Oldal Tetejére

A kereskedõnek a bejelentés-köteles termék forgalmazását kötelezõ adattartamú nyomtatványon kell bejelenteni.
A tevékenység végzését a bejelentés benyújtását követõen meg lehet kezdeni. A jegyzõ a bejelentés másolatát a nyilvántartási számmal megküldi a szakhatóságoknak, akik - amennyiben a forgalmazott termékkörök a feladat-és hatáskörüket érinti- 30 napon belül ellenõrzést folytatnak le.
A jegyzõ a bejelentésrõl nyilvántartást vezet, mely nyilvános. A kereskedõ az adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul, illetve a nyitva tartási idõ változását, az azt megelõzõ nyolc napon belül köteles bejelenteni a jegyzõnek.
A bejelentéshez formanyomtatvány használata kötelezõ, amely a www.ujfeherto.hu honlapon megtalálható. Ugyanitt, ennek mellékleteként szerepel a bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenységek listája
 Az eljárás jogi alapja:

•    A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló 210/2009 (IX.29.) Kormány rendelet
•    A kereskedelemrõl szóló 2005. évi CLXIV. törvény
•    A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény
•    A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
•    Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény

Eljáró hatóság:
Újfehértó Város Jegyzõje
Ügyintézõ: Dr. Velkeszi Zsanett osztályvezetõ
Elérhetõség: 42/290-000/23. mellék
E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

II. fokon döntést hozó szerv:
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal

Illetékességi terület:
Újfehértó Város közigazgatási területén lévõ üzletek, egységek.

A kérelem kötelezõ tartalma:
A bejelentést a 210/2009 (IX. 29.) Kormány rendelet 1. melléklet A) pontjának megfelelõ adatokkal kell kitölteni. A nyomtatvány Újfehértó város honlapjáról letölthetõ.

Csatolandó mellékletek:

•    Nem a kérelmezõ tulajdonában levõ üzlet esetén az üzlet használatának jogcímét igazoló okirat, pl. bérleti szerzõdés
•    Haszonélvezet esetén, ha nem a haszonélvezõ a kérelmezõ, a haszonélvezõ hozzájárulását igazoló okirat,
•    Tulajdonközösség esetén, ha nem a tulajdonostársak közössége a kérelmezõ, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okirat,
•    vállalkozói igazolvány vagy cégkivonat (végzés)
•    aláírási címpéldány (cég esetén);
•    vásárlók könyve hitelesítésre
•    képviseleti eljárás esetén írásbeli meghatalmazás

Az eljárás illetéke: 3.000 Ft., melyet illetékbélyegben kell leróni


Az eljárást megindító irat benyújtásának módja:

A kitöltött nyomtatványt a tevékenység megkezdését megelõzõen, az üzlet helye szerint illetékes jegyzõnél kell benyújtani, postai úton vagy személyesen.

Oldal Tetejére

A kereskedõnek a mûködési engedély, üzlet köteles termék forgalmazását kötelezõ adattartamú nyomtatványon kell bejelenteni.
A Kormány kereskedelmi és a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként – a nemesfémbõl készült ékszerek, díszmûáruk és egyéb tárgyak forgalmazása kivételével, továbbá a 26. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel-

a) a mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység, a csomagküldõ kereskedelem, az automatából történõ értékesítés, valamint az üzleten kívüli kereskedelem esetében a 6. § (1), (2) és (4)-(7) bekezdése, a kereskedelemrõl szóló 2005. évi CLXIV. tv. 3. § (1) bekezdése, 6/G. § a) pontja, valamint e rendelkezésekkel összefüggésben a Kertv. 9. § (1), (4) és (5) bekezdése tekintetében a kereskedõ székhelye szerinti település, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzõjét,

b) az a) pontban nem említett kereskedelmi tevékenységek esetében e rendelet, a Kertv. 3. § (1) és (5)-(8) bekezdése, 5. § (5) bekezdése, 6. § (2) bekezdés a) pontja, 6. § (5) bekezdése, 6/G. § a) és b) pontja, valamint e rendelkezésekkel összefüggésben a Kertv. 9. § (1), (4) és (5) bekezdése tekintetében a kereskedelmi tevékenység helye szerinti települést, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzõjét jelöli ki.

Az eljárás jogi alapja:

•    A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló 210/2009 (IX.29.) Kormány rendelet
•    A kereskedelemrõl szóló 2005. évi CLXIV. törvény
•    A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény
•    A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
•    Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény

Eljáró hatóság:
Újfehértó Város Jegyzõje
Ügyintézõ: Dr. Velkeszi Zsanett osztályvezetõ
Elérhetõség: 42/290-000/23. mellék
E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

II. fokon döntést hozó szerv:
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal

Illetékességi terület:
Újfehértó Város közigazgatási területén lévõ üzletek, egységek.
Ügyintézési határidõ: 30 nap
Az eljáró hatóság vezetõje - ha azt törvény vagy kormányrendelet nem zárja ki - az ügyintézési határidõt annak letelte elõtt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.

A kérelem kötelezõ tartalma:
A bejelentést a 210/2009 (IX. 29.) Kormány rendelet 1. melléklet B) pontjának megfelelõ adatokkal kell kitölteni. A nyomtatvány Újfehértó város honlapjáról letölthetõ.

Csatolandó mellékletek:

•    Nem a kérelmezõ tulajdonában levõ üzlet esetén az üzlet használatának jogcímét igazoló okirat, pl. bérleti szerzõdés
•    Haszonélvezet esetén, ha nem a haszonélvezõ a kérelmezõ, a haszonélvezõ hozzájárulását igazoló okirat,
•    Tulajdonközösség esetén, ha nem a tulajdonostársak közössége a kérelmezõ, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okirat,
•    vállalkozói igazolvány vagy cégkivonat (végzés)
•    aláírási címpéldány (cég esetén);
•    vásárlók könyve hitelesítésre
•    képviseleti eljárás esetén írásbeli meghatalmazás
•    szakhatósági állásfoglalások megadásához szükséges igazgatási szolgáltatási díjak megfizetését igazoló készpénzátutalási megbízás feladóvevény másolata vagy a banki átutalást igazoló bizonylat másolata

Az eljárás illetéke: kérelem benyújtásával egyidejûleg 10.000 Ft., melyet illetékbélyegben kell leróni

Az eljárást megindító irat benyújtásának módja:
A kitöltött nyomtatványt a tevékenység megkezdését megelõzõen, az üzlet helye szerint illetékes jegyzõnél kell benyújtani, postai úton vagy személyesen, a jogszabályban elõírt, fentebb felsorolt mellékletekkel együttesen.
 
Kérelem megérkezését követõen a hatóság hivatalból keresi meg az eljárás során illetékes szakhatóságokat állásfoglalásaik megszerzése érdekében. Amennyiben az eljárás során valamennyi szakhatóság állásfoglalása feltétel nélkül rendelkezésre áll, abban esetben kerül sor az érdemi döntés meghozatalára, s az igazolás mûködési engedélyrõl szóló igazolás kiadására.
 
Az ügyintézési határidõbe nem számít be:
- a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének idõtartama,
- a jogsegélyeljárás idõtartama, továbbá a Ket. 36. § (2) bekezdése alapján adatnak a nyilvántartásból történõ beszerzéséhez szükséges idõ,
- a hiánypótlásra, illetve a tényállástisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedõ idõ,
- a szakhatóság eljárásának idõtartama, az eljárás felfüggesztésének idõtartama,
- a Ket. 70. § (1) bekezdésében szabályozott eljárás idõtartama,
- a hatóság mûködését legalább egy teljes napra ellehetetlenítõ üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény idõtartama,
- a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idõ,
- az ügygondnok kirendelésére irányuló eljárás idõtartama,
- a szakértõi vélemény elkészítésének idõtartama,
- a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedõ idõtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történõ közlés idõtartama.

Oldal Tetejére

A kereskedelemrõl szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2.§-a  alapján:
szálláshely: szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített vagy használt épület, önálló rendeltetési egységet képezõ épületrész vagy terület
 
szálláshely-szolgáltatás: üzletszerû gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegû, éjszakai ott tartózkodást, pihenési is magába foglaló tartózkodás céljára szálláshely nyújtása és az ezzel közvetlenül összefüggõ szolgáltatások nyújtása Illetékesség
A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeirõl és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjérõl szóló 239/2009. (X.20.) Kormányrendelet 3.§-a   szerint:
(1) A Kormány a Kertv. 6/D. §-a, 6/G. § f) pontja és a szálláshely-szolgáltatási tevékenységgel összefüggésben   a Kertv. 9. §-a tekintetében kereskedelmi hatóságként a szálláshely fekvése szerinti illetékes települési önkormányzat, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzõjét  jelöli ki.
(2) A Kormány a szálláshely-szolgáltatási tevékenység tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a jegyzõt jelöli ki.

Az eljárás jogi alapja:

•    a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeirõl és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjérõl szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet
•    a kereskedelemrõl szóló 2005. évi CLXIV. törvény
•    a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény
•    A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló módosított 2004. évi CXL. törvény
•    Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény

I. fokon döntést hozó szerv:
Újfehértó Város Jegyzõje
Ügyintézõ: Dr. Velkeszi Zsanett osztályvezetõ
Elérhetõség: 42/290-000/23. mellék
E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

II. fokon döntést hozó szerv:
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal

Az eljárás illetéke: 3.000 Ft., melyet illetékbélyegben kell leróni

Illetékességi terület:
Újfehértó Város közigazgatási területe
Ügyintézési határidõ: 30 nap
Az eljáró hatóság vezetõje - ha azt törvény vagy kormányrendelet nem zárja ki - az ügyintézési határidõt annak letelte elõtt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.

Csatolandó okiratok:
A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeirõl és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjérõl szóló 239/2009.(X.20.) számú  kormányrendelet 6.§ (2) bekezdése szerint a szálláshely-üzemeltetési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) nem a kérelmezõ tulajdonában lévõ szálláshely esetében a szálláshely használatának jogcímére vonatkozó igazoló okiratot vagy annak másolatát a tulajdoni lap kivételével,
b) haszonélvezet esetében - ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvezõ a szálláshely-szolgáltató - a haszonélvezõ hozzájárulását igazoló okiratot,
c) közös tulajdonban álló szálláshely esetében, ha nem valamennyi tulajdonostárs a szálláshely-szolgáltató, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okiratot.

Egyéb fontos tudnivaló:
Az egyéb szálláshelyet üzemeltetõ szálláshely-szolgáltató köteles az adott naptári évre (a továbbiakban: tárgyév) vonatkozóan a tárgyévet követõ év január hó 31. napjáig a jegyzõnek írásban adatot szolgáltatni a következõkrõl:
a) fogadott vendégek száma, és
b) a vendégek által a szálláshelyen eltöltött éjszakák száma.
Az a) és b) pontja szerinti adatokat összesítve, valamint magyarországi lakóhellyel rendelkezõ és magyarországi lakóhellyel nem rendelkezõ vendégek szerinti bontásban kell közölni. Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás személyes adatokat nem tartalmazhat.

 Oldal Tetejére

A nem üzleti célú közösségi, szabadidõs szálláshely szolgáltatás 3.§ (1) bekezdése szerint e rendelet alkalmazásában:
- nem üzleti célú közösségi, szabadidõs szálláshely az erre a célra épített vagy átalakított és az ekként minõsített,  illetve -ahol e rendelet elõírja – ekként nyilvántartásba vett üdültetési és ifjúsági turisztikai célú, továbbá hegyi menedék céljára szolgáló szálláshely,
- nem üzleti célú közösségi, szabadidõs szálláshelynek minõsül az ekként minõsített,  illetve- ahol e rendelet elõírja – ekként nyilvántartásba vett sportlétesítményben üzemelõ, szálláshely céljára szolgáló önálló rendeltetési részegység és szálláshely-szolgáltatásának idõszakában kiegészítõ/melléktevékenység formájában üzemeltetett hivatali, közfeladatot ellátó intézmény által biztosított és az egyházi jogi személy által nem az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeirõl szóló 1997. évi CXXIV. törvény szerinti gazdasági-vállalkozási tevékenység keretében üzemeltetett egyházi intézményi szállás.
A jegyzõ a szolgáltatót a hatósági nyilvántartásba felveszi, ha a kérelem megfelel az (1) bekezdésben foglaltaknak, és a jegyzõ a (4) bekezdés szerinti ellenõrzés során nem tárt fel olyan hiányosságokat, amelyek miatt a 20. § (1) bekezdése alapján a nyilvántartásból való törlésnek lenne helye, feltéve, hogy az ellenõrzést a nyilvántartásba vételt megelõzõen lefolytatta.
A jegyzõ a szolgáltató nyilvántartásba vételérõl vagy a nyilvántartásba vétel megtagadásáról két hónapon belül dönt.
A szolgáltató nem üzleti célú közösségi, szabadidõs szálláshely-szolgáltatást a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásának napjától nyújthat.
Üdülõ, gyermek- és ifjúsági tábor, turistaház, kulcsosház, valamint pihenõház esetén a jegyzõ a nyilvántartásba vételrõl értesíti
a) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat - a szálláshely szerint illetékes - kistérségi, fõvárosi kerületi intézetét (a továbbiakban: ÁNTSZ) a közegészségügyi követelmények,
b) a szálláshely szerint illetékes tûzoltó-parancsnokságot a tûzvédelmi elõírások,
c) a szálláshely szerint illetékes építésügyi hatóságot az építéshatósági követelmények,
d) külterületen vagy természetvédelmi oltalom alatt álló belterületen lévõ szálláshely esetén a szálláshely szerint illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõséget a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi elõírások teljesítésének ellenõrzése céljából. Az ellenõrzést a hatóság az értesítés kézhezvételét követõ két hónapon belül folytatja le. A hatóság az ellenõrzés eredményérõl és a megtett intézkedésekrõl értesíti a jegyzõt.
A jegyzõ ellenõrzi, hogy a szolgáltatás megfelel-e a hatósági nyilvántartásban, a szolgáltató önminõsítésében és a jogszabályokban foglaltaknak.

 Az eljárás jogi alapja:
•    173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a nem üzleti célú közösségi, szabadidõs szálláshely-szolgáltatásról,
•    2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozókról és az egyéni cégekrõl,
•    2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról,
•    a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény
•    A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló módosított 2004. évi CXL. törvény
•    Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény

I. fokon döntést hozó szerv:
Újfehértó Város Jegyzõje
Ügyintézõ: Dr. Velkeszi Zsanett osztályvezetõ
Elérhetõség: 42/290-000/23. mellék
E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

II. fokon döntést hozó szerv:
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal

Az eljárás illetéke: 3.000 Ft., melyet illetékbélyegben kell leróni


Illetékességi terület:
Újfehértó Város közigazgatási területe
Ügyintézési határidõ: 30 nap
Az eljáró hatóság vezetõje - ha azt törvény vagy kormányrendelet nem zárja ki - az ügyintézési határidõt annak letelte elõtt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.

Szükséges okiratok:
- a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Tv. 20. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerinti diákotthon és kollégium esetében, feltéve, hogy legalább a 2. számú melléklet VII. pontjában meghatározott feltételekkel rendelkezik; valamint
a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. Tv. 13. §-ának (1) bekezdése szerinti diákotthon és kollégium esetében, feltéve, hogy az Oktatási Hivatal nyilvántartásában szerepel- az alapító okiratot
- a szálláshely használatára való jogosultságot igazoló okiratot (így különösen: adásvételi, illetve bérleti szerzõdést)
 

Oldal Tetejére

A zenés, táncos rendezvények mûködésének biztonságosabbá tételérõl szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R) tartalmazza a zenés, táncos rendezvények engedélyezésére, tartására vonatkozó szabályokat.
Rendezvénytartási engedély birtokában tarthatók azok az alkalmi vagy rendszeres zenés, táncos rendezvények, amelyeket,
a) 300 személynél nagyobb befogadóképességû helyiségben, vagy olyan építményben, építményen, tartanak, amelyben 300 személynél nagyobb befogadóképességû helyiség van, illetõleg amelyen (pl híd, kilátó) bármikor egyidejûleg 300 fõnél több személy tartózkodása várható.
b) az a) pontban foglaltak kivételével a szabadban tartanak és a rendezvény idõtartama alatt várhatóan lesz olyan idõpont, amelyen a résztvevõk létszáma az 1000 fõt meghaladja.
A rendelet értelmezése szempontjából:
zenés, táncos rendezvény: rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve idõpontban tartott, nyilvános, nem zártkörû, válogatott lemezbemutatás vagy élõ elõadás útján nyújtott zeneszolgáltatást fõszolgáltatásként nyújtó rendezvény, amelyen a részvételhez nem kell megváltott ülõhellyel rendelkezni;
alapterület: a látogatók rendelkezésére álló nettó hasznos alapterület
rendszeres rendezvény: adott helyszínen hetente több alkalommal, heti vagy havi gyakorisággal megtartott rendezvény;
alkalmi rendezvény: adott helyszínen egy alkalommal legfeljebb tíz egymást követõ napon megtartott rendezvény.
A rendeletet hatálya nem terjed ki:
a) a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényekre;
b) a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyûlésekre;
c) a törvényesen elismert egyházak és vallásfelekezetek által szervezett vallási szertartásokra, rendezvényekre;
d) a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre és
e) a közoktatási intézményekben az intézmény által szervezett rendezvényekre.
Újfehértó város közigazgatási területén az engedélyköteles zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény üzemeltetõje, szabadtéri rendezvény esetében a rendezvény szervezõje a R által elõírt adattartalmú rendezvénytartási engedély iránti kérelmet köteles Újfehértó Város Önkormányzat Jegyzõjéhez benyújtani.
A kérelem a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet szerinti mûködési engedély iránti kérelemmel, valamint a bejelentéssel együtt is benyújtható.

Ebben az esetben a szakhatóságok az ellenõrzést mind az engedély, mind a mûködési engedély feltételei vonatkozásában egyszerre folytatják le.
A bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenység bejelentésével egyidejûleg benyújtott engedély iránti kérelem esetében a hatósági ellenõrzéseket mind az engedély, mind a bejelentett kereskedelmi tevékenység feltételei vonatkozásában egyszerre, az engedély kiadását megelõzõen kell lefolytatni. A bejelentést követõ harminc napon belül nincs szükség újabb hatósági ellenõrzések lefolytatására.

Az eljárás jogi alapja:
•    a zenés, táncos rendezvények mûködésének biztonságosabbá tételérõl szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet
•    A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló módosított 2004. évi CXL. törvény
•    Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény

I. fokon döntést hozó szerv:
Újfehértó Város Jegyzõje
Ügyintézõ: Dr. Velkeszi Zsanett osztályvezetõ
Elérhetõség: 42/290-000/23. mellék
E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

II. fokon döntést hozó szerv:
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal

Az eljárás illetéke: 3.000 Ft., melyet illetékbélyegben kell leróni

Illetékességi terület:
Újfehértó Város közigazgatási területe
Ügyintézési határidõ: 30 nap
Az eljáró hatóság vezetõje - ha azt törvény vagy kormányrendelet nem zárja ki - az ügyintézési határidõt annak letelte elõtt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.

Csatolandó mellékletek:
•    a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény, terület azonosításához szükséges, továbbá alapterületére, befogadóképességére vonatkozó adatokat,
•    a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény, terület használatának jogcímét
•    a kérelmezõ nevét, valamint székhelyét, cégjegyzékszámát, az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát,
•    a zenés, táncos rendezvény megnevezését,
•    a zenés, táncos rendezvényhez kapcsolódó szolgáltatások megnevezését,
•    a zenés, táncos rendezvény gyakoriságáról, megtartásának napjairól, kezdésének és befejezésének idõpontjáról szóló nyilatkozatot,
•     a biztonsági tervet,
•    amennyiben ezt külön jogszabály kötelezõvé teszi, a tûzvédelmi szabályzatot,
(„a tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról 1996. évi XXXI. törvény 19. § (1) bekezdésének megfelelõen: A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezeteinek, ha a munkavégzésben részt vevõ családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt mûködtetnek, illetve a fokozottan tûz- és robbanásveszélyes besorolás esetén és kereskedelmi szálláshelyeken tûzvédelmi szabályzatot kell készíteniük.”)
•    az építésügyi hatóság szakhatósági közremûködéséhez szükséges, külön jogszabályban meghatározott építészeti-mûszaki dokumentációt két példányban és a tervezõi nyilatkozatot. (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-mûszaki dokumentációk tartalmáról )

Az engedélyezési eljárásban az alábbi szakhatóságok vesznek részt:
a) Sz-Sz-B M-i Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Nyíregyházai Kistérségi Népegészségügyi Intézete a higiénés és egészségvédelmi, az ivóvíz minõségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi elõírások érvényesítésével kapcsolatos szakkérdésben
b) Újfehértó Város Jegyzõjének építési hatósága a meglévõ építmény tekintetében az általános érvényû kötelezõ építésügyi elõírásoknak, a helyi építési szabályzatnak és a szabályozási terveknek való megfelelés kérdésében, kivéve, ha ugyanerre a rendeltetésre vonatkozóan az engedély iránti kérelem benyújtását megelõzõ hat hónapon belül használatbavételi vagy fennmaradási engedélyt adott ki,
c) Nyíregyházi Hivatásos Önkormányzati Tûzoltóság a jogszabályban elõírt tûzvédelmi követelmények érvényesítésével kapcsolatos szakkérdésben,
d) Városi Rendõrkapitányság a tevékenység közbiztonságra gyakorolt hatásával, a személy- és vagyonbiztonsággal kapcsolatos szakkérdésekben.
A zenés, táncos rendezvény szervezõjére, biztonsági személyzetére  vonatkozó szabályok:
A zenés, táncos rendezvény biztosítását a zenés, táncos rendezvény és a helyszín jellegzetességeihez, valamint a helyszín befogadóképességéhez igazodó számú biztonsági személyzet végzi.

Ha a jóváhagyott biztonsági tervben a biztonsági személyzet létszáma a tíz fõt eléri, akkor a biztonsági személyzet legalább egy tagjának biztonságszervezõi, legalább három tagjának rendezvénybiztosító képzettséggel kell rendelkeznie. (E képesítés vizsgakövetelményeit az igazságügyi és rendészeti miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 15/2008. (VII. 28.) IRM rendelet tartalmazza.)
A biztonsági személyzet tagja a képzettségét igazoló okiratot vagy annak másolatát a zenés, táncos rendezvény ideje alatt köteles magánál tartani és hatósági ellenõrzés esetén felmutatni.
A zenés, táncos rendezvényt üzemeltetõ, szervezõ kötelezettségei:
A rendezvény szervezõjének feladata, hogy folyamatosan nyomon kövesse, hogy nem várható-e a rendezvény biztonságát veszélyeztetõ idõjárás, valamint felel a biztonsági tervben és a vonatkozó tûzvédelmi elõírásokban meghatározott rendelkezések megtartásáért, ha az idõjárás a rendezvény biztonságát veszélyezteti, szükséges esetben gondoskodik a rendezvény felfüggesztésérõl.
A biztonsági terv tartalmazza:
a) a zenés, táncos rendezvény helyszínének alaprajzát, befogadóképességét és az oda való belépés és eltávozás rendjét;
b) a zenés, táncos rendezvény helyszínének baleset, elemi csapás, tömeges rendbontás esetére vonatkozó kiürítési, menekítési tervét;
c) a biztonsági követelmények érvényesítésében közremûködõk tevékenységének leírását;
d) a biztonsági személyzet létszámát;
e) az egészségügyi biztosítás feltételeinek meglétére vonatkozó utalást; valamint
f) szabadtéri rendezvényeknél a viharos idõjárás esetére vonatkozó intézkedési tervet.
A zenés, táncos rendezvény gyakoriságáról, megtartásának napjairól, kezdésének és befejezésének idõpontjáról szóló nyilatkozatnak, a biztonsági tervnek és a tûzriadó tervnek a zenés, táncos rendezvény helyszínén a vendégek számára látható, hozzáférhetõ helyen történõ elhelyezéséért, valamint az elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján való közzétételéért az üzemeltetõ és a szervezõ felel.
A zenés, táncos rendezvény szervezõje gondoskodik elsõsegély nyújtására képzett személyzet helyszíni jelenlétérõl.
A zenés, táncos rendezvényt üzemeltetõ, szervezõ jogai:
Amennyiben ezt elõre meghirdette, korlátozhatja a fiatalkorúak zenés, táncos rendezvény helyszínére való belépését olyan módon, hogy a zenés, táncos rendezvény helyszínére történõ belépést az életkort igazoló okmány elõzetes felmutatásához.
A beléptetést a fiatalok alkohollal történõ kiszolgálásának megelõzése, esetleges alkoholfogyasztásuk ellenõrizhetõsége érdekében a fiatalkorúak számára megkülönböztetõ jelzéssel ellátott belépõjegyhez (kártyához, karszalaghoz) kötheti.

Eljáró hatóság:
Újfehértó Város Jegyzője
Ügyintéző: Káplár Péterné
Elérhetőség: 42/290-000/21. mellék

 Oldal Tetejére

Hatósági bizonyítvány:   a hatósági bizonyítvány kiadásával kapcsolatos eljárás – általában – az ügyfél kérelmére indul. A hatósági bizonyítvány olyan, az ügyfél kérelmére a közigazgatási hatóság által kiadott okirat, mely az ügyfél részére más eljárás kezdeményezéséhez vagy a különböző jogok érvényesítéséhez teremt jogalapot.

Eljárás jogszabályi alapja:

-    a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 83. §

Az ügyfél kérelmére a hatóság tény, állapot vagy egyéb adat igazolására hatósági bizonyítványt ad ki. Törvény kivételes esetben lehetővé teheti, hogy a hatóság a hatósági bizonyítvány kiadása helyett a hatósági nyilvántartásba bejegyzett adatok alapjául szolgáló iratról adjon ki másolatot.

Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a hatósági bizonyítványt a kérelem előterjesztésétől számított tíz napon belül kell kiadni, illetve az ügyfél által benyújtott iratot záradékkal ellátni. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a hatósági bizonyítványban fel kell tüntetni, hogy azt kinek és milyen bizonyítékok alapján adták ki.

A hatósági bizonyítvány alakiságára is irányadók a 72. § (1) bekezdésének a) és f) pontjában foglalt követelmények.
A hatósági bizonyítvány tartalmát - az ellenkező bizonyításáig - mindenki köteles elfogadni.

A hatósági bizonyítvány ellen az ellenérdekű ügyfél nem élhet fellebbezéssel, de a hatósági bizonyítvány felhasználási célja szerinti eljárásban bizonyíthatja, hogy a hatósági bizonyítvány tartalma valótlan.

Ha a hatósági bizonyítvány tartalmának valótlanságát az a hatóság vagy más szerv állapítja meg, amelynek eljárásában az ügyfél a hatósági bizonyítványt felhasználta, a hatósági bizonyítványban foglaltak valótlanságáról az általa feltárt bizonyítékok ismertetésével tájékoztatja a hatósági bizonyítványt kiadó hatóságot.

Ha a hatósági bizonyítványt kiállító hatóság megállapítja, hogy a hatósági bizonyítvány tartalma valótlan, a hatóság a hatósági bizonyítványt kijavítja, visszavonja vagy módosítja.
A határozatot annak a hatóságnak, szervnek is megküldi, amelynek eljárásában tudomása szerint az ügyfél a hatósági bizonyítványt felhasználta vagy fel kívánta használni.

A hatóság a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja, ha:
-    kiadása jogszabályba ütközik, vagy
-    az ügyfél valótlan vagy olyan adat, tény, állapot igazolását kéri, amelyre vonatkozóan a hatóság adattal nem rendelkezik.

 Oldal Tetejére

Eljárás jogszabályi alapja:

-    méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről szóló 70/2003 (VI.27) FVM rendelet
-    a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény
-   

A méhészkedést (méhtartást) minden év február végéig, az újonnan kezdett méhészkedést pedig e tevékenység megkezdésétől számított nyolc napon belül kell bejelenteni a méhek tartási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél, aki a méhészt  nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartást folyamatosan vezeti.

Amennyiben a méhek állandó tartási helye nem a méhész lakóhelyével összefüggő területen (udvarban, kertben stb.) van, a méhész köteles a méhek tartási helyén a nevét, lakcímét, telefonszámát, a tartási helyen lévő méhcsaládok számát egy legalább 40 x 30 cm nagyságú táblán jól látható módon feltüntetni.

Eljárás illetéke: a méhek tartásának, a növényvédelmi tevékenységnek és permetezésnek a bejelentése illetékmentes.

 Oldal Tetejére

Az eljárás jogszabályi alapja:

-    a marhalevél kiváltásáról és kezeléséről szóló 21/1996. (VII. 9.) FM rendelet

A marhalevél hatósági bizonyítvány, amely igazolja az állat tulajdonjogát, továbbá azt, hogy az állat(ok) forgalomba hozatalának, más település területére vagy – külön jogszabály alapján elrendelt zárlat esetén – a tartási helyéről más tartási helyre történő szállításának állategészségügyi hatósági korlátozó intézkedés miatt nincs akadálya.
A marhalevél tartalmazza az állategészségügyi igazolást, az irányítási intézkedést, a tulajdonos nevét, a tartás helyét, az állat faját és fajtáját, az állat jegyeit és jeleit, valamint a tulajdon átruházást.
A marhalevél kizárólag a belföldi állatforgalomban érvényes. Amennyiben a marhalevéllel rendelkező állatot külföldre szállítják, a marhalevelet az országhatárig a szállítmány indítási helye szerint illetékes hatósági állatorvos által kiállított exportbizonyítvány helyettesíti. Marhalevelet az országból kivinni tilos.

Eljárás kérelemre indul.

Az állattartó az alábbi esetekben köteles a tartás, szerzés vagy elidegenítés helye szerint illetékes jegyzőnél az állat tulajdonjogának és forgalomképességének igazolására – az 1. § (4) bekezdés e) pontjában leírt Ló útlevéllel ellátott ló kivételével – marhalevelet váltani:

1)     ló, szamár, öszvér egyedére, ha az egy hónapos életkort betöltötte;
2)    a zárt körülmények között tenyésztett, vadon élő, hasított körmű haszonállatok (pl. vaddisznó, dámvad, őz, szarvas, muflon) részére – korukra való tekintet nélkül –, ha
3)    az 1) pontban felsorolt állatokra, életkorukra való tekintet nélkül a 2) pontban felsorolt esetekben;
4)    a külföldi marhalevéllel továbbtartásra vagy tenyésztésre behozott állat(ok) részére – a külföldi marhalevél egyidejű bevonásával – beérkezésüktől számított nyolc napon belül;
5)    a közös marhalevélen jelzett állatokból azokra, amelyek értékesítése egyedenként vagy kisebb csoportokban történik.

A jegyző a marhalevelet csak abban az esetben állítja ki, ha az állattartó az állatát, állatait az állategészségügyi és az állattenyésztési jogszabályoknak megfelelő, külön jogszabály szerint meghatározott jelöléssel látta el, vagy jelöltette meg.

Az állat tulajdonát a marhalevél kiállításához az állattartónak az alábbiak szerint kell igazolnia:
a) marhalevéllel még el nem látott állat esetén
1. üzemszerűen működő gazdaságok a saját nyilvántartásuk kivonatával,
2. mezőgazdasági kistermelő esetében a kistermelő nyilatkozatával,
3. fegyveres erők és testületek, rendészeti szervek állatainál az általuk kiállított és az állat leírását is tartalmazó nyilatkozattal,
4. örökség vagy hagyományozás útján szerzett állat esetében az e tényt bizonyító okirattal;
b) marhalevéllel már ellátott állat esetén
1. az előző marhalevéllel,
2. a külföldi marhalevéllel.

A jelölés igazolására
-    a marhalevél kiállításának kérelmezésekor az a) pontban felsorolt állatoknál a kérelemhez csatolni kell a megjelölést végző szakember, tenyésztő szervezet, illetőleg állatorvos nyilvántartásán alapuló igazolását, hogy az állat megjelölése megtörtént és milyen jelölést alkalmazott;
-    a b) pontban felsorolt állatok esetében a megjelölést az állattartó saját maga is elvégezheti. Ez esetben jegyzőkönyvben köteles nyilatkozni a jelölés megtörténtéről és az alkalmazott jelről.

A kiállított marhalevelekről, az azokra jegyzett irányítási és egyéb intézkedésekről a jegyző köteles nyilvántartást vezetni.
 
Az állattartónak új marhalevél kiállítását és az állatoknak az eredetiről való lejegyzését kell kérnie a b) pontban felsorolt esetekben, ha a közös marhalevélen feltüntetett állatok egy részét kívánja csak forgalomba hozni.
Marhalevél-másodlat kiállítását kell kérni, ha a korábban kiállított marhalevélen további kezelési intézkedésre már nem áll rendelkezésre hely.
Az állattartónak az alábbi esetekben nem kell az állat részére marhalevelet váltani, illetőleg marhalevél-kezelési intézkedést kérni:
-    ha az állatot kényszervágásra, gyógykezelésre, a jogszabályban meghatározott fertőző betegség miatt karanténba szállítja;
-    ha az állatot a szomszédos község területére, de legfeljebb harminc kilométeres távolságra nem közlegelőn történő legeltetésre, vagy időleges munkavégzésre hat napnál nem hosszabb időre hajtja vagy szállítja.
-    Azok a gazdaságok, amelyeknek összefüggő működési területe több településre terjed ki, e települések között, de legfeljebb a telephelytől számított harminc kilométeres távolságon belül, az 1) pontban felsorolt és marhalevéllel ellátott állataikat további marhalevél-kezelési intézkedés nélkül, 2) pontban felsorolt állataikat marhalevél kiváltása nélkül hajthatják vagy szállíthatják, amennyiben az állatok mozgatása nem közfogyasztásra vagy magánfogyasztásra való levágás céljából történik.

Marhalevél nélkül, de szállítmánylevéllel, illetőleg származási bizonyítvánnyal szállíthatók az állatok az alábbi esetekben:
a) fegyveres erők és testületek, rendészeti szervek lova, szamara, öszvére, a szolgálati területen;
b) ló- és szamármének, a tenyésztői körzetben levő fedeztetési állomásokra való kihelyezésükkor;
c) versenylovak a versenyeken való részvételre.

A szállítmánylevél, illetőleg származási bizonyítvány kiállításáról a tulajdonosi jogot gyakorló köteles gondoskodni.

Az elveszett vagy megsemmisült marhalevél pótlását, az eredeti marhalevelet kiállító vagy a tulajdon átruházási nyilatkozatot rávezető jegyzőtől kell kérni.

A marhalevél-másodlatot, pótlást – jellegének és funkciójának feltüntetése mellett – marhalevél-nyomtatványon kell kiállítani.

Amennyiben az állat tulajdonosa nem tudja megnevezni azt a települést, ahol az eredeti marhalevelet kiállították, vagy a tulajdon átruházási nyilatkozatot rávezették, új marhalevelet kell kiállítani.

Ha a marhalevél kiállítása után az állat azonosítását akadályozó lényeges változás történt (pl. ivartalanítás, színváltozás, új számozás, ló esetében hat hónapos korban tartós megjelölés) vagy a marhalevélbe téves adatot jegyeztek be, az állat tulajdonosa haladéktalanul köteles a marhalevél kiigazítását kérni.

Az állat egészségügyi állapotára vonatkozó – külön jogszabályban elrendelt – vizsgálat(ok) eredményét a vizsgálatot végző állatorvos is jogosult a marhalevélre rávezetni. A kiigazításra a marhalevelet kiállító, illetőleg az állat tartási helye szerinti jegyző jogosult.

A marhalevél-kezelést és pótlást az állattartó a jegyzőtől kérheti.

A marhalevél-kezelés ellenőrzésére jogosult
-    a jegyző,
-    a hatósági állatorvos, és
-    a közúti igazoltatást végző rendőri szervek
A jegyző, illetve a közúti igazoltatást végző rendőri szervek az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságokról értesítik a területileg illetékes hatósági állatorvost.

A hatósági állatorvos a marhalevél-kezelés hiánya miatt az értesítés vagy saját észlelés alapján a külön jogszabályban foglaltak szerint intézkedik.

A marhalevél kiváltására, kezelésére vonatkozó kötelezettség megszegése miatt indult szabálysértési eljárásról a jegyző haladéktalanul értesíti a területileg illetékes hatósági állatorvost, egyidejűleg intézkedik az eljárással érintett állatok marhalevéllel történő ellátásáról, illetőleg a marhalevél kezeléséről.


Parlagfűvel és egyéb, az emberi egészséget veszélyeztető (allergén) gyomnövényekkel kapcsolatos eljárás

A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint az egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatáskörének megállapításával kapcsolatos földművelésügyi ágazati jogszabályok módosításáról szóló 19/1992 (I.28.) Korm. rendelet 1. § g) pontja értelmében a jegyző látja el a Kormány által kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szervként az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (továbbiakban Éltv.) 50. § (1) és (4) bekezdésében leírt, a növényvédelmi tevékenység keretében belterületen
•    a károsítók elleni védekezési kötelezettség betartásának ellenőrzésével,
•    illetve a közérdekű védekezés elrendelésével kapcsolatos feladatokat.

50. § (1) Közérdekű védekezést kell elrendelni, ha a termelő, illetve a földhasználó védekezési kötelezettségének az azt elrendelő hatósági határozat ellenére sem tesz határidőre eleget. A közérdekű védekezést az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv rendeli el.
.
.
.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően parlagfű elleni közérdekű védekezést kell elrendelni, ha a földhasználó a 17. § (4) bekezdésében szereplő parlagfű elleni védekezési kötelezettségének nem tesz eleget. A kötelezettség teljesítésének helyszíni ellenőrzéséről a földhasználó előzetes értesítése mellőzhető.
(5) A parlagfű elleni közérdekű védekezést elrendelő határozatot - ha a közlés más módja az azonnali végrehajtáshoz fűződő érdeket veszélyeztetné - hirdetmény útján is lehet közölni. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható.
(6) A közérdekű védekezés elvégzése során a hatóság, valamint a közérdekű védekezést elvégző vállalkozó feladata végrehajtásának keretei között az érintett területre beléphet, ott a szükséges cselekményeket elvégezheti. Erre való jogosultságát kérésre köteles igazolni.
(7) Ha a parlagfű elleni közérdekű védekezést kultúrnövény károsodása nélkül nem lehet elvégezni, a parlagfű elleni közérdekű védekezés abban az esetben rendelhető el, ha az adott területen a kultúrnövény tőszáma nem éri el az agronómiailag indokolt tőszám 50%-át és a parlagfűvel való felületi borítottság a 30%-ot meghaladja. A parlagfű elleni közérdekű védekezés során az érintett kultúrában okozott károkért a földhasználó kártalanításra nem tarthat igényt.

Növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki a méhekre veszélyes növényvédelmi munkavégzés bejelentési kötelezettségét elmulasztja.

 Oldal Tetejére

Eljárás jogszabályi alapja:

-    a parlagfű, illetve egyéb allergén növényekkel kapcsolatos helyi szabályokról szóló ÚJFEHÉRTÓ VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2001. (VI. 14.) VKT számú rendelete
Újfehértó város közigazgatási területén a jogi és magánszemélyek, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek a tulajdonukban (kezelésükben, használatukban; a bérlők a bérleményükben) lévő területet kötelesek a virágzó allergiakeltő
növényektől mentesen tartani.

A parlagfű irtásáról - virágzás előtt - az időjárástól függő gyakorisággal kell gondoskodni.

A területen található parlagfű gyomirtását a lehetséges eszközök (mechanikus, vegyszer, illetve engedélyezett készítmények, peszticidek) felhasználásával kell elvégezni.

 Oldal Tetejére

Az eljárás jogszabályi alapja:

-    a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII.30.) Korm. rendelet
-    a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény

1. A közterületen lévő fás szárú növények kivágása és pótlása
A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges külterületen a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint belterületen közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához.

A közterületen lévő fás szárú növény kivágását a fás szárú növény helye szerint illetékes jegyző engedélyezi.
Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kivágás indokát;
b) az érintett fás szárú növénnyel rendelkezni jogosult kivágáshoz hozzájáruló nyilatkozatát;
c) az érintett közterület nevét, helyrajzi számát, az érintett fás szárú növény ingatlanon belüli elhelyezkedésének pontos megjelölését;
d) a fás szárú növény darabszámát, faját, fa esetében annak 1 m magasságban mért törzsátmérőjét;
e) a kivágás kivitelezésének részletes leírását, valamint
f) a pótlásra vonatkozó nyilatkozatot, a faj, fajta, darabszám és hely feltüntetésével.

A jegyző a fás szárú növény kivágása iránti kérelmet elutasítja, ha
a) a kérelmező a fás szárú növény pótlásáról hiánypótlási felhívás ellenére sem nyilatkozott;
b) a fás szárú növény áttelepítése szakmai és településrendezési szempontból célszerű és kivitelezhető; vagy
c) az természetvédelmi vagy környezetvédelmi érdeket sért.

Amennyiben a jegyző ügyintézési határidőn belül nem dönt a fás szárú növény kivágásáról, az engedélyt a kérelemben foglaltak szerint megadottnak kell tekinteni.

A település szempontjából kiemelt szakmai, tudományos, település- és kultúrtörténeti értéket képviselő fás szárú növény kivágásának kérelmezése esetén a jegyző az eljárás megindításáról szóló értesítést öt napon belül hirdetményi úton, valamint - ha a település ilyennel rendelkezik - a település hivatalos honlapján is közzéteszi a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben meghatározott ügyféli jogok biztosítása céljából. Ez esetben az ügyintézési határidő két hónap.
Település belterületén a fás szárú növénynek az élet egészség- vagy vagyonvédelmi okból - történt kivágása esetén
a) a kivágás tényét az azonnali intézkedést foganatosító 3 napon belül bejelenti a kivágás helye szerint illetékes jegyzőhöz;
b) ha a pótlás környezeti feltételei adottak, a jegyző a tulajdonost a pótlásra kötelezi.

A jegyző a fás szárú növénnyel rendelkezni jogosultat a fás szárú növény kivágására kötelezi, ha a fás szárú növény az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyezteti, és e veszély másként nem hárítható el.
A közterületen lévő fás szárú növény kivágását követő 1 éven belül a használó köteles gondoskodni a növény helyben történő szakszerű pótlásáról. A telepítendő cserje esetében 3 éven belül kell biztosítani a legalább azonos területi borítást. A pótlás céljából történő telepítést meg kell ismételni, ha a telepítést követő vegetációs időszak kezdetén a fás szárú növény nem ered meg. A szakszerű pótlás teljesítését a jegyző ellenőrzi.

Amennyiben a közműfektetés a fás szárú növény megtartásával nem valósítható meg, a jegyző a kivitelezőt a fás szárú növény pótlására kötelezi.

Amennyiben a fás szárú növény pótlása a földrészlet adottsága miatt nem vagy csak részben teljesíthető, a pótlást a jegyző által kijelölt más ingatlanon történő telepítéssel kell teljesíteni. Amennyiben ilyen ingatlan a település beépítettsége miatt nem jelölhető ki, a jegyző a használót a települési önkormányzat által rendeletben meghatározott kompenzációs intézkedés megtételére kötelezi.

A fás szárú növény kivágása esetén a pótlási kötelezettséget a sajátos építményfajta rendeltetésére tekintettel kell teljesíteni.

2. Telken belüli fakivágás, telken belüli fás szárú növények kezelése, fenntartása
A telken belüli fakivágás, az építéshatósági eljárás keretében történt fakivágás kivételével, engedélyhez nem kötött, de a kivágott fa szükségszerinti pótlásáról gondoskodni kell.
Az ingatlanhasználó meghatározott fenntartási és kezelési munkák elvégzésére kötelezhető.

3. Fás szárú növények telepítése
Fás szárú növény az ingatlan azon részén és oly módon telepíthető, hogy az - figyelemmel az adott faj, fajta tulajdonságaira, növekedési jellemzőire, szakszerű kezelésére - az emberi életet és egészséget nem veszélyeztetheti, a biztonságos közlekedést nem akadályozhatja, valamint nem okozhat kárt a meglévő építményekben, létesítményekben, és nem akadályozhatja azok biztonságos működését.  A telepítés során figyelemmel kell lenni a szomszédjogi szabályokra is.

Eljárás jogszabályi alapja az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 141- 143. §§

Az állami és helyi önkormányzati szervek a panaszokat és a közérdekű bejelentéseket e törvény szerint kötelesek elintézni.
A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más - így különösen bírósági, államigazgatási - eljárás hatálya alá.
A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.

Panasszal és a közérdekű bejelentéssel bárki - szóban, írásban vagy elektronikus úton - fordulhat a tárgykörben eljárásra jogosult szervhez. A szóbeli bejelentést az eljárásra jogosult szerv köteles írásba foglalni.

Áttétel: Ha a panaszt, illetőleg a közérdekű bejelentést nem az eljárásra jogosult szervhez tették meg, azt nyolc napon belül oda át kell tenni. Az áttételről a bejelentőt egyidejűleg értesíteni kell.
Elbírásra irányadó határidő: a panaszt és a közérdekű bejelentést a beérkezéstől számított harminc napon belül kell elbírálni.
Ha az elbírálást megalapozó vizsgálat előreláthatólag harminc napnál hosszabb ideig tart, erről a panaszost (bejelentőt) a panasz (bejelentés) beérkezésétől számított tizenöt napon belül - az elintézés várható időpontjának egyidejű közlésével - tájékoztatni kell.
Az eljárásra jogosult szerv a panaszost, illetőleg a közérdekű bejelentőt meghallgathatja, ha azt a panasz, illetőleg bejelentés tartalma szükségessé teszi.
Az eljárásra jogosult szerv a vizsgálat befejezésekor a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről - az indokok megjelölésével - köteles a panaszost, illetőleg bejelentőt írásban vagy elektronikus úton haladéktalanul értesíteni.
Az írásbeli értesítés mellőzhető, ha az elintézésről a jelen lévő panaszost, illetőleg bejelentőt szóban tájékoztatták, és a tájékoztatást tudomásul vette.
A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos, illetőleg bejelentő által tett ismételt, továbbá a névtelen bejelentés vizsgálata mellőzhető.
A panasz vizsgálata mellőzhető a (6) bekezdésében említett eseteken kívül akkor is, ha a panasztevő a sérelmezett tevékenységről (mulasztásról) való tudomásszerzéstől számított hat hónap után terjesztette elő a panaszát. A tudomásszerzéstől számított egy éven túl előterjesztett panaszt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

A panasz, illetőleg a közérdekű bejelentés alapján - ha alaposnak bizonyul - gondoskodni kell
a) a jogszerű, illetőleg a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról vagy az egyébként szükséges intézkedések megtételéről;
b) a feltárt hibák okainak megszüntetéséről;
c) az okozott sérelem orvoslásáról, továbbá
d) indokolt esetben a felelősségre vonás kezdeményezéséről.

A panaszost, illetőleg a bejelentőt nem érheti hátrány a panasz, illetőleg a közérdekű bejelentés megtétele miatt.

A panaszos, illetőleg a közérdekű bejelentést tevő személyes adatai csak a bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatóak át, amennyiben e szerv annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a bejelentő egyértelműen hozzájárult. A bejelentő adatai egyértelmű hozzájárulása nélkül nem hozhatók nyilvánosságra.

Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen járt el, és ezzel bűncselekményt vagy szabálysértést követetett el; másnak kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, adatai az eljárás kezdeményezésére, illetőleg lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére átadhatóak.

 Oldal Tetejére

Az eljárás jogszabályi alapja:

-    a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 101- 102. §§

Ha a fél tartózkodási helye ismeretlen, vagy olyan államban van, amely a kézbesítéshez jogsegélyt nem nyújt, vagy ha a kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik, illetőleg ha a kézbesítés megkísérlése már előre is eredménytelennek mutatkozik, továbbá a 100/A. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a kézbesítést hirdetmény útján kell teljesíteni. Hirdetmény útján kell a kézbesítést teljesíteni az ismeretlen örökösök részére is.

A kifüggesztés időtartama: a hirdetmény útján kézbesítendő iratot tizenöt napra ki kell függeszteni a bíróság hirdetőtáblájára és a fél - illetőleg ismeretlen örökösök részére való kézbesítés esetében az örökhagyó - utolsó ismert lakóhelyén a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára.
Ha keresetlevelet kell az alperesnek hirdetmény útján kézbesíteni, részére a bíróság ügygondnokot rendel és a keresetlevelet annak is kézbesítteti.

A hirdetményi kézbesítéssel felmerülő költséget az köteles előlegezni, aki a hirdetményi kézbesítést kérte.
Hirdetményi kézbesítés esetében az iratot - amennyiben a bíróság másként nem rendelkezik - a bíróság hirdetőtábláján való kifüggesztéstől számított tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni.
A hirdetményi kézbesítésről az eljáró bíróság számítógépes nyilvántartást vezet, amelyben rögzíti a bíróság nevét, az ügy számát, az utolsó ismert lakóhely (székhely) megjelölésével a fél nevét, akinek részére a kézbesítés hirdetmény útján történt, továbbá azt az okot, amelynek következtében a kézbesítés szükségessé vált, illetve a kézbesítés megtörténtére vonatkozó vélelem beálltának időpontját. Az országosan összekapcsolt számítógépes közhiteles nyilvántartást az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala kezeli, az abban foglalt adatokról az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala jogszabályban meghatározott költségtérítés ellenében a felvilágosítást kérő személyére vonatkozóan, kérelmére felvilágosítást ad.
Más személy kérelmére felvilágosítás csak akkor adható, ha a bíróság, ügyészség, nemperes eljárást lefolytató közjegyző vagy közigazgatási szerv törvényben meghatározott feladatainak teljesítéséhez, illetve a felvilágosítást kérő személynek törvényben biztosított jogai gyakorlásához szükséges. A törvényes jogcímet valószínűsíteni kell. Ilyen esetben az adatszolgáltatás tényét a számítógépes rendszerben oly módon kell rögzíteni, hogy az adatszolgáltatás időpontja, jogcíme és az adat felhasználója megállapítható maradjon. A jogellenes adatkérés és felhasználás jogkövetkezményeit a felvilágosítást kérő viseli.

 Oldal Tetejére

Az eljárás jogszabályi alapja:

-    a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 118- 122. §§, valamint a 141- 145. §§

Ingóárverés
Az ingóságot törvény eltérő rendelkezése hiányában rendszerint árverésen kell értékesíteni.
Az árverést meg lehet megtartani:
a) a bírósági árverési csarnokban,
b) a bíróság épületében,
c) a községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat épületében vagy a felsorolt önkormányzatok jegyzője által kijelölt helyiségben,
d) az adós lakásán,
e) a foglalás helyén,
f) az ingóság őrzésének helyén,
g) a végrehajtó által kijelölt más helyen.
Az árverést a végrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki, melyben feltünteti:
a) a felek nevét,
b) az árverés helyét és idejét,
c) az árverésre kerülő ingóságokat és becsértéküket,
d) azt, hogy az ingóságokat az árverés előtt hol és mikor lehet megnézni.

Az árverési hirdetményt kézbesíteni kell:
a) a feleknek,
b) az árverés helye szerinti községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek.

Az árverési hirdetményt ki kell függeszteni:
a) a bíróság hirdetőtábláján,
b) a bírósági árverési csarnok hirdetőtábláján,
c) az árverés helye szerinti községi, városi, fővárosi kerületi polgármesteri hivatal hirdetőtábláján.

A kifüggesztés időtartama: az árverési hirdetményt az árverést megelőzően legalább 15 napon át és legalább az árverést megelőző 5. napig kell a hirdetőtáblán kifüggesztve tartani.

Az árverés közhírré tételéhez fűződő jogkövetkezmény a bíróság hirdetőtábláján történt kifüggesztéshez kapcsolódik.

Ingatlanárverés
Az ingatlant törvény eltérő rendelkezése hiányában rendszerint árverésen kell értékesíteni.

Az ingatlant beköltözhető állapotban kell árverezni.

Lakottan kell árverezni az ingatlant,
a) ha abban a végrehajtási eljárás megindulását megelőzően kötött, érvényes bérleti szerződés alapján bérlő lakik, kivéve ha az adós és a zálogjogosult korábban az ingatlan beköltözhető állapotban történő értékesítésében állapodott meg, és a bérleti szerződés megkötésére e megállapodás ellenére került sor,
b) ha abban - a 137. § (2) bekezdésben foglalt esetet kivéve - haszonélvező lakik,
c) ha az osztatlan közös tulajdonban levő ingatlanban a nem adós tulajdonostárs lakik,
d) ha az adós és a végrehajtást kérő (több végrehajtást kérő esetén valamennyi végrehajtást kérő) a lakottan történő értékesítésben megállapodott, vagy
e) ha a lakottan történő értékesítéssel valamennyi végrehajtást kérő egyetért,
f) ha abban az adós egyenesági felmenője lakik, és lakóhelye a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt, az ingatlan tulajdonjogát az adós tőle ingyenesen szerezte, kivéve ha az adós és a zálogjogosult korábban az ingatlan beköltözhető állapotban történő értékesítésében állapodott meg.
Az e) pontban foglalt esetben ha a végrehajtást kérők nem egyeztek bele a lakottan történő értékesítésbe, az adósnak a lakásban maradására vonatkozó korábbi szerződéses kikötések a hatályukat vesztik.

Az árverést meg lehet megtartani:
a) a bíróság épületében,
b) a községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat épületében vagy a felsorolt önkormányzatok jegyzője által kijelölt helyiségben,
c) az ingatlan fekvésének helyén,
d) a végrehajtó által kijelölt más helyen.

Az árverést a végrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti:
a) nevét, hivatali helyiségének címét, telefonszámát, letéti számlájának számát,
b) a felek nevét, a főkövetelések jogcímét és összegét,
c) az ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatait [helyrajzi szám, művelési ág, a fekvés helye, tulajdonos, a 137. § (1) bekezdése szerinti terhek],
d) az ingatlan tartozékait, jellemző sajátosságait,
e) az ingatlan lakott vagy beköltözhető állapotban történő értékesítését,
f) az ingatlan becsértékét,
g) az árverési előleg (a továbbiakban: előleg) összegét,
h) azt, hogy az árverésen a kikiáltási ár összege a 147. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak alapján milyen mértékben csökkenthető, és hogy a lakóingatlanra van-e a lakóingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatnak az árverésen gyakorolható elővásárlási joga,
i) az árverés helyét és időpontját,
j) 10 millió Ft-ot meg nem haladó becsérték esetén a becsérték 2%-ának megfelelő, de legalább 1000 Ft összegű, 10 millió Ft-ot meghaladó becsérték felett a becsérték 1%-ának megfelelő összegű licitküszöböt,
k) e törvénynek az árverezőket közvetlenül érintő rendelkezéseit (árverési feltételek, vételár megfizetése, végrehajtói letéti számla száma, második árverés tartása),
l) az elektronikus ajánlattétel feltételeit és határidejének lejártát.

Az árverési hirdetményt kézbesíteni kell
a) a feleknek,
b) azoknak, akiknek az ingatlanra vonatkozólag az ingatlannyilvántartásba bejegyzett joguk van,
c) az ingatlan fekvése szerinti községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek,
d) az ingatlanügyi hatóságnak.
(2) Az ingatlanügyi hatóság az árverés kitűzését bejegyzi az ingatlannyilvántartásba.

Az árverési hirdetményt ki kell függeszteni:
a) a bíróság hirdetőtábláján,
b) az ingatlan fekvése szerinti községi, városi, fővárosi kerületi polgármesteri hivatal hirdetőtábláján,
c) az ingatlanügyi hatóság hirdetőtábláján.

A kifüggesztés időtartama:  az árverési hirdetményt az árverést megelőzően legalább 15 napon át és legalább az árverést megelőző 5. napig kell a hirdetőtáblán kifüggesztve tartani.

 Oldal Tetejére

Az eljárás jogszabályi alapja:

-    a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló 16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet, illetőleg a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény

A termőföldről szóló törvény (Tft), valamint a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) alapján fennálló elővásárlási jog esetén a termőföld vagy a tanya tulajdonosa (a továbbiakban: eladó) az ingatlanra vonatkozó vételi ajánlatot (a továbbiakban: ajánlat) a szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlásra jogosultakkal közölni, kivéve, ha az ajánlat az első helyen álló elővásárlási jogosulttól érkezett. Ez a kötelezettség csak az elfogadott ajánlatra terjed ki.

Az ajánlatot teljes terjedelmében kell közölni. A közlésből ki kell tűnnie annak is, hogy az ajánlattevő elővásárlásra jogosult-e, és ha igen, a Tft.-ben, illetve a Ptk.-ban meghatározott melyik jogcímen.

Az ajánlat közlése az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat (a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat) polgármesteri hivatala, illetve a körjegyzőség székhelyén a körjegyzőség (a továbbiakban együtt: polgármesteri hivatal) hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel, a körjegyzőséghez tartozó többi településen pedig a helyben szokásos módon történik.

Más jogszabályban meghatározott elővásárlási jog esetén a jogosultat az ajánlatról írásban kell értesíteni.

16/2002. (II. 18.) Korm. rendeletben foglaltakat nem kell alkalmazni a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet árverezése során.

A Nemzeti Földalapba tartozó termőföld nyilvános pályáztatás útján történő eladása vagy haszonbérbe adása során a 16/2002. (II. 18.) Korm. rendeletben foglaltakat a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Az eladó az ajánlat egy eredeti és egy másolati példányát - a kifüggesztésre irányuló kérelemmel együtt - a települési önkormányzat jegyzőjének (a továbbiakban: jegyző) postai úton, tértivevénnyel megküldi, vagy az átvétel dátumát feltüntető átvételi igazolás ellenében átadja. Az eladó az ajánlatkifüggesztés végett a jegyzőhöz eljuttatott eredeti és másolati példányán feltünteti azt a jogosultat, akinek az 1. § (4) bekezdése alapján elővásárlási joga áll fenn, vagy nyilatkozik arról, hogy ilyen jogosultság nem áll fenn.
Az eladó az ajánlat egy eredeti példányát az ajánlatnak a jegyző részére történő megküldésével, illetve átadásával egyidejűleg köteles a Magyar Állam nevében elővásárlási jogot gyakorló Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) részére postai úton, tértivevénnyel megküldeni, vagy személyesen átadni (a továbbiakban együtt: közölni). Ha az ajánlat tulajdonostárstól érkezik, az ajánlat egy eredeti példányát csak az NFA-val kell közölni.

Kifüggesztés időtartama: a jegyző az ajánlatot a beérkezéstől, illetve az átvételtől számított 8 napon belül a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára 15 munkanapra kifüggeszti. A jegyző a benyújtott ajánlat mindkét példányára rávezeti a kifüggesztés, valamint a levétel időpontját.
Az elővásárlásra jogosultak értesítése céljából az ajánlat kifüggesztésének tényéről tájékoztatót kell közzétenni a központi elektronikus szolgáltató rendszer keretében működő kormányzati portálon (a továbbiakban: kormányzati portál).
A tájékoztató tartalmazza:
a) az ajánlat kifüggesztésének helye,
b) az ajánlat kifüggesztésének és levételének időpontja,
c) az ajánlatban szereplő
ca) földrészlet azonosító adatai (település, helyrajzi szám),
cb) ellenszolgáltatás (a vételár összege),
d) figyelemfelhívás, hogy a tájékoztató nem minősül az ajánlat közlésének.
A tájékoztató kormányzati portálon való közzététele céljából a jegyző a felsorolt adatokat - a földügyért felelős miniszter által erre a célra rendszeresített, a kormányzati portálon elérhető elektronikus űrlapon, a külön jogszabályban meghatározott biztonságos elektronikus dokumentumtovábbító szolgáltatás segítségével, illetve ha ez technikai okok miatt nem lehetséges, telefax útján - az ajánlat kifüggesztése napján megküldi a központi elektronikus szolgáltató rendszert működtető szervezetnek (a továbbiakban: működtető szervezet). A működtető szervezet haladéktalanul köteles a tájékoztatót a kormányzati portálon közzétenni. A tájékoztatót a kormányzati portálról az ajánlatnak a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájáról való levétele napján kell levenni. Az elővásárlásra jogosult a kifüggesztés kezdőnapját vagy a közlés napját követő 15 munkanapon belül az ajánlatot elfogadó, illetve az elővásárlási jogáról lemondó jognyilatkozatot (a továbbiakban: nyilatkozat) tehet. Az elővásárlási jogról való lemondásnak kell tekinteni, ha a jogosult nem nyilatkozik.
A nyilatkozatot legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az elfogadó nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt is, hogy a nyilatkozattevő a törvényben felsorolt mely jogcímen gyakorolja az elővásárlási jogot.
Az elővásárlásra jogosult a nyilatkozatot a jegyzőnek postai úton, tértivevénnyel megküldi, vagy az átvétel dátumát feltüntető átvételi igazolás ellenében átadja.
Nem köti az eladót az olyan elfogadó nyilatkozat, amelyet az elővásárlásra jogosult határidőn túl, illetve az ajánlattól eltérő tartalommal tesz meg.
A jegyző a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül a beérkezett, illetve átvett nyilatkozatokról iratjegyzéket készít, és azt az ajánlat eredeti példányával, valamint a nyilatkozatokkal együtt az eladónak postai úton, tértivevénnyel megküldi, vagy az átvétel dátumát feltüntető átvételi igazolás ellenében átadja.

 Oldal Tetejére

Eljárás jogszabályi alapja:

-    a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 129-132. §§
-    a talált dolgok tekintetében követendő eljárásról szóló 18/1960. (IV. 13.) Korm. rendelet

a talált dolgok tekintetében követendő eljárásról szóló 18/1960. (IV. 13.) Korm. rendelet alapján:

A találó köteles a talált dolgot a találástól számított nyolc nap alatt a dolog elvesztőjének, tulajdonosának vagy más átvételre jogosult személynek (a továbbiakban: jogosult) átadni, vagy a jegyzőnek beszolgáltatni.

A személyi tulajdon szokásos tárgyai körébe tartozó dolgoknak a jegyzőnek való beszolgáltatásakor a találó nyilatkozni köteles arra nézve, hogy igényt tart-e a dolog tulajdonjogára. A találó igénybejelentéséről a jegyző igazolást ad.

Ha a beszolgáltatott dolog átvételére jogosult személy megállapítható, a rendőrség a dolgot haladéktalanul átadja a jogosultnak. Az olyan dolgot, amelynek az átvételére a jogosult személy nem állapítható meg, a jegyző a beszolgáltatástól számított három hónapon át megőrzi. Ha ez alatt az idő alatt a jogosult nem jelentkezik, a személyi tulajdon szokásos tárgyai körébe tartozó dolgot – ha ennek tulajdonjogára a beszolgáltatáskor igényt tartott – a találónak ki kell adni.
A találó a neki kiadott dolgot állagának sérelme nélkül használhatja, azonban nem idegenítheti el, nem terhelheti meg és használatát másnak nem engedheti át.

Ha a jogosult a találástól számított egy éven belül sem a rendőrségnél, sem a találónál nem jelentkezik, a találó a neki kiadott dolog tulajdonjogát megszerzi [Ptk 129. §-ának (1) bekezdése].
A tulajdonjog megszerzésével harmadik személynek a dolgot terhelő jogai megszűnnek.
Ha a jogosult a dologért a beszolgáltatástól számított három hónap alatt nem jelentkezett és – a személyi tulajdon szokásos tárgyai körébe tartozó dolog esetében – a találó a beszolgáltatáskor nem tartott igényt a dolog tulajdonjogára, a jegyző a talált dolgot értékesíti.
A talált dolgok értékesítésére az adók behajtása során lefoglalt vagyontárgyak értékesítésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a talált dolog árát az a vállalat, szövetkezet vagy más szerv állapítja meg, amelynek a dolgot értékesítésre vagy megvételre átadták.

A közönség számára nyitva álló hivatali, vállalati, vagy más épületben vagy helyiségben, továbbá közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközén talált dolgot a találó köteles a hivatal vagy vállalat alkalmazottjának azonnal átadni. Az ilyen dolog tulajdonjogára a találó nem tarthat igényt.
Ha a talált dolog átvételére jogosult személy megállapítható, a hivatal vagy vállalat őt értesíti és jelentkezés esetében részére a dolgot haladéktalanul átadja.
Az olyan talált dolgot, amelynek az átvételére jogosult személy nem állapítható meg, a hivatal vagy vállalat a beszolgáltatásától számított három hónapon át megőrzi, vagy pedig – ha a megőrzésre lehetősége nincs – azt a beszolgáltatástól számított nyolc napon belül a jegyzőnek átadja.
Ha a jogosult a dologért három hónap alatt nem jelentkezett, a hivatal vagy vállalat, illetőleg a jegyző azt értékesíti.
Ha a talált dolog – akár romlandósága miatt, akár pedig egyéb okból – nem tartható el, illetőleg nem őrizhető meg, a jegyző, illetőleg a hivatal vagy vállalat annak értékesítéséről haladéktalanul gondoskodik.
Ha a jogosult az értékesítés előtt jelentkezik, a dolgot részére ki kell adni, az értékesítés után történő jelentkezés esetén pedig a befolyt összeget kell neki kifizetni. Elveszti azonban a jogosult a dolog tulajdonjogára, illetőleg az értékesítés során befolyt összegre vonatkozó igényt, ha a találástól számított egy éven belül nem jelentkezik (Ptk. 131. §).
Az a vállalat, szövetkezet vagy más szerv, amelynek a talált dolgot értékesítésre vagy megvételre átadták, az értékesítés során befolyt összeget, illetőleg a dolog vételárát a pénzügyminiszter által erre a célra kijelölt bevételi számlára utalja át. Az átutalás megtörténtéről a jegyzőt, illetőleg a hivatalt vagy vállalatot haladéktalanul értesíteni kell.

a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 129-132. §§ alapján:

Ha valaki feltehetően más tulajdonában lévő dolgot talál, és annak tulajdonjogára igényt tart, megszerzi a tulajdonjogot, ha
a) mindent megtett, amit a jogszabály annak érdekében ír elő, hogy a dolgot a tulajdonosa visszakaphassa, és
b) a tulajdonos a találástól számított egy éven belül a dologért nem jelentkezett.

Nem szerez tulajdonjogot a találó, ha a dolgot a közönség számára nyitva álló hivatali, vállalati vagy más épületben vagy helyiségben, továbbá közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközén találta. Ilyen esetben a dolgot a hivatal vagy a vállalat három hónapi őrizet után értékesítheti; a tulajdonos a találást követő egy éven belül követelheti a dolog, illetve a vételár kiadását.

Ha a talált dolog nagyobb értékű, és annak tulajdonjogát a találó nem szerzi meg, a találó méltányos összegű találódíjra jogosult, feltéve hogy megtett mindent, amit a jogszabályok előírnak avégből, hogy a tulajdonos a dolgot visszakaphassa.

Ha a talált dolog tulajdonosa az egy évi határidőn belül nem jelentkezik, és a dolgon a találó sem szerez tulajdonjogot, a tulajdonjog, illetőleg a dolog értékesítéséből befolyt vételár az államot illeti.

Ha valaki olyan értékes dolgot talált, amelyet ismeretlen személyek elrejtettek, vagy amelynek tulajdonjoga egyébként is feledésbe ment, köteles azt az államnak felajánlani.

Ha az állam a dologra nem tart igényt, az a találó tulajdonába megy át; ellenkező esetben a találó a dolog értékéhez mérten megfelelő díjra jogosult.
Ha a talált tárgy muzeális vagy műemléki értékű, annak tulajdonjoga az államot illeti meg.

 Oldal Tetejére

Tartós földhasználó az a személy
Döntést hozó szerv
Illetékességi terület: Újfehértó Város közigazgatási területén lévő zártkerti ingatlanok
Az eljárás jogi alapja:

 
Az a földhasználó aki az Újfehértói Nagyközségi Közös Tanács V.B. Szakigazgatási Szerve a 6/1977.(I.28.)MÉM-ÉVM-PM-IM: számú együttes rendelet alapján mezőgazdasági termelés céljára tartós földhasználati szerződés alapján kapott földterületet, és