az adózónak közvetlenül az illetékes önkormányzati adóhatóságnál be kell jelentenie a változást követő 15 napon belül:
1.    a tulajdonában álló gépjármű utáni adómentességre való jogosultságot,
2.    az adófizetési kötelezettsége szünetelését (pl. lopás)

Gépjárműadó beszedési számla: 68800013-11039158

Szükséges dokumentumok:
•    adatbejelentés

Eljárási illeték: nincs

Ügyintézési határidő: 30 nap






TALAJTERHELÉSI DÍJ


Vonatkozó jogszabályok:

2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról
Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő- Testületének a talajterhelési díjról szóló 30/2015 (XI.27.) önkormányzati rendelete
27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról
2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről
2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról
2017. évi CLIII. törvény az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról
35/2008. (XII.31.) PM rendelet az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról
465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet az adóigazgatási eljárás részletszabályairól
2015. évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól

Hatáskör címzettje: önkormányzat Jegyzője

Ügyfélfogadás helye: Polgármesteri Hivatal, Újfehértó, Szent István út 10.
Ügyfélfogadás ideje:
Hétfő:       8 – 13-ig
Kedd:        8 – 12-ig
Szerda       8 – 17-ig
Csütörtök: nincs ügyfélfogadás
Péntek:      8 – 12-ig
A talajterhelési díjfizetési kötelezettséget a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény állapítja meg, továbbá a talajterhelési díj fizetéssel kapcsolatos részletszabályokat Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő- Testületének a talajterhelési díjról szóló 30/2015 (XI.27.) önkormányzati rendelete tartalmazza.

A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (továbbiakban: Ktd.) célja a környezet és természet védelme, terhelésének mérséklése, a környezethasználóknak a környezet és természet  megóvását szolgáló tevékenységre való ösztönzése. A Ktd. alapján a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos feladatokat az önkormányzati adóhatóságok látják el.
A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz. Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli.
Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki külön jogszabályok szerint egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz és a kibocsátás közvetlen környezetében a kibocsátó által létesített megfigyelő objektumban a talajjal kapcsolatban lévő felszín alatti vízben a kibocsátó által évente vizsgált nitrát-, ammónium-, szulfát-, kloridtartalom egyik komponens tekintetében sem haladja meg 20%-kal a 2005. évben, illetve a közcsatorna üzembe helyezését követő hónapban végzett alapállapot-felmérés keretében mért értékeket. A felmérés eredményét a kibocsátó köteles öt évig megőrizni és ellenőrzés esetén az adóhatóság rendelkezésére bocsátani.
A talajterhelési díj mértéke: a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (12. §- 14. §)
A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj törvényben meghatározott alapja, a törvényben meghatározott egységdíj, valamint a település közigazgatási területére vonatkozó területérzékenységi szorzó határozza meg.

A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével.
A talajterhelési díj egységdíjának mértéke: 1 200 Ft/m3.
A talajterhelési díj számításának részletes szabályait e törvény 3. számú melléklete határozza meg.
3. számú melléklet a 2003. évi LXXXIX. törvényhez
A talajterhelési díj mértéke
A talajterhelési díj mértéke:
TTD = E x A x T
ahol
TTD: a fizetendő éves talajterhelési díj,
E: az egységdíj (Ft/m3),
A: a díjfizetési alap (m3),
T: a település közigazgatási területére vonatkozó, a felszín alatti víz állapota szempontjából megállapított területérzékenységi szorzó, az 1. számú táblázatban meghatározva.

A területérzékenységi szorzó mértéke

1. számú táblázat



Sor-
szám



Tevékenység megnevezése

Település közigazgatási területére
vonatkozó, a felszín alatti víz állapota
szempontjából megállapított
területérzékenységi szorzó (T)

 

 

 

Kevésbé
érzékeny
területen

Érzékeny
területen

Fokozottan
érzékeny
területen

 

 

Helyi vízgazdálkodási hatósági eljárás hatálya alá tartozó talajterhelés

1,0

1,5

3,0

 

 

Vízjogi engedély hatálya alá tartozó talajterhelés

1,1

2,0

5,0

 





Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény 234.§-ának rendelkezése alapján 2012. február 1. napjától a korábbi 120,- Ft/m3-ről 1200,- Ft/m³-re emelkedett a talajterhelési díj egységdíjának mértéke. Az egységdíjat a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete és a környezetterhelési díjról szóló törvény 3. számú melléklete alapján Újfehértó esetében 1,5-szeres (területérzékenységi) szorzóval kell számítani, tekintettel arra, hogy Újfehértó a felszín alatti víz szempontjából érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő településnek minősül.


A talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.


Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő- Testületének a talajterhelési díjról szóló 30/2015 (XI.27.) önkormányzati rendeletének előírásai:

Az önkormányzati rendelet hatálya Újfehértó Város Önkormányzata közigazgatási területén a helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést - ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is - alkalmazókra terjed ki, akik a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára jogszabályban meghatározott határidőig nem kötöttek rá (továbbiakban: kibocsátó).
A kibocsátó a talajterhelési díjfizetési kötelezettségét Újfehértó Város Önkormányzata 68800013- 11052135 számú számlájára köteles teljesíteni.
A díjfizetési kötelezettség megszűnik azzal a nappal, amikor a közszolgáltató a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára történő rákötést igazolja. A tárgyévben a rákötésig eltelt időszakra arányos díjfizetési kötelezettség áll fenn.
Mentesség:
Kérelemre mentes a talajterhelési díj fizetési kötelezettsége alól, akinek az ingatlana előtt a közcsatorna kiépítésre került, de arra rákötni amiatt nem tud, mert a gravitációs csatornánál jelentkező szintkülönbség miatt a tulajdonosnak házi átemelőt kellene kiépíteni.
A szerinti mentességre jogosító körülmény fennállását a közszolgáltató, illetve a szennyvízhálózat üzemeltetője vagy vagyonkezelője igazolja.
A díjmentességre való jogosultságot magánszemély kibocsátók érvényesíthetik, a bevallás, a mentesség megállapítására irányuló kérelem és a hozzá csatolt igazolás alapján.
A mentesség megállapítására a Rendelet hatályba lépésétől számított 5 évig van lehetőség.
Díjkedvezmény:
Kérelemre 50 % - os díjkedvezményben részesül az a magánszemély kibocsátó,
a) akinek az ingatlanán kizárólag udvari vízvételi lehetőség áll rendelkezésre,
b) akinek az ingatlanán vízmennyiség mérő nem áll rendelkezésre, és emiatt a talajterhelési díj alapját átalány figyelembe vételével kell megállapítani.
A díjkedvezmény megállapításához szükséges körülmény fennállásának vizsgálata a benyújtott bevallás és a hozzá csatolt kérelem alapján lefolytatott helyszíni szemle során történik.
Azon lakossági fogyasztó kibocsátó szennyvíz kibocsátását, akinek ingatlana a közcélú víziközmű hálózatba nincs bekötve, mérési lehetőség hiányában a talajterhelési díj alapját átalány alapján megállapított víz mennyiségének figyelembe vételével kell meghatározni.
Mérési lehetőség hiányában a lakóingatlanok vízfogyasztásánál, illetve szennyvízkibocsátásánál figyelembe vehető átalány mennyiségét a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 8. melléklete alapján kell megállapítani.


Szükséges dokumentumok:
•    bevallás
Eljárási illeték: nincs

TERMŐFÖLD BÉRBEADÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEMADÓ

Vonatkozó jogszabályok:
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről
2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról
2017. évi CLIII. törvény az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról
35/2008. (XII.31.) PM rendelet az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról
465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet az adóigazgatási eljárás részletszabályairól
2015. évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól

Ügyfélfogadás helye: Polgármesteri Hivatal, Újfehértó, Szent István u. 10.
 
Ügyfélfogadás ideje:
Hétfő:       8 – 13-ig
Kedd:        8 – 12-ig
Szerda       8 – 17-ig
Csütörtök: nincs ügyfélfogadás
Péntek:      8 – 12-ig


A termőföld bérbeadásából származó jövedelem külön adózó jövedelemnek minősül. Ennek bevallására és a jövedelmet terhelő adó megfizetésére vonatkozó szabályok 2018. január 1-jétől átkerültek az a személyi jövedelemadóról szóló törvénybe. A termőföld bérbeadásából származó jövedelem adózási szabályait a személyi jövedelemadóról szóló törvény 73. §-a tartalmazza.
(1) A termőföld bérbeadásából származó jövedelem (ideértve a földjáradékot is) adóztatása a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság feladata. Az ebből származó valamennyi bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg, és az az önkormányzattól nem vonható el.
(2) A termőföld bérbeadásából származó jövedelem adóját a magánszemély állapítja meg, a termőföld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóságnál vallja be és fizeti meg (önadózás). A jövedelem bevallását a magánszemély az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a jövedelem megszerzésének évét követő év március 20-áig teljesíti. Amennyiben a magánszemély több önkormányzat illetékességi területén szerez bevételt, az adóbevallást és adófizetést önkormányzati adóhatóságonként külön-külön kell teljesíteni. A főváros esetében a termőföld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság alatt a fővárosi önkormányzat főjegyzőjét kell érteni.
(3) Ha a termőföld bérbeadásából származó bevétel kifizetőtől származik, az adót a kifizető állapítja meg, vonja le, vallja be, és fizeti meg. Nem terheli a kifizetőt haszonbérbe adás esetén az adómegállapítási kötelezettség, ha a magánszeméllyel az adómentesség feltételéül szabott időtartamra kötött haszonbérleti szerződést.
(4) Nem kell adóbevallást tenni annak a magánszemélynek, akinek a termőföld bérbeadásból származó jövedelme kizárólag kifizetőtől származik és a kifizető az adót levonta, vagy a termőföld bérbeadásából származó jövedelme mentes az adó alól.
(5) Ha a magánszemélynek termőföld bérbeadásból olyan bevétele, jövedelme keletkezik, amely nem kifizetőtől származik, vagy a kifizető a jövedelem juttatásakor az adót levonni elmulasztotta, vagy a kifizető a bérleti díjat természetben fizette meg, a vagyoni érték után az adót a magánszemély a jövedelem megszerzésének negyedévét követő hó 12-éig fizeti meg.
(6) Ha az adómentesség feltételéül szabott időtartamra kötött haszonbérleti szerződés ezen időtartam lejárta előtt adófizetési kötelezettséget keletkeztető módon megszűnik, az adót a magánszemély a (2) bekezdésben meghatározott szabályok szerint állapítja meg, vallja be, és fizeti meg.
(7) A kifizető a termőföld bérbeadásából származó jövedelemből levont adót a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz utalja át a kifizetést követő hó 12. napjáig. A levont adóról a kifizető adóbevallását a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz az adóévet követő év február 25-éig nyújtja be.
Termőföld haszonbérbe adása: a termőföld, illetve halastó magánszemély tulajdonosa vagy haszonélvezője által egy vagy több évre, írásban kötött megállapodás alapján, ellenérték fejében a föld használati jogosultságának mező-, erdőgazdasági, illetve halászati hasznosításra történő átengedése.


A jövedelem után az adó mértéke - ha a személyi jövedelemadóról szóló törvény másként nem rendelkezik - az adóalap 15 százaléka.


Termőföld bérbeadásból származó jövedelem adói beszedési számla: 68800013-11039206
Szükséges dokumentumok:
•    bevallás
Eljárási illeték: nincs
Ügyintézési határidő: 30 nap



ADÓIGAZOLÁS
 
Vonatkozó jogszabályok:
2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről
1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
44/2004. (XII.20.) PM rendelet az eljárási illeték megfizetésének és a megfizetés  
ellenőrzésének részletes szabályairól
465/2017. (XII.28.) Korm. rendelet az adóigazgatási eljárás részletszabályairól
2015. évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól

Hatáskör címzettje: Önkormányzat Jegyzője

Ügyfélfogadás helye: Polgármesteri Hivatal, Újfehértó, Szent István út 10.
Ügyfélfogadás ideje:
Hétfő:         8 – 13-ig
Kedd:         8 – 12-ig
Szerda:       8 – 17-ig
Csütörtök: nincs ügyfélfogadás
Péntek:       8 – 12-ig
Az adóhatóság a nála vezetett adószámlák egyenlegének állásáról az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 126. §-a és az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII.28.) Korm. rendelet 24. § (1)-(2) bekezdése alapján igazolást állít ki.
Az igazolási kérelem formanyomtatványa a www.ujfeherto.hu honlapról vagy az Önkormányzati Hivatali Portálról elérhető vagy a Polgármesteri Hivatal 1. számú hivatali helyiségében beszerezhető.
A kitöltött kérelem nyomtatványt, az esetleges meghatalmazást, nem magánszemélyek esetén az aláírási címpéldány másolatát a fenti címen kell leadni, elektronikus vagy postai úton eljuttatni. Az adóigazolás kiadását az erre a célra rendszeresített formanyomtatványt kitöltve kell kérni. A kérelmen meg kell jelölni többek között az adóigazolás felhasználási helyét, célját és darabszámát.
2./ Az igazolás kiadásának határideje:
– a kérelem beérkezésétől számított 6 nap.
Illeték:
2016. január 1. napjától az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény mellékletének XXI. cím 4. pontja alapján az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott adóhatósági igazolások kiállítása illetékmentes.


ADÓ- ÉS ÉRTÉKBIZONYÍTVÁNY KIÁLLÍTÁSA
 
Vonatkozó jogszabályok:
1991. évi XX. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről
1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról,
2010. évi XXXVIII. törvény a hagyatéki eljárásról,
1990. évi XCIII. törvény az illetékekről,
44/2004. (XII.20.) PM rendelet az eljárási illeték megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól
149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
12/2001. (I.31.) kormányrendelet a lakáscélú állami támogatásokról
2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről
44/2004. (XII.20.) PM rendelet az eljárási illeték megfizetésének és a megfizetés  
ellenőrzésének részletes szabályairól
465/2017. (XII.28.) Korm. rendelet az adóigazgatási eljárás részletszabályairól
2015. évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól

Hatáskör címzettje: Önkormányzat Jegyzője
Ügyfélfogadás helye: Polgármesteri Hivatal Újfehértó, Szent István út 10.

Ügyfélfogadás ideje:
Hétfő:        8 – 13-ig
Kedd:         8 – 12-ig
Szerda:       8 – 17-ig
Csütörtök: nincs ügyfélfogadás
Péntek:      8 – 12-ig
 
A települési önkormányzat jegyzője az ügyfél kérelmére vagy hatósági megkeresésre, külön jogszabályi rendelkezések alapján az illetékességi területén fekvő ingatlanról adó- és értékbizonyítványt állít ki. A kérelemnek tartalmaznia kell az ingatlan, valamint a kérelmező pontos adatait, továbbá meg kell jelölni a felhasználás célját.
Az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője által kiállított adó- és értékbizonyítvány tartalmazza az ingatlan és az ingatlanszerzők (tulajdonosok) adatait, az érték megállapításánál figyelembe vett tényezőket, továbbá az ingatlannak az adott időpontban fennálló forgalmi értékét.

Az adó- és értékbizonyítvány kiállítására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 8 nap.

Szükséges dokumentumok:
•    kérelem
•    30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolat,
•    adás-vételi szerződés,
•    eljárási illeték befizetését igazoló postai csekkszelvény, vagy az átutalást igazoló banki bizonylat.  
Az eljárás illetéke: Az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránti eljárás 4000 forint illeték alá esik. Ha egy beadványban több ingatlanra vonatkozó adó- és értékbizonyítványt kérnek, az illetéket ezek számától függően, külön-külön kell megfizetni.

Illetékbeszedési számla 68800013-11054869




A fizetési kedvezmények alapvető szabályai



az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény előírásaira figyelemmel

A 2018. január 01. napjától hatályba lépett adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (továbbiakban: Air.) meghatározott feltételek mellett kifejezett méltányossági jogkört biztosít az önkormányzati adóhatóság számára, amely egyedi esetekben enyhítési lehetőséget ad a fizetési kötelezettségek teljesítése tekintetében. Az Air. 5. §-ban rögzített méltányos eljárás elve értelmében az adóhatóság köteles méltányosan eljárni, és ha a törvényben meghatározott feltételek fennállnak, az adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez.

Az adóhatóság méltányossági jogkörében csak akkor járhat el, ha ezt törvény lehetővé teszi, de egyben köteles is méltányosságot gyakorolni, amennyiben az adózó bizonyítja, hogy körülményei a méltányosság feltételeinek megfelelnek. Az adótartozás mérsékléséről és a fizetési könnyítésről valamint ezek törvényi feltételeiről az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (továbbiakban: Art.) XXV. fejezete rendelkezik.

 Az Art. méltányossági lehetőséget biztosít azon adózók részére, akik (amelyek) a jogszabályokban meghatározott fizetési kötelezettségeiket valamilyen méltányolható gazdasági vagy személyes okból az esedékesség időpontjáig nem tudják teljesíteni. Ezen eljárások alapja a végrehajtható okiraton alapuló fizetési kötelezettség halasztására, részletekben történő megfizetésére, mérséklésére illetve elengedésére, összefoglaló néven fizetési kedvezményre irányuló kérelem. A fizetési kedvezmények elbírálása során csak az bír jelentőséggel, hogy a konkrét esetben a méltányosság gyakorlásának törvényi feltételei fennállnak-e avagy sem.

A fizetési kedvezményre irányuló eljárás az önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott adók és járulékok, egyéb fizetési kötelezettségek valamint pótlékok, bírságok vonatkozásában benyújtott
    fizetési halasztás és részletfizetés (fizetési könnyítés) iránti kérelmek, illetve
    mérséklési (elengedési) kérelmek elbírálására terjed ki.

Fizetési kedvezmény engedélyezése kizárólag kérelemre történhet.
A fizetési kedvezmény törvényi feltételeinek vizsgálata

A fizetési kedvezmény elbírálása során a hatóság mérlegeli a kérelemben előadott információkat, a hivatalból rendelkezésére álló, valamint a külső szervek nyilvántartásaiból elérhető adatokat, szükség esetén nyilatkozattételre szólítja fel az adózót, illetve kérheti az adózó által közölt adatok, körülmények okiratokkal történő alátámasztását. Az adatszolgáltatás minőségének függvényében ügyenként dönt az adóhatóság arról, hogy szükség van-e hiánypótlási, illetve nyilatkozattételi felhívás kiküldésére, illetve bekérje-e a nyilatkozatok alátámasztására vonatkozó okiratokat a tényállás tisztázása érdekében (különös tekintettel a mérséklési kérelmek elbírálására).
Amennyiben az adózó valamennyi, az eljárás szempontjából releváns körülményéről nyilatkozik, a közölt jövedelmi adatokat a vagyoni körülményei is tükrözik, nem merül fel a jövedelem eltitkolás lehetősége, valamint az adózó által tett nyilatkozat nem áll ellentmondásban az adóhatósági és egyéb nyilvántartásokban szereplő adatokkal, akkor a helyt adó döntést megalapozhatja pusztán az adózói nyilatkozat is. Amennyiben az adózó a nyilatkozattételi felhívásnak nem tesz eleget, a kért adatokat nem közli, vagy a kért okiratokat nem küldi be, az adóhatóság az eljárást megszünteti, amennyiben a kérelem a felhívás teljesítésének hiányában nem bírálható el.

Mérséklési és fizetési könnyítési kérelem ugyanazon beadványban történő együttes előterjesztése esetén a mérséklési kérelemmel érintett tartozásra (e kérelem elutasítása esetére) célszerű fizetési könnyítést is kérni, mivel ennek hiányában – tekintettel arra, hogy az adóhatóság a döntésében a kérelemtől nem térhet el – a mérsékelt összegre az adóhatóság akkor sem engedélyezhet ebben az eljárásában fizetési könnyítést, ha a többi tartozás megfizetésére ilyen kedvezményt biztosított.

A tartozás mérséklésére, elengedésére vonatkozó szabályok:

A fizetési kötelezettség mérséklésére vagy elengedésére csak ténylegesen fennálló tartozás vonatkozásában kerülhet sor. Ez azt jelenti, hogy a már – átvezetéssel, visszatartással vagy befizetéssel – rendezett fizetési kötelezettséget nem lehet mérsékelni (elengedni).
Adó (tőketartozás) csak magánszemély esetében mérsékelhető (engedhető el), azonban e körben sincs lehetőség a kifizető által magánszemélytől levont adó- és járuléktartozás mérséklésére (elengedésére). Jogi személyek és egyéb szervezetek esetében a jogszabály kizárólag a szankciók (bírság, pótlék) mérséklésére (elengedésére) nyújt lehetőséget.

Magánszemély mérséklési kérelmének elbírálási szabályai:

Magánszemély adózónál a kérelem elbírálásakor az adóhatóságnak azt kell mérlegelni, hogy a tartozás megfizetése súlyosan veszélyezteti-e az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését. Vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély kérelmét az abban hivatkozott indokokra figyelemmel bírálja el az adóhatóság. Ilyen indok lehet a megélhetés súlyos veszélyeztetettsége, illetve a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülése.

Utóbbi indokok alapján az egyéni vállalkozó adózónál is kizárólag a pótlék- és bírságtartozás mérséklésére (elengedésére) van lehetőség kivételes méltányosság keretében. A megélhetés súlyos veszélyeztetettségét az adózó és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetének együttes figyelembe vételével vizsgálja az adóhatóság. A mérlegeléskor többek között figyelembe veszi a mindennapi megélhetés (élelmezés) költségeit, a rezsi költségeket, a lakást terhelő hitel havi törlesztő részletét, a közös háztartáson kívül élő hozzátartozó igazolt támogatását, a tartósan beteg, fogyatékos családtag ellátásával kapcsolatos többletköltségeket

Jogi személy és egyéb szervezet mérséklési kérelmének elbírálási szabályai

Jogi személy és egyéb szervezet esetében a pótlék és bírságtartozás kivételes méltánylást érdemlő körülmény fennállása esetén, így különösen akkor mérsékelhető (engedhető el), ha e tartozások megfizetése az adózó gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. A gazdálkodás ellehetetlenülése komplex vizsgálatot igényel, mivel ennek törvény szerinti következménye a tevékenység megszüntetése (gazdálkodó szervezeteknél a felszámolás). A mérséklés intézménye nem a felszámolási eljárás elodázására szolgál, csak ott indokolt tehát alkalmazni, ahol a tartozás mérséklésével a racionális gazdálkodás még helyreállítható vagy elősegíthető. Következésképpen, ha a gazdálkodási tevékenység már ellehetetlenült, nincs helye a méltányosság gyakorlásának. Jogi személy és egyéb szervezet, vagy gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemély pótlék- és bírságtartozása mérséklését (elengedését) az adóhatóság az adótartozás egy részének vagy egészének megfizetéséhez kötheti.

Magánszemély fizetési könnyítési kérelmének elbírálási szabályai

Magánszemélyek esetében a felróhatóság ellenére is engedélyezhető a fizetési könnyítés, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent.

A fizetési könnyítés engedélyezése tehát nem jogosultság, az nem jár automatikusan, arra csak a törvényben meghatározott feltételek fennállásakor van lehetősége az adóhatóságnak. Így értelemszerűen nem engedélyezhető fizetési könnyítés, ha az adózó jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintettel egy összegben is képes volna a tartozások megfizetésére, illetve abban az esetben sem, ha az adózó nem rendelkezik olyan jövedelemmel, illetőleg vagyonnal, amelyből a tartozások későbbi időpontban (vagy részletekben) történő megfizetése valószínűsíthető volna.

Jogi személy és egyéb szervezet fizetési könnyítési kérelmének elbírálási szabályai

Gazdálkodó szervezet esetében a felróhatóság, illetve annak hiánya az okok és a kérelmező (illetve vezető tisztségviselői, képviselői) magatartásának, motivációjának, illetve a körülményeknek a konkrét ismerete alapján állapítható meg. Általában fennáll a törvényben foglalt feltétel vis major vagy harmadik személy károkozása esetén, illetve ha a kérelmező a követeléseink behajtása érdekében a szükséges intézkedést megtette.
198. § Fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése
(1) Fizetési halasztás és részletfizetés (a továbbiakban együtt: fizetési könnyítés) az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott adóra engedélyezhető. A fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség
a) a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, és
b) átmeneti jellegű, az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.
(2) A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit.
(3) Nem engedélyezhető fizetési könnyítés
a) a természetes személyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra,
b) a beszedett adóra,
c) a kifizető által a természetes személytől levont járulékokra,
d) az Áfa tv. szerinti csoportos adóalany számára a csoportos adóalanyiság időszakában.
(4) Természetes személy esetében a fizetési könnyítés az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel súlyos megterhelést jelent.
(5) Természetes személy vagy egyéni vállalkozó esetében a fizetési könnyítés az (1) bekezdés a) pontja, valamint a (3) bekezdés figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető, ha a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló hitelszerződés, kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés alapján fennálló kötelezettségei törlesztő részleteinek megemelkedése vagy az ezzel érintett hitelszerződés felmondása aránytalanul súlyos megterhelést jelent, továbbá az adósságrendezési eljárás során.
(6) Törvény a fizetési halasztási, részletfizetési kedvezmény más eseteit is meghatározhatja, engedélyezését csak törvény zárhatja ki.
(7) Az adóhatóság a fizetési halasztást, részletfizetést engedélyező határozatában a kedvezményt feltételhez kötheti.
(8) A határozat rendelkező részében fel kell hívni az adózó figyelmét arra, hogy ha a kedvezmény feltételeit vagy az esedékes részletek befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik.
(9) Ha a fizetési könnyítés, adómérséklés iránti kérelmet benyújtó adózó a kérelem benyújtásakor megbízható adózónak minősül, a kérelmével egyidejűleg annak sürgősségi eljárásban történő elbírálására irányuló kérelmet (sürgősségi kérelem) is előterjeszthet. Sürgősségi eljárásban az ügyintézési határidő tizenöt nap. A sürgősségi kérelem benyújtásának késedelme esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
199. § Automatikus részletfizetési kedvezmény
(1) A természetes személy adózó - ideértve a vállalkozási tevékenységet folytató és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személyt is - kérelmére az adóhatóság az általa nyilvántartott, legfeljebb ötszázezer forint összegű adótartozásra - kivéve a 198. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségeket - évente egy alkalommal legfeljebb tizenkettő havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez a 198. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálata nélkül.
(2) A vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett természetes személy - a bevallás benyújtására előírt határidőig - személyi jövedelemadó-bevallásában nyilatkozhat úgy, hogy a bevallott, együttesen kettőszázezer forintot meg nem haladó személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettségét pótlékmentes részletfizetés keretében, az esedékességtől számított legfeljebb hat hónapon keresztül, havonként egyenlő részletekben teljesíti. Az első részlet megfizetésének határideje a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség törvényben meghatározott esedékességének napja. A nyilatkozat megtételére előírt határidő jogvesztő.
(3) Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, az (1) és (2) bekezdés szerinti kedvezményre való jogosultságát elveszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ebben az esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít fel.
200. § Pótlékok fizetési könnyítés esetén
(1) Fizetési könnyítés iránti kérelem benyújtása, illetve a kérelem teljesítése esetén a következő pótlékokat kell felszámítani:
a) a kérelem benyújtása esetén késedelmi pótlékot a kérelmet elbíráló határozat véglegessé válásáig, ha azonban a fizetési könnyítést engedélyezik, csak az elsőfokú határozat keltének napjáig,
b) a kérelem teljesítése esetén a fizetési könnyítés időtartamára az elsőfokú határozat keltének napjától a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű pótlékot.
(2) A pótlékok kiszabása kivételes méltánylást érdemlő esetben mellőzhető. Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott pótlékot határozatban kell közölni, egyebekben arra a késedelmi pótlékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
201. § Adómérséklés
(1) Az adóhatóság a természetes személy kérelme alapján az őt terhelő adótartozást - a kifizető által a természetes személytől levont adó- és járuléktartozás, valamint a beszedéssel megállapított adó kivételével -, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. Az adóhatóság a mérséklést - az adózó teljesítőképességéhez mérten - az adótartozás egy részének megfizetéséhez kötheti.
(2) Az adóhatóság az (1) bekezdésben foglaltakon túl más személy adóját nem engedheti el, és nem mérsékelheti.
(3) Az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Az adóhatóság a mérséklést az adótartozás egy részének vagy egészének megfizetéséhez kötheti.
(4) Az Áfa tv. szerinti csoportos adóalany számára a csoportos adóalanyiság időszakában adómérséklés nem engedélyezhető.


Illetékfizetési kötelezettség: az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (8) bekezdés alapján a gazdálkodó szervezet - ide nem értve az egyéni vállalkozót - által az adóhatóságnál, illetve a vámhatóságnál kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárás illetéke 10 000 forint. Mentes az illeték alól az adózás rendjéről szóló törvény szerinti megbízható adózó által az állami adóhatóságnál kezdeményezett automatikus részletfizetésre irányuló eljárás.

A magánszemélyek és az egyéni vállalkozók fizetési kedvezményre irányuló kérelme alapján folytatott elsőfokú eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény rendelkezései alapján illetékmentes.



Automatikus részletfizetési kedvezmény

 

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (továbbiakban: Art.) 199. § (1) bekezdés alapján a természetes személy adózó - ideértve a vállalkozási tevékenységet folytató és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személyt is - kérelmére az adóhatóság az általa nyilvántartott, legfeljebb ötszázezer forint összegű adótartozásra - kivéve az Art. 198. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségeket - évente egy alkalommal legfeljebb tizenkettő havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez az Art. 198. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálata nélkül.

(az adótartozás összegébe nem számít bele –azaz automatikus részletfizetési kedvezmény nem nyújtható- a természetes személyek jövedelemadójának előlege és a levont jövedelemadó, a beszedett adó valamint a kifizető által a magánszemélytől levont járulék összege).

Az Art. 199. § (3) bekezdés alapján, ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a kedvezményre való jogosultságát elveszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ebben az esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít fel.

Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény rendelkezései alapján illetékmentes.

 

A kérelem előterjesztésére jogosult az adózó, illetve az Art. 59. § (1) bekezdése szerint az adó megfizetésére kötelezett személy. Azon adóalanyok, akik nem személyesen járnak el, illetve személyesen el sem járhatnak (például a kiskorúak), az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 14 - 18. § szerinti képviselő útján képviseltethetik magukat. Eseti meghatalmazás - a kérelemhez csatoltan - írásban terjeszthető elő. A magánszemély, egyéni vállalkozó meghatalmazó részére szóló eseti meghatalmazás-minta megtalálható Újfehértó Város Önkormányzata honlapján, illetve az Önkormányzati Hivatali Portálon, mely oldalak az alábbi linkeken érhetőek el:

 

http://www.ujfeherto.hu/hu/palyazatok-fejlesztesek/elektronikus-ugyintezes

 

https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap

 

Az automatikus részletfizetés iránti kérelmet Újfehértó Város Önkormányzata honlapjáról vagy az Önkormányzati Hivatali Portálról elérhető adatlapon terjesztheti elő postai úton, vagy személyesen az Újfehértói Polgármesteri Hivatal 1. számú hivatali helyiségében (4244 Újfehértó, Szent István út 10.), továbbá lehetősége van elektronikus úton történő előterjesztésre is, az ügyindítás az Önkormányzati Hivatali Portálon keresztül biztosított, a portál az alábbi linkre kattintva érhető el:

 

https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap

 

 

Az adóhatóság a kérelem elbírálásakor vizsgálja az automatikus részletfizetés engedélyezésének fentiekben részletezett -törvényi- feltételeinek fennállását.

 

Amennyiben a kérelmező a feltételek bármelyikének nem felel meg, a kérelem elutasításra kerül. A kérelem elutasítása esetén lehetőség van az Art. 198. § (1)-(7) bekezdése szerint elbírálandó fizetési könnyítési eljárás keretében kérelem előterjesztésére.