Építésügyi hatóság megnevezése és adatai:
Újfehértó Város Jegyzője, 4244 Újfehértó, Szent I. u. 10.
Elérhetőségek:
Telefon: 42/290-000
Fax: 42/290-003
E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Ügyfélfogadási időpontok:

Polgármesteri Hivatal épülete Újfehértó Szent I. u. 10.
hétfő,kedd, csütörtök 8.00 – 16.00
szerda 8.00 – 17.00
péntek 8.00 – 12.00
Ügyintéző, elérhetősége

Gyurjánné Béres Zsuzsanna főtanácsos 42/290-00/21 mellék

Az építésügyi hatósági jogkört Újfehértó Város Jegyzője látja el. Az elsőfokú építésügyi hatósági ügyekben

• elvi építési engedélyezési eljárás
• építési engedélyezési eljárás
• egyszerűsített építési engedélyezési eljárás
• építési bejelentés
• összevont építésügyi hatósági eljárás
• bontási engedélyezési eljárás
• bontási bejelentés
• használatbavételi engedélyezési eljárás
• használatbavétel bejelentés
• fennmaradási engedélyezési eljárás
• a fenti ügyekkel összefüggésben keletkezett egyéb (jogutódlás, bármely építésügyi hatóságiengedély érvényének meghosszabbítása) ellenőrzési és kötelezési ügyekben
• szakhatóságként közreműködés más eljáró szerv hatósági engedélyezési eljárásában
• hatósági bizonyítvány
• építésrendészeti hatósági intézkedés
• Házszám megállapítási engedélyezési eljárás

a 343/2006.(XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltak alapján az alábbi településekre vonatkozóan látja el:

Újfehértó
Érpatak

A 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, a 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet alapján a 37/2007 (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. melléklet szerinti építési munkák esetében Újfehértó Város Jegyzője jár el.

Az 1997.évi LXXVIII.tv. 47.§-a alapján az építésügyi hatóság külön kormányrendeletben foglaltak szerint elrendelheti:

a) az építmény, építményrész építésügyi hatósági engedélyekben meghatározott, ennek hiányában az eredeti (a változtatás előtti) rendeltetésétől eltérő használatának megszüntetését, valamint
b) szabálytalan építkezés esetében az építési munka megszüntetését és az építést megelőző állapot helyreállítását, illetőleg a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó, jóváhagyott engedélyezési terveknek megfelelő állapot kialakítását,
c) a műszaki követelményeknek meg nem felelő építési termékek kicserélését,
d) az építmény, építményrész kötelező jókarbantartás körét meghaladó felújítását, ha az a településkép kedvezőbb alakítása érdekében szükséges, vagy azt a helyrehozatali kötelezettséget előíró önkormányzati rendeletben foglaltak végrehajtása, illetőleg az építészeti örökség védelmének érdekei megkövetelik,
e) jogszabályban meghatározott esetekben a telek bekerítését, továbbá a telken a településkép előnyösebb kialakítása vagy a környezet védelme céljából szükséges kertépítési, továbbá a településkép védelme érdekében szükséges egyéb munkák elvégzését,
f) az építmény környezetéből az építési tevékenység során keletkezett építési hulladék, maradék építőanyag és építési segédeszközök elszállítását, a környezetnek és a terep felszínének az eredeti, illetve az engedélyezett állapotban történő átadását, a környezetben okozott károk megszüntetését.

(2) Az építésügyi hatóságnak külön kormányrendeletben foglaltak szerint el kell rendelnie:
a) az építmény, építményrész részleges vagy teljes átalakítását, - amennyiben ez nem lehetséges, vagy ha az építtető ezt nem vállalja - a lebontását vagy az újraépítését, ha a kivitelezés az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető módon történik
b) az építmény, építményrész állékonyságát, az életet, egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető, valamint az engedély nélküli használat megszüntetését,
c) az építmény, építményrész hibáinak, hiányosságainak megszüntetését,
ca) ha azt rendeltetésszerű és biztonságos használatra nem alkalmas módon építették meg, vagy ezáltal idegen ingatlanban az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot keletkezett,
cb) ha a használatbavételi engedély megszerzését követő engedély és bejelentés nélkül végezhető átalakítás, változtatás, rendeltetésmódosítás következtében az érintett építmény vagy építményrész a - változtatáskor, átalakításkor, rendeltetésmódosításkor hatályos - rendeltetésszerű és biztonságos használatra vonatkozó jogszabályi és hatósági előírásoknak nem felel meg, vagy
cc) ha a használatbavételi engedély megszerzését követően engedélyhez vagy bejelentéshez kötött szabálytalan átalakítás, változtatás, rendeltetésmódosítás következtében az érintett építmény vagy építményrész az - ellenőrzéskor hatályos - rendeltetésszerű és biztonságos használatra vonatkozó jogszabályi és hatósági előírásoknak nem felel meg,
d) az építmény jó karbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, illetőleg az építmény felülvizsgálatát, szükség szerinti átalakítását, felújítását, helyreállítását vagy lebontását, ha annak állapota az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteti.
(3) Az építésügyi hatóság megkeresésére az ingatlan-nyilvántartásba az (1)-(2) bekezdés szerint elrendelt jogerős és végrehajtható kötelezettséget be kell jegyezni
(4) Az építésügyi hatóság, amennyiben a végrehajtható kötelezettséget - annak nem teljesítése miatt a kötelezett terhére hatósági úton, a felmerülő költségeket megelőlegezve - maga végezteti el, a költségek erejéig, azok megtérítéséig az érintett ingatlanra jelzálogjogot jegyeztethet be az ingatlan-nyilvántartásba.
(5) Az építésügyi hatóság az építési munka folytatását a helyszínen - alkalmanként legfeljebb egyszer 30 napra - megtilthatja, ha az szabálytalanul vagy pedig az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető módon történik. Ez idő alatt az építésügyi hatóságnak döntenie kell az eljárás megszüntetéséről vagy folytatásáról.
Az 1997.évi LXXVIII.tv.. és a 193/2009. (IX. 15.) Kormány rendelet alapján:
- építésügyi hatósági ellenőrzést végez,
- szabálysértési eljárás lefolytatását kezdeményezi az építési szabályok megszegőivel szemben.

A fentieken túl a polgármester nevében, (felhatalmazása alapján), ellátja Újfehértó Város közigazgatási területén a házszámozással kapcsolatos hatósági feladatot.
Az Újfehértó Város Képviselő-Testületének 29/2000. (VIII.25.) VKT számú rendelete alapján Polgármesteri hatáskörben ellátja - a lakó-, az igazgatási és egyéb épületek, valamint az építési telkek házszámmal való ellátása során jelentkező feladatokat.

Építési hatósági ügyleírások:

Általános Ismertető
Az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Kormány rendelet az építésügyi hatósági eljárások több formáját vezette be. Ennek megfelelően létezik engedélyezési, egyszerűsített engedélyezési, összevont engedélyezési, és bejelentési eljárás. A bejelentési eljáráshoz kötött építési és bontási munkák esetében is szükséges tervet benyújtani az építésügyi hatósághoz. A bejelentéshez különböző mellékleteket (terveket, leírásokat, stb.) kell csatolni. Az eljárás ebben az esetben nem határozattal zárul, és a bejelentéssel egy időben lehet megkezdeni az építési, illetve bontási tevékenységet. A nevezett rendelet szerint bizonyos munkák bejelentés és engedély nélkül is végezhetők. A különböző eseteket a 37/2007 (XII. 13.) ÖTM rendelet melléklete részletezi.
A nem építési engedély és bejelentés köteles építmény építése esetén is be kell tartani az építési szabályokat, ezért az építési hatósággal történő, az építmény elhelyezésével, kialakításával kapcsolatos egyeztetés szükséges! Szabálytalan építkezés esetén, utólagos ellenőrzéssel megállapított szabálytalanság esetén a szabálytalanság megszüntetésére, vagy az épület elbontatására is sor kerülhet!

Kérelmek benyújtása, ügyintézési határidők:
Az Újfehértó Város Jegyzője építésügyi hatáskörébe tartozó közigazgatási ügyekre vonatkozó kérelmet az ügyfél postai úton, vagy személyesen (vagy meghatalmazottja) nyújthatja be. Személyesen az Ügyfélcentrum épületében nyújtható be a kérelem. Az érdemi ügyintézés során kerül sor a tényállás tisztázására többek között a tervdokumentációk tartalmi megfelelőségének vizsgálatára, szükség szerint szakhatóságok megkeresésére, helyszíni szemle tartására, szakértő kirendelésére, stb. Amennyiben a tervek tartalmilag, formailag hiányosak hiánypótlási felszólításunkra a hiányok pótolhatók. Ugyanez az eljárás, ha valamely szakhatóság nem tudja elbírálni a tervet annak hiányosságai miatt

Az ügyintézési határidő:
Az építésügyi hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött építési tevékenységek és az ügyintézési határidők:
Elvi építési engedélyezési eljárás: 22 munkanap
elvi (egyszerűsített) építési engedélyezési eljárás: 10 munkanap
építési engedélyezési eljárás: 45 munkanap
egyszerűsített építési engedélyezési eljárás: 22 munkanap
bejelentés (a tevékenység egyidejű megkezdése mellett): 10 munkanap ill. nincs határidő, nincs eljárás
Bontási engedély: 22 munkanap
bontási bejelentés (a tevékenység egyidejű megkezdése mellett): nincs ügyintézés és nincs eljárás
Használatbavételi engedély: 22 munkanap
használatbavételi bejelentés: nincs ügyintézés és nincs eljárás
Fennmaradási engedély: 45 munkanap
Jogutódlási kérelem: 10 munkanap
Hatósági bizonyítvány, igazolás: 10 munkanap
Szakhatósági nyilatkozat megadása: 10 munkanap
Az eljáró hatóság vezetője az ügyintézési határidőt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 22 munkanappal meghosszabbíthatja.

Az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamok:

• a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama
• a jogsegély időtartama, továbbá a nyilvános vagy olyan adatnak, amelyetvalamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő,
• a hiánypótlásra ill. a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő időa szakhatósági eljárásának időtartama
• az eljárás felfüggesztésének időtartama
• a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elhárítatlan esemény időtartama
• az ügygondnok kirendelésére irányuló eljárás időtartama
• a szakértői vélemény elkészítésének időtartama
• a hatósági megkeresés vagy a postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam,valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama.

Mindezek után készíti el az ügyintéző a döntés (határozat) tervezetét. A határozatot a kiadmányozásra jogosult vezető által történő aláírás után postai kézbesítés útján közöljük az ügyfelekkel és más érdekeltekkel.
A határozat/végzés akkor válik jogerőssé, ha az érdekeltek a törvényes időben nem fellebbeztek, vagy a fellebbezési jogukról írásban lemondtak.

Részletes ügyleírások:

Bontás bejelentése

A 37/2007 (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. melléklet VII. oszlopában felsorolt építmények bontásának végzését előzetesen az építtetőnek be kell jelentenie. A bejelentéshez a 193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 33. § (3) bek-ben felsorolt mellékleteket kell csatolni. A hatóság a bejelentést nyilvántartásba veszi. A bejelentéssel egyidejűleg a bontási tevékenység megkezdhető.
Általános információk:
Az alábbiakban felsorolt építmények bontása (építtetői) bejelentés alapján végezhető tevékenység.

Bontási bejelentés-köteles tevékenységek:

A 37/2007 (XII. 13.) ÖTM rendelet 1.melléklet V. fejezet

a) Az 500,0 m-es és az annál kisebb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 6,0 m-es, vagy annál kisebb építménymagasságú építmény bontása,
b) műemléki területen 300,0 m3-es és az annál kisebb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 4,0 m-es, vagy annál kisebb építménymagasságú építmény bontása,
a) elektronikus hírközlési építmény bontása, ha,
aa) az antenna bármely irányú teljes mérete a 4,0 m-t meghaladja,
ab) a műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet antennával együtt mért bármely irányú teljes mérete a 6,0 m-t meghaladja.
b) műemlék építmény,
ba) homlokzatára, födémére vagy tetőzetére szerelt bármely berendezés, antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy bontása,
bb) homlokzatán, tetőzetén hirdetési vagy reklámcélú, illetve művészeti ábrázolást tartalmazó építmények, berendezések, szerkezetek bontása.
Mérettől függetlenül:
polgári védelmi építmény (óvóhely), illetőleg
b) közterületről nyíló vagy az alatt lévő minden pince bontása,
a) a rendezett terepszinttől számított 2,0 m-nél magasabb támfal lebontása,
b) 2,0 m-nél mélyebb pince bontása.
Mérettől és rendeltetéstől függetlenül minden olyan építmény bontása, amely azbesztet tartalmaz.

Égéstermék-elvezető bontása
Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok:
193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 33. § (3) bek.

Bontás bejelentése esetén - a tartalomtól függően - mellékelni kell:
a) a 37/2007 (XII. 13.) ÖTM rendelet 5. melléklet IV. fejezet 3. pontjában meghatározott egyszerűsített építészeti-műszaki dokumentációt 2 példányban, melynek tartalmaznia kell:

a földhivatal által hitelesített 90 napnál nem régebbi ingatlan-nyilvántartási térkép másolatát,

b) műszaki leírást, mely ismerteti az építmény rendeltetését, alaprajzát, metszetét, méreteit, anyagait és szerkezeteit, a csatlakozó közművek fajtáját, állapotát és helyzetét,
c) a bontáshoz tervezett technológiai leírást, amely tartalmazza a bontáshoz felhasználandó eszközöket, segédszerkezeteket, a műveletek sorrendjét, a közművezetékek leválasztási módját, a munkavédelmi és környezetvédelmi előírásokat, valamint az elbontásra kerülő szerkezetek, anyagok további sorsának meghatározását,
f) zártsorú beépítés esetén tartószerkezeti szakértői véleményt különös tekintettel a szomszédos ingatlanokra és az azokon lévő építmények állagvédelmére.
Tervezői nyilatkozatot
A bontási jogosultság igazolását szolgáló dokumentumokat

Eljárási illeték:
1990. évi XCIII. Törvény XV. melléklet. h./ pontja
bontási engedélyezési eljárás esetén a bontandó építmény 100 m2-enként 10 000 forint, vagy folyóméterenként 10000, vagy darabonként 10 000 forint

Vonatkozó jogszabályok:
1997.évi LXXVIII. Törvény – Építési törvény
253/1997. (XII.20.) Korm. Rendelet (OTÉK)
193/2009. (IX. 15.) Korm. Rendelet
8/2005. (IV.13.) VKT. rendelet Újfehértó Város Helyi Építési Szabályzata és szabályozási terve

Az eljárás menete:
A 2004. évi CXL törvény (Ket.) és a 193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 33. § (5) bek. alapján:

• a bontási tevékenységre vonatkozó bejelentés és mellékleteinek benyújtása,
• szükség esetén hiánypótlása,
• a hatóság a bejelentést nyilvántartásba veszi,

A bontási tevékenység a bejelentést és adatközlést követően megkezdhető.

Bontási engedély

37/2007 (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. melléklet VI. oszlopa szerint meghatározott építmények bontása bontási engedély alapján végezhető. A bontási engedély kérelemhez a 193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 33. § (2) bekezdésében foglaltakat kell mellékelni. A bontási tevékenység csak bontási engedély jogerőre emelkedése és az engedély érvényessége alatt kezdhető meg, illetve végezhető. A bontási tevékenység befejezését be kell jelenteni. A bontási engedély két évig érvényes.

Általános információk:
Az építtetőnek az alábbiakban felsorolt építmények bontása esetén a bontási tevékenységek megkezdése előtt – bontási engedély iránti kérelmet kell előterjesztenie az ehhez szükséges mellékletek csatolásával az építésügyi hatóságnál.

Bontási engedély köteles tevékenységek:
1. az 500,0 m3-nél nagyobb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 6,0 m-nél magasabb építménymagasságú építmény bontása,
2. zártsorú vagy ikres beépítési mód esetében egy vagy több mérethatár nélküli épület bontása.

Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok:
193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 33. § (2) bek. alapján.a bontási engedély iránti kérelemhez - a tartalomtól függően - mellékelni kell:
a) a 37/2007 (XII. 13.) ÖTM rendelet 5. melléklet IV. fejezet 2. pontjában meghatározott egyszerűsített építészeti-műszaki dokumentációt 2 példányban, melynek tartalmaznia kell:
a) a földhivatal által hitelesített 90 napnál nem régebbi ingatlan-nyilvántartási térkép másolatát,
b) műszaki leírást, mely ismerteti az építmény rendeltetését, alaprajzát, metszetét, méreteit, anyagait és szerkezeteit, a csatlakozó közművek fajtáját, állapotát és helyzetét,
c) a bontáshoz tervezett technológiai leírást, amely tartalmazza a bontáshoz felhasználandó eszközöket, segédszerkezeteket, a műveletek sorrendjét, a közművezetékek leválasztási módját, a munkavédelmi és környezetvédelmi előírásokat, valamint az elbontásra kerülő szerkezetek, anyagok további sorsának meghatározását,
f) zártsorú beépítés esetén tartószerkezeti szakértői véleményt különös tekintettel a szomszédos ingatlanokra és az azokon lévő építmények állagvédelmére.
Tervezői nyilatkozatot
Az építési(bontási) jogosultság igazolását szolgáló dokumentumokat

Eljárási illeték:
1990. évi XCIII. törvény XV. melléklet. h./ pontja
bontási engedélyezési eljárás esetén a bontandó építmény 100 m2-enként 10 000 forint, vagy folyóméterenként 10 000, vagy darabonként 10 000 forint.

Az eljárás menete:
A 2004. évi CXL törvény (Ket.) és a 193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 33. és 34. §-ai alapján
a kérelem és mellékleteinek benyújtása
eljárás megindításáról szóló értesítés
helyszíni szemle megtartása
a tényállás tisztázása
szakhatóságok megkeresése (szükség esetén)
szükség esetén hiánypótlás
döntés meghozatala
döntés kézbesítése (postázás)
a döntés jogerőre emelése

Vonatkozó jogszabályok:
1997.évi LXXVIII. Törvény – Építési törvény
253/1997. (XII.20.) Korm. Rendelet (OTÉK)
193/2009. (IX. 15.) Korm. Rendelet
8/2005. (IV.13.) VKT. rendelet Újfehértó Város Helyi Építési Szabályzata és szabályozási terve

Egyszerűsített építési engedélyezési eljárás

Általános információk:
Az alábbiakban felsorolt építési tevékenységek esetében az építtetőnek építési engedély iránti kérelmet kell benyújtania – az építésügyi hatóságnak – az ehhez szükséges mellékletekkel.
Az első fokú építésügyi hatóság az alábbiakban felsorolt építési tevékenységek estében – egyszerűsített építési engedélyezési eljárást folytat le:

Egyszerűsített építési engedélyezési eljárás esetkörei:

37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. sz. melléklet II. oszlopa szerint, építési tevékenységek:
1. Akkreditált intézet által bevizsgált technológiával, szerkezeti elemekkel, rétegrenddel és kialakítással (ETA, ÉME) rendelkező könnyűszerkezetes épületek (kész- vagy gyorsház stb.) építése.
3. Műemléki vagy világörökség területen lévő telek közterület felőli telekhatárán kerítés építése.
5. Műemléki területen lévő telken meglévő nem védett építmény
a) homlokzatán végzett átalakítási, felújítási, vakolási, színezési, felületképzés- módosítási építési tevékenység, vagy nyílászáró-csere;
b) homlokzatára, födémére vagy tetőzetére szerelt bármely szerelvény, berendezés, antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy, égéstermék-elvezető létesítése;
c) homlokzatán, tetőzetén, valamint műemléki területen hirdetési vagy reklámcélú, illetve művészeti ábrázolást tartalmazó építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése méretre való tekintet nélkül.
10. Megfelelőségi tanúsítvánnyal, illetve jóváhagyott műszaki specifikációval nem rendelkező építményszerkezetű tömegtartózkodás céljára alkalmas
a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó;
b) mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény;
c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek);
d) zárt, állandó jellegű kiállítási célú területen belül kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény építése.
11. Megfelelőségi tanúsítvánnyal, illetve jóváhagyott műszaki specifikációval rendelkező építményszerkezetű, állandó jellegű, 180 napot meghaladóan fennálló, tömegtartózkodás céljára alkalmas
a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény;
b) zárt, állandó jellegű kiállítási célú területen belül kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény;
c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek) építése.
12. 6,0 m-nél nagyobb építménymagasságú, vagy 60 m3 –nél nagyobb térfogatú épített siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez építmény építése.
35. Műemlékben huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatása.
Az ÖTM rend. 1. sz. melléklet III. oszlopa szerinti építési tevékenységek:
1. a) Azon meglévő építmény bármely okból történő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megerősítése, homlokzatának megváltoztatása, tetőtér-beépítése, mely építése e rendelet szerint építési engedélyhez, egyszerűsített építési engedélyhez kötött lenne, ha a felsorolt építési tevékenység során az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit is meg kell változtatni, át kell alakítani, el kell bontani, meg kell erősíteni.
b) Az e rendelet szerint építési engedélyezéshez vagy egyszerűsített építési engedélyhez kötött, használatbavételi engedéllyel még nem rendelkező, építőipari kivitelezés alatt álló építmények tartószerkezeti rendszerének vagy tartószerkezeti elemeinek megváltoztatása, megerősítése (módosított építési engedélyezés).
2. Temető területén sírbolt, urnasírbolt építése 50 m2-t és 3,0 m építménymagasságot meghaladó méretben.
5. Önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított meglévő építmény
a) homlokzatán végzett átalakítási, felújítási, vakolási, színezési, felületképzés-módosítási építési tevékenység, vagy nyílászáró-csere;
b) homlokzatára, födémére vagy tetőzetére szerelt bármely szerelvény, berendezés, antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy, égéstermék-elvezető létesítése;
c) homlokzatán, tetőzetén, valamint műemléki területen hirdetési vagy reklámcélú, illetve művészeti ábrázolást tartalmazó építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése méretre való tekintet nélkül.
6. Polgári lőtér műtárgyainak építése.
7. Elektronikus hírközlési építmény esetében
a) antenna elhelyezése, ha bármely irányú teljes mérete a 4,0 m-t meghaladja;
b) műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet létesítése, ha – az antennával együtt mért – bármely irányú teljes mérete a 6,0 m-t meghaladja;
c) a műemléken az a) és b) pontban meghatározott építési tevékenységek végzése mérethatár nélkül.
8. A telek természetes terepszintjének végleges jellegű megváltoztatása
a) beépítésre nem szánt, védett természeti területen, Natura 2000 területen 1,0 m-t meghaladóan,
b) egyéb területen 2,0 m-t meghaladóan.
9. a) 6,0 m építménymagasságot meghaladó, új, önálló (szabadon álló) égéstermék-elvezető létesítése.
b) Meglévő építményben égéstermék-elvezető létesítése, ha emiatt az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit is meg kell változtatni, át kell alakítani, el kell bontani, meg kell erősíteni.
10. Megfelelőségi tanúsítvánnyal, illetve jóváhagyott műszaki specifikációval nem rendelkező építményszerkezetű
a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó;
b) mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény;
c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek);
d) zárt, állandó jellegű kiállítási célú területen belül kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény építése.
11. Védett természetvédelmi területen és NATURA 2000 területen megfelelőségi tanúsítvánnyal, illetve jóváhagyott műszaki specifikációval rendelkező építményszerkezetű, állandó jellegű, 180 napot meghaladóan fennálló
a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény;
b) zárt, állandó jellegű kiállítási célú területen belül kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény;
c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek) építése.
13. a) A 100 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű, 6,0 m vagy annál kisebb
építménymagasságú, emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése.
b) Műemléki-, világörökség, védett természetvédelmi, NATURA 2000 területen az 50 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű, 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú, emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény, állatkifutó és trágyatároló építmény építése.
14. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, emlékfal építése, elhelyezése, ha
a) annak talapzatával együttmért magassága 6,0 m-nél nagyobb, vagy
b) a talapzatának magassága 6,0 m-nél nagyobb.
15. Építménytől különállóan a 20,0 m2-es felületnagyságot, vagy a 3,0 m-es magasságot meghaladó, tartószerkezettel is rendelkező reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú, illetve művészeti ábrázolást tartalmazó építmény, kirakatszekrény építése, elhelyezése, létesítése.
16. A rendezett terepszinttől számított 2,0 m-nél magasabb támfal építése és legalább egy ilyen méretű támfal által határolt támfalgarázs építése.
17. Telken belül 3,0 m fesztávnál nagyobb áteresz, bejáró-, átjáróhíd építése.
19. Az épület szerkezetével egybe- vagy összeépített, fix, a homlokzati síktól 4,0 m-nél nagyobb kiállású vagy 50,0 m2-nél nagyobb vízszintes vetületű előtető, védőtető építése.
20. a) 100 m2 bruttó alapterületet meghaladó és 6,0 m-es építménymagasságnál nagyobb méretű,
aa) az év során legfeljebb 180 napra felállított idényjellegű, huzamos emberi tartózkodásra nem szolgáló üvegház építése beépítésre szánt területen
ab) az év során 180 napot meghaladóan felállított állandó jellegű, huzamos emberi tartózkodásra nem szolgáló üvegház építése beépítésre nem szánt területen
b) Beépítésre szánt területen 50,0 m2 bruttó alapterületet meghaladó és 6,0 m vagy annál nagyobb építménymagasságú, huzamos emberi tartózkodásra nem szolgáló üvegház építése.
21. 100,0 m3 -nél nagyobb térfogatú vagy 2,0 m-nél mélyebb magánhasználatú épített kerti víz-, fürdőmedence, épített kerti tó építése.
22. Fóliasátor építése
a) beépítésre nem szánt területen - a mezőgazdasági terület kivételével - állandó (nem idényjellegű, több mint 180 napra felállított) méretkorlát nélkül;
b) beépítésre szánt területen
ba) idényjelleggel (legfeljebb 180 napra felállított) bruttó 500,0 m2-nél nagyobb alapterülettel és 7,0 m-nél nagyobb építménymagassággal,
bb) állandó jelleggel (nem idényjellegű, 180 napnál hosszabb időre felállított),
3,0 m-nél nagyobb építménymagassággal.
24. Az OTÉK 4. számú mellékletében meghatározottak szerint személygépkocsi elhelyezési kötelezettséggel járó és 30,0 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi, vendéglátó célú építmény építése.
35. Műemléki területen meglévő építményben huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatása.

Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok:
193/2009. (IX.15.) Korm. rendelet 27. § (5) bek. alapján az építési engedély iránti kérelemhez a tartalomtól függően - mellékelni kell:
- a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 5. sz. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt legalább három példányban és - ha a kérelem benyújtásakor még nem áll rendelkezésre a szakhatósági állásfoglalás - az érdekelt szakhatóságok számától függően további 1 példányban,
- tervezői nyilatkozatot
- külön jogszabályban előírt esetekben a tervtanács szakmai véleményét,
- ha az ügyben rendelkezésre, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását a hozzá tartozó záradékolt építészeti-műszaki dokumentációval együtt,
- építési jogosultság igazolását szolgáló dokumentumot,
- jogszabályban meghatározott esetekben környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyt,
- a közút kezelőjének hozzájárulását - belterületen a közút mellett ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari és egyéb szolgáltatási célú építmények esetén,
- a 193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 1. sz. melléklet szerinti tartalmú kitöltött statisztikai lap

Eljárási illeték:
1990. évi XCIII. Törvény XV. melléklet. b-e./ pontja
c) építési (továbbépítési) engedélyezési eljárás esetében
ca) új egylakásos lakóépület építése és bővítése esetén 20 000 forint, egyéb új épület építése és bővítése esetén lakásonként 10 000 forint, egyéb önálló rendeltetési egység építése és bővítése esetén
- önálló rendeltetési egységenként 250 m2 hasznos alapterületig 20 000 forint,
- a 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű önálló rendeltetési egységenként 100 000 forint,
cb) meglévő épület átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett hasznos alapterület minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, vagy az érintett felület minden megkezdett 200 m2-ként 10 000 forint,
cc) műtárgy építése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 1000 forint,
cd) meglévő műtárgy bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett alapterület minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, vagy ennek hiányában az érintett felület minden megkezdett 200 m2-ként 10 000 forint,
ce) egyéb építési tevékenység esetén 50 m2-ként 10 000 forint,
cf) antennák, antennatartó szerkezetek, csatlakozó műtárgyak esetén, az eljárás tárgyát képező távközlési építmény legnagyobb lineáris méretét figyelembe véve, megkezdett méterenként 50 000 forint,
d) módosított építési engedélyezés esetén a módosítással érintett építményrész tekintetében az alapeljárás illetékével egyező mértékű,
e) az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldás engedélyezése esetén 20 000 forint.

Az eljárás menete:
a 2004. évi CXL törvény (Ket.) és a 193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 27-28. §-a alapján
a kérelem és mellékleteinek benyújtása
eljárás megindításáról szóló értesítés
helyszíni szemle megtartása
a tényállás tisztázása
szakhatóságok megkeresése
szükség esetén hiánypótlás
döntés meghozatala
döntés kézbesítése (postázás)
a döntés jogerőre emelése

Vonatkozó jogszabályok:
1997.évi LXXVIII. Törvény – Építési törvény
253/1997. (XII.20.) Korm. Rendelet (OTÉK)
193/2009. (IX. 15.) Korm. Rendelet
8/2005. (IV.13.) VKT. rendelet Újfehértó Város Helyi Építési Szabályzata és szabályozási terve

Elvi építési engedély

Az Elvi építési engedély beszerzése kötelező – az 56/2001. (XII. 20.) ÖK sz. rend. (KVSZ) 6. § (7) bek-ben előírt esetekben (pld. csatlakozó építménymagasság-, gerincmagasság értékének meghatározása).
Elvi építési engedély kérhető a telek beépítésével, a településképi- építészeti-, műemléki-, régészeti és műszaki követelmények előzetes tisztázás céljából.
Az elvi építési engedély egy évig köti az építésügyi hatóságot azokban a kérdésekben melyekről az engedélyben rendelkezett, mely egy évig érvényes.

Általános információk:
Az építési engedély iránti kérelem benyújtása előtt a telek beépítése, a településkép, az építészeti kialakítás, a csatlakozó homlokzatmagasság értékének meghatározása, valamint az építés megvalósításához szükséges műszaki követelmények előzetes tisztázása céljából az építésügyi hatóságtól – építési tevékenység végzésére nem jogosító – elvi építésügyi hatósági engedély kérhető az Étv. 35. § (1) bekezdésében, a 193/2009 (IX. 15.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdésében és a KVSZ 6. § (7) bekezdésében meghatározott esetekben.

Elvi engedélyt kell kérni a 193/2009. (IX.15.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdésében foglaltak szerint, ha:
az építtető az elektronikus hírközlő hálózat felszíni építményeit védett természeti vagy épített környezetben kívánja elhelyezni, illetve jogszabály azt előírja, továbbá
az 56/2001. (XII. 20.) ÖK rendelet 6. § (7) bekezdésében leírt alábbi esetekben:
a) a zártsorú beépítésű övezetek területén: új épület elhelyezésénél, meglévő épület emeltráépítésénél illetve térdfalmagasítással járó tetőtérbeépítésnél a csatlakozó homlokzatmagasság értékének meghatározása érdekében, ha azt a vonatkozó KSZT nem szabályozza,
b) a zártsorú beépítésű övezetek területén: meglévő épület esetén a belső udvari szárny emeletráépítése esetén a gerincmagasság értékének meghatározása érdekében, ha az a szomszédos telekhatár mentén lévő épület meglévő gerincmagasságánál magasabb lesz a ráépítés során, és ha azt a vonatkozó KSZT nem szabályozza,
c) ha az övezeti előírások foghíj beépítését KSZT hiányában is lehetővé teszik,
d) épület homlokzatán loggia-, erkély beépítése esetén,
e) KSZT-vel nem szabályozott, de KSZT készítésére kötelezett területeken, és
f) a városképileg kiemelt közterületen elhelyezhető építmények és berendezések esetében.
Az elvi építési engedély műszaki dokumentációjában vizsgálni szükséges, hogy a tervezett beépítés beépítési paraméterei mennyiben illeszkednek a BVKSZ, FSZKT és KVSZ előírásaihoz.
A c) és e) pont esetében a beépítés előzetes tisztázására vonatkozó elvi építési engedélyezési tervet az érintett tömb egészére kell kidolgozni.
Egy telekre vonatkozóan a tervezett építési tevékenység végzésére több elvi építési engedély is kérhető.
Az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldásra irányuló kérelem elvi építési engedélykérelem formájában is benyújtható.

Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok:
Elvi építési engedély kérelemhez mellékelni kell:
1.a) az Engr.-ben (193/2009. (IX.15.)Korm.rendelet) meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt két példányban, és ha a kérelem benyújtásakor még nem áll rendelkezésre a szakhatósági állásfoglalás, az érdekelt szakhatóságokra vonatkozó külön jogszabályban előírt további példányban, de legalább szakhatóságonként további egy példányban,
b) a tervezői nyilatkozatot,
c) a külön jogszabályban előírt esetekben a tervtanács szakmai véleményét,
d) ha a kérelem benyújtásakor már rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását a hozzá tartozó, a szakhatóság által a 6. § (5) bekezdése szerint záradékolt építészeti-műszaki dokumentációval együtt.
2.A műszaki követelményeket előzetesen tisztázó - az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldások alkalmazhatóságára irányuló - elvi építési engedélyezési tervdokumentációt az adott műszaki kérdés tisztázására elégséges részletezettségű tervrajzokból és műszaki leírásokból kell összeállítani.
Az építészeti-műszaki dokumentáció műszaki tartalmát a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 5. sz. melléklet II. fejezete írja elő, melyek közül a kérelem tartalmától függően kell mellékelni az abban felsoroltakat.
Eljárási illeték:
1990. évi XCIII. Törvény XV. Melléklet. b-bc. pontja ha a telek beépítésével kapcsolatos követelmények, vagy a településképi és építészeti követelmények (építészeti megjelentség környezetbe illeszkedése) tisztázására szolgál, 15 000 forint,
műemléki, régészeti, kulturális örökségvédelmi, természet-, táj- és környezetvédelmi, egészségvédelmi, talajvédelmi, valamint életvédelmi, tűzvédelmi követelmények tisztázására, vagy a műszaki követelményeket előzetesen tisztázó – az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő,- műszaki megoldások alkalmazhatóságára szolgál, 30 000 forint.

Az eljárás menete:
A 2004. évi CXL törvény (Ket.) és a 193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 33. § (5) bek. alapján:
a kérelem és mellékleteinek benyújtása
az ügyfelek értesítése az eljárás megindításáról
helyszíni szemle megtartása
a tényállás tisztázása
szakhatóságok megkeresése
szükség esetén hiánypótlás
a döntés meghozatala
a döntés kézbesítése (postázás)
a döntés jogerőre emelése

Vonatkozó jogszabályok:
1997.évi LXXVIII. Törvény – Építési törvény
253/1997. (XII.20.) Korm. Rendelet (OTÉK)
193/2009. (IX. 15.) Korm. Rendelet
8/2005. (IV.13.) VKT. rendelet Újfehértó Város Helyi Építési Szabályzata és szabályozási terve

Építési engedély

A 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. melléklet I-II-III. oszlopaiban felsorolt építési tevékenységek végzése esetén az építtetőnek építési engedélyt kell beszereznie.
A fenti számú rendelet 1. melléklet II. és III. oszlopaiban felsorolt építési tevékenységek esetén a hatóság egyszerűsített építési engedélyezési eljárást folytat le.
Az építési engedély iránti kérelemhez szükséges mellékleteket lásd: építési engedélyezési eljárásnál. Az építési engedély iránti kérelem mellékletét képező építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalmáról a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 5. sz. melléklet I. és III. fejezete rendelkezik.
Az engedélyezési eljárásban jogszabályban meghatározott esetekben szakhatóságok működnek közre. Az építésügyi hatóság az eljárásban vizsgálja az építési tevékenységekkel érintett ügyfelek (pld. szomszédos ingatlannal rendelkezni jogosultak) körét is.
Az építési tevékenység csak építési engedély jogerőre és végrehajthatóvá válása után két évig érvényes, az építési tevékenység az engedély érvényességén belül kezdhető meg. A kivitelezés megkezdéséhez a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 29. és 30. §-ai az irányadók.

Általános információk:
Az építtetőnek az alábbi felsorolt esetekben építési engedély iránti kérelmet kell benyújtani az építésügyi hatóságnak – az ehhez szükséges mellékletekkel.
Építési engedély köteles tevékenységek:
A 37/2007. (XII.13.) ÖTM. rendelet 1.melléklet 1. pontja szerint építmény építése, bővítése, elmozdítása az I. számú melléklet a II-V. oszlopokban foglaltak kivételével. (lásd: bejelentés: engedély)
5. Műemlék építmény
a) homlokzatán végzett átalakítási, felújítási, vakolási színezési, felületképzés-módosítási építési tevékenység, vagy nyílászáró-csere;
b) homlokzatára, födémére vagy tetőzetére szerelt bármely berendezés, antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy, égéstermék-elvezető létesítése;
c) homlokzatán, tetőzetén hirdetési vagy reklámcélú, illetve művészeti ábrázolást tartalmazó építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése méretre való tekintet nélkül.

Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok:
193/2009. (IX.15.) Korm. rendelet 27. § (5) bek. alapján
az építési engedély iránti kérelemhez a tartalomtól függően - mellékelni kell:
a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 5. sz. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt legalább három példányban és - ha a kérelem benyújtásakor még nem áll rendelkezésre a szakhatósági állásfoglalás - az érdekelt szakhatóságok számától függően további 1 példányban,
tervezői nyilatkozatot
külön jogszabályban előírt esetekben a tervtanács szakmai véleményét,
ha az ügyben rendelkezésre, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását a hozzá tartozó záradékolt építészeti-műszaki dokumentációval együtt,
építési jogosultság igazolását szolgáló dokumentumot,
jogszabályban meghatározott esetekben környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyt,
a közút kezelőjének hozzájárulását - belterületen a közút mellett ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari és egyéb szolgáltatási célú építmények esetén,
a 193/2009. (IX.15.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet szerinti tartalmú kitöltött statisztikai adatlap.

Eljárási illeték:
1990. évi XCIII. Törvény XV. melléklet. b-e./ pontja
c) építési (továbbépítési) engedélyezési eljárás esetében
ca) új egylakásos lakóépület építése és bővítése esetén 20 000 forint, egyéb új épület építése és bővítése esetén lakásonként 10 000 forint, egyéb önálló rendeltetési egység építése és bővítése esetén
önálló rendeltetési egységenként 250 m2 hasznos alapterületig 20 000 forint,
a 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű önálló rendeltetési egységenként 100 000 forint,
cb) meglévő épület átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett hasznos alapterület minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, vagy az érintett felület minden megkezdett 200 m2-ként 10 000 forint,
cc) műtárgy építése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 1000 forint,
cd) meglévő műtárgy bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett alapterület minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, vagy ennek hiányában az érintett felület minden megkezdett 200 m2-ként 10 000 forint,
ce) egyéb építési tevékenység esetén 50 m2-ként 10 000 forint,
cf) antennák, antennatartó szerkezetek, csatlakozó műtárgyak esetén, az eljárás tárgyát képező távközlési építmény legnagyobb lineáris méretét figyelembe véve, megkezdett méterenként 50 000 forint,
d) módosított építési engedélyezés esetén a módosítással érintett építményrész tekintetében az alapeljárás illetékével egyező mértékű,
e) az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldás engedélyezése esetén 20 000 forint.

Az eljárás menete:
A 2004. évi CXL törvény (Ket.) és a 193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 33. § (5) bek. alapján:
a kérelem és mellékleteinek benyújtása
eljárás megindításáról szóló értesítés
helyszíni szemle megtartása
a tényállás tisztázása
szakhatóságok megkeresése
szükség esetén hiánypótlás
döntés meghozatala
döntés kézbesítése (postázás)
a döntés jogerőre emelése.

Vonatkozó jogszabályok:
1997.évi LXXVIII. Törvény – Építési törvény
253/1997. (XII.20.) Korm. Rendelet (OTÉK)
193/2009. (IX. 15.) Korm. Rendelet
8/2005. (IV.13.) VKT. rendelet Újfehértó Város Helyi Építési Szabályzata és szabályozási terve

Építési tevékenység bejelentése

A 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. melléklet IV. oszlopában felsorolt építési tevékenységeket (lásd: bejelentési eljárás) az építtetőnek írásban be kell jelentenie az építésügyi hatóságnak. A bejelentéshez az 193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 27. § (6) bek-ben előírt mellékletet kell csatolnia. A bejelentési engedélyezési tervdokumentációnak a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 5. sz. melléklet III. fejezet 13.) pontjában előírtaknak kell megfelelnie, melyről a tervezőnek kell gondoskodnia. Az építésügyi hatóság a bejelentést nyilvántartásba veszi, ha a bejelentéshez szükséges mellékletek teljeskörűen rendelkezésre állnak. Szükség esetén a hatóság hiánypótlással él. Az építési tevékenység a bejelentéssel egyidejűleg megkezdhető. Az építésügyi hatóság a tevékenység megvalósításának jogszerűségét az éves építésügyi hatósági ellenőrzés keretében a helyszínen ellenőrzi.

Általános információk:
37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. sz. melléklet IV. oszlopában felsorolt alábbi építési tevékenységeket az építtetőnek – az építési tevékenység megkezdése előtt be kell jelentenie az építésügyi hatóságnak, az ahhoz szükséges mellékletekkel.

Bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek:
1. a) Azon meglévő építmény bármely okból történő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megerősítése, homlokzatának megváltoztatása, tetőtér-beépítése, mely építése e rendelet szerint bejelentéshez kötött lenne, ha a felsorolt építési tevékenység során az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit is meg kell változtatni, át kell alakítani, el kell bontani, meg kell erősíteni.
b) Az e rendelet szerint bejelentéshez kötött, használatbavételi bejelentéssel még nem rendelkező, építőipari kivitelezés alatt álló épületek tartószerkezeti rendszerének vagy tartószerkezeti elemeinek megváltoztatása.
2. Temető területén sírbolt, urnasírbolt építése 50 m2 vagy annál kisebb és 3,0 m építménymagasságot nem meghaladó méretben.
4. Építményben építésügyi hatósági engedélyezéshez nem kötött építési munkával járó, vagy építési munkával nem járó, a huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatása (egyesítés, leválasztás).
5. Védetté nyilvánított területen lévő telken meglévő nem védett építmény
a) homlokzatán végzett átalakítási, felújítási, vakolási, színezési, felületképzés-módosítási építési tevékenység, vagy nyílászáró-csere;
b) homlokzatára, födémére vagy tetőzetére szerelt bármely szerelvény, berendezés, antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy, égéstermék-elvezető létesítése;
c) homlokzatán, tetőzetén, valamint műemléki területen hirdetési vagy reklámcélú, illetve művészeti ábrázolást tartalmazó építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése méretre való tekintet nélkül.
7. Műemléki területen
a) antenna elhelyezése, ha bármely irányú teljes mérete a 4,0 m-nél kisebb;
b) műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet létesítése, ha - az antennával együtt mért - bármely irányú teljes mérete 6,0 m-nél kisebb.
8. A telek természetes terepszintjének 2,0 m vagy annál kisebb, végleges jellegű megváltoztatása.
9. a) 6,0 m építménymagasságot nem meghaladó, új, önálló (szabadon álló) égéstermék-elvezető létesítése.
b) Meglévő építményben égéstermék-elvezető létesítése, ha annak megvalósítása nem jár a meglévő építmény tartószerkezetének megbontásával, átalakításával, megerősítésével
11. Megfelelőségi tanúsítvánnyal, illetve jóváhagyott műszaki specifikációval rendelkező építményszerkezetű, állandó jellegű, 180 napot meghaladóan fennálló
a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény;
b) zárt, állandó jellegű kiállítási célú területen belül kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény;
c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek) építése.
13. Az 50 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű, 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú, emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése.
14. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel emlékfal építése, elhelyezése, ha
a) annak talapzatával együttmért magassága 3,0 m-nél nagyobb, vagy
b) a talapzatának magassága 3,0 m-nél nagyobb.
15. Építményen vagy attól különállóan a 2,0 m2-es felületnagyságot meghaladó reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú, illetve művészeti ábrázolást tartalmazó építmény, kirakatszekrény építése, elhelyezése, létesítése.
16. A rendezett terepszinttől számított 2,0 m vagy annál alacsonyabb támfal építése.
17. Közforgalom elől elzárt telken belüli, tehergépjármű-forgalommal terhelt út építése.
18. Az épület homlokzatára szerelt vagy az épület homlokzata elé épített fix vagy nyitható-csukható szerkezetű, kinyitott állapotban a homlokzati síktól 4,0 m-nél nagyobb kiállású vagy 30,0 m2-nél nagyobb vízszintes vetületű előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, felszerelése.
19. Az épület szerkezetével egybe- vagy összeépített, fix, a homlokzati síktól 4,0 m, vagy annál nem nagyobb kiállású vagy 40,0 m2-nél nagyobb vízszintes vetületű előtető, védőtető építése.
20. Az év során 180 napot meghaladóan felállított állandó jellegű, huzamos emberi tartózkodásra nem szolgáló üvegház építése
a) beépítésre nem szánt területen 100 m2 vagy annál kisebb alapterülettel és 6 m vagy annál kisebb építménymagassággal,
b) beépítésre szánt területen 50,0 m2 vagy annál kisebb alapterülettel és 6,0 m vagy annál kisebb építménymagassággal.
21. 50,0 m3 -nél nagyobb térfogatú 1,0 m-nél mélyebb magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, épített kerti tó építése.
23. Közterületen közhasználatú park, játszótér, sportpálya építőipari megfelelőségi tanúsítvánnyal, illetve műszaki specifikációval nem rendelkező műtárgyainak építése.
24. az OTÉK 4. számú mellékletében meghatározottak szerint személygépkocsi elhelyezési kötelezettséggel járó és 30,0 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű kereskedelmi, vendéglátó célú építmény építése.
35. Lakás rendeltetésének változása, egyéb rendeltetésű építmény rendeltetésének lakás rendeltetéssé módosításának bejelentése.
Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok:

Építési bejelentés esetén - a tartalomtól függően - mellékelni kell:
a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 5. sz. melléklete szerinti tartalmú építészeti-műszaki tervdokumentációt 1 példányban,
tervezői nyilatkozatot
közút kezelőjének hozzájárulását - belterületen a közút mellett ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari és egyéb szolgáltatási célú építmények esetén,

Eljárási illeték:
1990. évi XCIII. Törvény XV. melléklet., 20 000 forint.

Az eljárás menete:

A 2004. évi CXL törvény (Ket.) és a 193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 33. § (5) bek. alapján:
a kérelem és mellékleteinek benyújtása
szükség esetén hiánypótlás
építési bejelentés nyilvántartásba vétele
Az építési bejelentés megtörténte, illetve az ehhez szükséges mellékletek teljeskörű megléte esetén az építési tevékenység elvégezhető.

Vonatkozó jogszabályok:
1997.évi LXXVIII. Törvény – Építési törvény
253/1997. (XII.20.) Korm. Rendelet (OTÉK)
193/2009. (IX. 15.) Korm. Rendelet
8/2005. (IV.13.) VKT. rendelet Újfehértó Város Helyi Építési Szabályzata és szabályozási terve

Fennmaradási engedély

Szabálytalanul (pld. építési engedély nélkül, építési engedélytől eltérően bejelentés nélkül) végzett építési tevékenységek által megvalósult építményekre az építtetőnek fennmaradási engedélyt kell beszereznie.
A bontási engedély vagy bontási bejelentés nélkül elvégzett bontási tevékenységeket a hatóság építésügyi bírság egyidejű kiszabása mellett tudomásul veszi.
A fennmaradási engedély iránti kérelemhez 193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 39. § (8) bek-ben előírtakat kell mellékelni. A fennmaradási engedély megadásával egyidejűleg építési bírság is kiszabásra kerül. A fennmaradási engedély meghatározott időre szóló visszavonásig hatályos vagy végleges jellegű lehet.
A fennmaradási engedély csak ideiglenes jellegű hatályú lehet, ha az építtető az építésügyi bírságot nem fizeti be.
Ha fennmaradási engedély nem adható meg, akkor a hatóság az építmény bontását (átalakítását) rendeli el.
Általános információk:
Fennmaradási engedély – ha annak feltételei fennállnak vagy megteremthetők – csak az építtető vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult kérelmére adható.
A fennmaradási (és továbbépítési) engedély megadásának feltételeire, valamint az engedély nélküli bontás jogkövetkezményre az Étv. 48. § (1) és (2) bekezdése irányadó.
Fennmaradási engedély megadása esetén, ha – az Étv. 44. § (1) bekezdésében meghatározott, az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatára vonatkozó nyilatkozatok alapján – ennek feltételei fennállnak, a hatóság az építésügyi bírság befizetéséig meghatározott időre szóló fennmaradási engedélyben egyben ideiglenes használatbavételi engedélyt is ad.
A meghatározott időre szóló fennmaradási engedély megadását követően az építtető a szabálytalan építési tevékenység miatt kiszabott építésügyi bírságot befizeti, a bírság befizetésének építtető általi igazolását követően a fennmaradásra és használatbavételre vonatkozó engedélyt a hatóság – külön kérelem nélkül – egyszerűsített határozattal véglegesíti.

A 193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 39. § (8) bekezdése szerint a fennmaradási engedélykérelemhez:
a) fennmaradási és továbbépítési engedélyezés esetén – tartalmától függően – mellékelni kell a 27. § (5) bekezdésben (lásd. építési engedélyezési eljárás) foglaltakon túlmenően a felelős műszaki vezető – ennek hiányában építésügyi műszaki szakértő – nyilatkozatát, valamint
b) a végleges fennmaradási engedélykérelem esetén a 36. § szerinti mellékleteket. (lásd. használatbavételi engedély)
Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok:
A fennmaradási engedélykérelemhez - a tartalmától függően - mellékelni kell:
a) az Engr.-ben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt két példányban, és ha a kérelem benyújtásakor még nem áll rendelkezésre a szakhatósági állásfoglalás, az érdekelt szakhatóságokra vonatkozó külön jogszabályban előírt további példányban, de legalább szakhatóságonként további egy példányban,
b) a tervezői nyilatkozatot,
c) a külön jogszabályban előírt esetekben a tervtanács szakmai véleményét,
d) ha a kérelem benyújtásakor már rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását a hozzá tartozó, a szakhatóság által a 6. § (5) bekezdése szerint záradékolt építészeti-műszaki dokumentációval együtt.
e) az építési jogosultság igazolását szolgáló dokumentumokat,
f) a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Khvkr.) meghatározott esetekben a környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyt, több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az összes szakaszra együttesen, illetve a Khvkr. 5. § (2) bekezdés d) pont dc) alpontja szerinti határozatot,
g) a közút kezelőjének hozzájárulását
h) ha) közút területén, az alatt vagy felett építmény,
i) hb) belterületen a közút mellett ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építése esetén,
j) j) a felelős műszaki vezető - ennek hiányában építésügyi műszaki szakértő - nyilatkozatát,
k) k) a felelős műszaki vezető nyilatkozatát,
l) m) az érintett közműszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy az eljárással érintett építmény közműszolgáltatása biztosított,
m) n) az építési tevékenységgel érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető esetén a kéményseprő-ipari közszolgáltató - külön jogszabály szerinti - nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető műszaki megoldása megfelel-e a szakszerűség követelményeinek,
n) o) a 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 2. melléklet szerinti kitöltött statisztikai lapot.

Eljárási illeték:

1990. évi XCIII. törvény XV. melléklet i./ pontja
c) építési (továbbépítési) engedélyezési eljárás esetében
ca) új egylakásos lakóépület építése és bővítése esetén 20 000 forint, egyéb új épület építése és bővítése esetén lakásonként 10 000 forint, egyéb önálló rendeltetési egység építése és bővítése esetén
önálló rendeltetési egységenként 250 m2 hasznos alapterületig 20 000 forint,
a 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű önálló rendeltetési egységenként 100 000 forint,
cb) meglévő épület átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett hasznos alapterület minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, vagy az érintett felület minden megkezdett 200 m2-ként 10 000 forint,
cc) műtárgy építése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 1000 forint,
cd) meglévő műtárgy bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett alapterület minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, vagy ennek hiányában az érintett felület minden megkezdett 200 m2-ként 10 000 forint,
ce) egyéb építési tevékenység esetén 50 m2-ként 10 000 forint,
cf) antennák, antennatartó szerkezetek, csatlakozó műtárgyak esetén, az eljárás tárgyát képező távközlési építmény legnagyobb lineáris méretét figyelembe véve, megkezdett méterenként 50 000 forint,
d) módosított építési engedélyezés esetén a módosítással érintett építményrész tekintetében az alapeljárás illetékével egyező mértékű,
e) az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldás engedélyezése esetén 20 000 forint.

Az eljárás menete:
A 2004. évi CXL törvény (Ket.) és a 193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 33. § (5) bek. alapján:
a kérelem és mellékleteinek benyújtása
helyszíni szemle megtartása
tényállás tisztázása
szakhatóságok megkeresése
szükség esetén hiánypótlás
a döntés meghozatala
a döntés kézbesítése (postázás)
döntés jogerőre emelkedése.

Vonatkozó jogszabályok:
1997.évi LXXVIII. Törvény – Építési törvény
253/1997. (XII.20.) Korm. Rendelet (OTÉK)
193/2009. (IX. 15.) Korm. Rendelet
8/2005. (IV.13.) VKT. rendelet Újfehértó Város Helyi Építési Szabályzata és szabályozási terve

Használatbavétel bejelentése

A 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 1. melléklet III. és IV. oszlopában felsorolt építési tevékenységek befejezése esetén a használatbavételt az építtetőnek be kell jelentenie.
A bejelentéshez a 193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 36. §-ban előírt mellékleteket kell csatolni.
Ha az építtető a bejelentéshez előírt mellékleteket teljeskörűen benyújtja, akkor a hatóság a bejelentésben foglaltakat nyilvántartásba veszi.
A használatbavételi bejelentéssel egyidejűleg az építmény használatba vehető.

Általános információk:
Az építtetőnek az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor a használatbavétel előtt – a használatbavételt a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 1. sz. melléklet III. és IV. oszlopai szerint elvégzett építési tevékenységek esetében – be kell jelentenie.

37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. sz. melléklet II. oszlopa szerinti építési tevékenységek:
1. Akkreditált intézet által bevizsgált technológiával, szerkezeti elemekkel, rétegrenddel és kialakítással (ETA, ÉME) rendelkező könnyűszerkezetes épületek (kész- vagy gyorsház stb.) építése.
3. Műemléki vagy világörökség területen lévő telek közterület felőli telekhatárán kerítés építése.
5. Műemléki területen lévő telken meglévő nem védett építmény
a) homlokzatán végzett átalakítási, felújítási, vakolási, színezési, felületképzés- módosítási építési tevékenység, vagy nyílászáró-csere;
b) homlokzatára, födémére vagy tetőzetére szerelt bármely szerelvény, berendezés, antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy, égéstermék-elvezető létesítése;
c) homlokzatán, tetőzetén, valamint műemléki területen hirdetési vagy reklámcélú, illetve művészeti ábrázolást tartalmazó építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése méretre való tekintet nélkül.
10. Megfelelőségi tanúsítvánnyal, illetve jóváhagyott műszaki specifikációval nem rendelkező építményszerkezetű tömegtartózkodás céljára alkalmas
a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó;
b) mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény;
c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek);
d) zárt, állandó jellegű kiállítási célú területen belül kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény építése.
11. Megfelelőségi tanúsítvánnyal, illetve jóváhagyott műszaki specifikációval rendelkező építményszerkezetű, állandó jellegű, 180 napot meghaladóan fennálló, tömegtartózkodás céljára alkalmas
a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény;
b) zárt, állandó jellegű kiállítási célú területen belül kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény;
c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek) építése.
12. 6,0 m-nél nagyobb építménymagasságú, vagy 60 m3 –nél nagyobb térfogatú épített siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez építmény építése.
35. Műemlékben huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatása.

Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok:
A használatbavételi bejelentéshez - a tartalomtól függően - mellékelni kell:
a) a 25. § (5) bekezdés d) pontjában foglaltakat,
b) a felelős műszaki vezető nyilatkozatát,
c) az érintett közműszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy az eljárással érintett építmény közműszolgáltatása biztosított,
d) építési tevékenységgel érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető esetén a kéményseprő-ipari közszolgáltató - külön jogszabály szerinti - nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető műszaki megoldása megfelel-e a szakszerűség követelményeinek,
e) a 25. § (5) bekezdés a) pontjában foglaltakat, ha a kivitelezés során a jogerős és végrehajtható építési engedélytől és a hozzá tartozó jóváhagyott építészeti-műszaki dokumentációtól, valamint az ezek alapján készült kivitelezési tervektől építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységgel eltértek,
f) a 2. sz. melléklet szerint kitöltött statisztikai lapot.
g) a 8. melléklet szerinti kitöltött statisztikai lapot.

Eljárási illeték:
1990. évi XCIII. törvény mellékletének XV. fejezet pontja
szerint a használatbavétel bejelentési eljárás esetén 20 000 forint

Az eljárás menete:
A 2004. évi CXL törvény (Ket.) és a 193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 33. § (5) bek. alapján:
a kérelem és mellékleteinek benyújtása
szükség esetén hiánypótlás
a hatóság a bejelentést nyilvántartásba veszi.
A használatbavételi bejelentés megtörténtével és az előírt mellékletek teljes körű megléte esetén az építmény használatba vehető.

Vonatkozó jogszabályok:
1997.évi LXXVIII. Törvény – Építési törvény
253/1997. (XII.20.) Korm. Rendelet (OTÉK)
193/2009. (IX. 15.) Korm. Rendelet
8/2005. (IV.13.) VKT. rendelet Újfehértó Város Helyi Építési Szabályzata és szabályozási terve

Használatbavételi engedély

A 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 1. melléklet I. és II. oszlopaiban felsorolt építési tevékenységek befejezése esetén az építtetőnek használatbavételi engedélyt kell beszereznie.
A kérelemhez mellékelni kell a 193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 36. §-ában felsoroltakat. A használatbavételi engedély csak akkor adható meg, ha az építmény, illetve helyiség a rendeltetésszerű biztonságos használatra alkalmas, és az engedély megadásához a közműszolgáltatók, és az eljárásba bevont szakhatóságok is hozzájárultak. A határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válását követően az építtetőnek kötelessége az ingatlan-nyilvántartási átvezetés céljából a megvalósult állapotról földmérő által készített változási vázrajzot az illetékes földhivatalhoz benyújtani.

Általános információk:
Az építtetőnek az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor, a használatbavétel előtt – a 37/2007. (XII. 16.) ÖTM. rend. 1. sz. melléklet I. és II. oszlopa szerint elvégzett építési tevékenységek esetében –használatbavételi engedély iránti kérelmet kell benyújtania – az ehhez szükséges mellékletek csatolásával – az építésügyi hatóságnak. (Eseteket lásd: Építési engedélyezési eljárás és egyszerűsített építési engedélyezési eljárás ügytípusoknál)

Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok:
A 193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 36. §-a szerint a használatbavételi engedély iránti kérelemhez – a tartalomtól függően – mellékelni kell:
a) ha a kérelem benyújtásakor már rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását a hozzátartozó szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációval
b) a felelős műszaki vezető nyilatkozatát,
c) az érintett közműszolgáltató, nyilatkozatát arról, hogy az eljárással érintett építmény közműszolgáltatása biztosított,
d) építési tevékenységgel érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető esetén a kéményseprő-ipari közszolgáltató – külön jogszabály szerinti – nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető műszaki megoldása megfelel-e a szakszerűség követelményeinek,
e) a 25. § (5) bekezdés a) pontjában foglaltakat, ha a kivitelezés során a jogerős és végrehajtható építési engedélytől és a hozzá tartozó jóváhagyott építészeti-műszaki dokumentációtól, valamint az ezek alapján készült kivitelezési tervektől építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységgel eltértek,
f) a 2. sz. melléklet szerinti kitöltött statisztikai lapot.
Eljárási illeték:
1990. évi XCIII. törvény XV. fejezet 1/ j) pontja szerint használatbavételi engedélyezés esetén a c), f) pontokban megállapított illetéket (lásd: építési engedély eljárásnál)

Az eljárás menete:
A 2004. évi CXL törvény (Ket.) és a 193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 33. § (5) bek. alapján:
a kérelem és mellékleteinek benyújtása
eljárás megindításáról szóló értesítés
helyszíni szemle megtartása
a tényállás tisztázása
szakhatóságok megkeresése
szükség esetén hiánypótlás
döntés meghozatala
döntés kézbesítése (postázás)
döntés jogerőre emelése

Az eljárás tárgyát képező építmény használatbavételi engedély jogerőre emelkedését követően vehető használatba.

Vonatkozó jogszabályok:
1997.évi LXXVIII. Törvény – Építési törvény
253/1997. (XII.20.) Korm. Rendelet (OTÉK)
193/2009. (IX. 15.) Korm. Rendelet
8/2005. (IV.13.) VKT. rendelet Újfehértó Város Helyi Építési Szabályzata és szabályozási terve

Hatósági bizonyítvány

Jogszabályban meghatározott esetekben az építésügyi hatóság – adat, tény, állapot igazolása céljából az ügyfél kérelmére vagy a földhivatal megkeresésére – hatósági bizonyítványt állít ki.
A hatósági bizonyítványt tíz munkanapon belül kell kiadni. Jogszabályban meghatározott esetekben a hatósági bizonyítvány kiállítása megtagadható.

Általános információk
1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 34. § (5) bekezdése szerint:
Az építésügyi hatóság jogszabályban meghatározott esetekben tény, állapot, egyéb adat igazolása céljából
a) a tervezés elősegítése érdekében, vagy
b) az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak a külön jogszabályban meghatározottak szerint az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéshez
helyszíni szemle alapján hatósági bizonyítványt állít ki.

Az építésügyi hatóság – a hatósági bizonyítványt az ügyfél kérelmére – vagy ha az ügyfél az ingatlan adataiban bekövetkezett változás átvezetése iránti kérelmet a földhivatalhoz nyújtotta be, akkor a földhivatal megkeresésére - állítja ki.
A hatóság az igazolni kívánt adattal, ténnyel, illetve állapottal összefüggő dokumentumokat is – (a személyes adatok kivételével) az ügyféltől bekérheti. A hatósági bizonyítvány iránti kérelemben célszerű feltüntetni azt, hogy a bizonyítványt az ügyfél milyen eljárásban vagy milyen célból kívánja felhasználni. A hatósági bizonyítványt tíz munkanpon belül kell kiállítani.
(8) A hatóság a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja, ha kiadása jogszabályba ütközik, vagy az ügyfél valótlan vagy olyan adat, tény állapot igazolását kéri, amelyre vonatkozóan a hatóság adattal nem rendelkezik.
Eljárási illetékek:
Az 1990. évi XCIII. törvény XV. mellékletének XXI. Fejezet 1) pontja szerint 2.000 Ft.

Igazgatási szolgáltatási díj:
Az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez szükséges – 197/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet 1. § (1) bek. a) pontja szerinti – építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó hatósági bizonyítvány kiadása esetén 20.000,- Ft. igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

Eljárás menete:
a kérelem benyújtása
hiánypótlás – szükség esetén
tényállás tisztázása
döntés meghozatala
döntés kézbesítése (postázás)

Vonatkozó jogszabályok:
1997.évi LXXVIII. Törvény – Építési törvény
253/1997. (XII.20.) Korm. Rendelet (OTÉK)
193/2009. (IX. 15.) Korm. Rendelet
8/2005. (IV.13.) VKT. rendelet Újfehértó Város Helyi Építési Szabályzata és szabályozási terve

Jogutódlási eljárás

Ha az építési-, módosított építési-, továbbépítési és bontási engedélyekben megjelölt építtető helyébe jogutód építtető lép be, akkor a jogutódlásra vonatkozó kérelmet kell a hatósághoz benyújtani. A hatóság a jogutódlásról végzéssel dönt.

Általános információk
Ha az építési-, módosított építési-, továbbépítési-, bontási engedélyekben megnevezett építtető helyébe jogutód építtető lép be akkor a jogutódlásra vonatkozóan kérelmet kell benyújtani az építésügyi hatóságnál.
A jogutódnak az építési jogosultságát a 193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 18. § (2) bekezdésben előírtak szerint kell igazolnia. Az eljárásban a hatóság vizsgálja az építési jogosultság igazolása tárgyában a jogutódlás bekövetkeztét. A hatóság a jogutódlásról végzéssel dönt.

Eljárási illetékek:
Az 1990. évi XCIII. törvény XV. melléklet 1/m. pontja alapján
10 000 Ft.

Eljárás menete:
a kérelem és mellékleteinek benyújtása
hiánypótlás – szükség esetén
tényállás tisztázása
döntés meghozatala
döntés kézbesítése (postázás)
a döntés jogerőre emelése

Vonatkozó jogszabályok:
1997.évi LXXVIII. Törvény – Építési törvény
253/1997. (XII.20.) Korm. Rendelet (OTÉK)
193/2009. (IX. 15.) Korm. Rendelet
8/2005. (IV.13.) VKT. rendelet Újfehértó Város Helyi Építési Szabályzata és szabályozási terve

Házszám megállapítási eljárás, illetve a települési utcanév és házszámváltoztatás igazolása

Eljárás jogszabályi alapja:

-    közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
-    a közterület nevek megállapításáról, valamint azok jelöléséről szóló Újfehértó Város Képviselő-testületének 29/2000. (VIII.25.) VKT számú rendelete
-    az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény


A házszám megállapítása a közterület nevek megállapításáról, valamint azok jelöléséről szóló Újfehértó Város Képviselő- testületének 29/2000. (VIII.25.) VKT számú rendelete alapján Újfehértó Város Jegyzője hatáskörébe tartozik.
Az eljárás illetéke: 3. 000,- Ft

A települési utcanév változtatás, illetve házszámrendezés miatti utcanév, illetve házszám változásról földhivatali ingatlan- nyilvántartási átvezetés céljából kiállított hatósági bizonyítvány illetékmentes.

Az utcanév, illetve házszám változás igazolása más eljárásban történő felhasználás céljából illetékköteles.
Az eljárás illetéke: 3. 000,- Ft

 A közterület- használati engedélyezési eljárás

Eljárás jogszabályi alapja:
-    a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.)
-    a közterületek használatának rendjéről szóló Újfehértó Város Képviselő- testületének 20/2008. (VII. 25.) rendelete (továbbiakban: rendelet)
-    a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (továbbiakban: KKt.)
-    az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

Az eljárási illeték mértéke: 3. 000,- Ft általános tételű eljárási illeték
Általános ügyintézési határidő: 30 nap

A közterületet rendeltetésének megfelelő célra, jogszabályi keretek között bárki szabadon használhatja. A közterület rendeltetésszerű használata mások hasonló célú jogait nem csorbíthatja.

A közterület rendeltetéstől eltérő használatához, illetve a közterületen felállítandó köztárgy létesítéséhez (továbbiakban: közterület-használat) a rendeletben meghatározott kivételekkel közterület-használati engedély, továbbá használati díj fizetése szükséges. Tartós, 1 éven túli használathoz, vagy közterületen felállítandó műtárgy létesítéséhez a Pénzügyi Bizottság hozzájárulása, valamint területbérleti szerződés szükséges.

A közterület rendeltetésétől eltérő célra történő használata esetén az engedélyes köteles a használattal érintett közterületnek és tartozékainak a saját költségén történő folyamatos karbantartására, az engedély megszűnése, megszüntetése esetén eredeti állapotban történő helyreállítására.

Az engedélyhez szükséges szakhatósági és útkezelői hozzájárulásokat az engedélyező szerzi be.

A rendelet hatálya Újfehértó Város Önkormányzat közigazgatási területén található közterületekre és azok használóira terjed ki.

A közterület használat engedélyezésével kapcsolatos elsőfokú önkormányzati hatósági hatásköröket a város polgármestere /engedélyező/ gyakorolja.

Közterület-használati engedélyt kell beszerezni az alábbi esetekben:

-    közterületbe legalább 10 cm-re benyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védőtető,
-    ernyőszerkezet, átfeszítő kötél, cég- és címtábla elhelyezéséhez;
-    hirdető-berendezés és reklámhordozó elhelyezéséhez, ideértve a választási kampányt
-    szolgáló önálló hirdető-berendezés elhelyezését is, továbbá a közterületre jogszerűen -hozzájárulás alapján- kihelyezett bármilyen építményre vagy tárgyra, különösen pavilonra, nyílt szerkezetű elárusítópultra, vagy építési, illetve egyéb célt szolgáló állványzatra felszerelt reklám elhelyezéséhez;
-    árusító és árusítással kapcsolatos, valamint szolgáltató fülke, pavilon, épület, üzlet létesítéséhez, illetve a már meglévő árusítóhelyek, pavilonok, épületek, üzletek működéséhez,  mozgó  árusítóhely  létesítéséhez,  vagy  egyéb  szükséges  tárgyak létesítéséhez;
-    köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezéséhez, amennyiben azok nem a közút tartozékai;
-    távbeszélő fülke, levélszekrény, valamint egyéb engedélyezett szerencsejáték célját szolgáló láda elhelyezéséhez;
-    építési munkával kapcsolatos létesítmények (pl. építési állványzat, munkaterület körülhatárolása stb.), valamint építőanyag tárolásához és törmelékek elhelyezéséhez;
-    alkalmi és mozgó árusítás, valamint szolgáltató tevékenység végzéséhez;
-    film, televízió, videó és hangfelvétel készítéséhez akkor, ha az a közterület rendeltetésszerű használatát 30 percnél hosszabb ideig akadályozza;
-    kiállítás, vásár, sport- és kulturális rendezvények, valamint mutatványos tevékenység folytatásához, valamint az ezekhez kapcsolódó ideiglenes parkolók létesítéséhez;
-    közhasználatra még át nem adott közterületek ideiglenes hasznosításához és használatához;
-    közlekedésben való részvétel feltételével nem rendelkező üzemképtelen, illetve a közlekedésben részt nem vevő reklámhordozó célra elhelyezett járművek tárolásához (maximum 30 napra);
-    közterület egyéb turisztikai, kereskedelmi, vendéglátó-ipari hasznosításához (vendéglátó-ipari előkert);
-    fák és zöldterületek védelmét szolgáló berendezések elhelyezéséhez.
-    A 12 főnél nagyobb befogadóképességű autóbusz közúton, közterületen való tárolására, amennyiben várakozás céljából maximum 1 óra időtartamot meghaladóan foglalta el a közterületet, amelynek kezdő időpontját a szélvédő mögött elhelyezett ellenőrző órán kell feltüntetni.

Nem adható közterület-használati engedély:

-    az eseti rendezvények és kitelepülések kivételével szeszesital árusítására;
-    szexuális áruk forgalmazására;
-    teher- és áruszállításra szolgáló gépjármű, mezőgazdasági vontató, vontató munkagép, pótkocsi közúton, közterületen való tárolására, kivéve, ha várakozás céljából maximum 1 óra időtartamra foglalta el a közterületet, amelynek kezdő időpontját a szélvédő mögött elhelyezett ellenőrző órán kell feltüntetni,
-    a lakosság nyugalmát vagy a közerkölcsöt sértő tevékenység végzésére;
-    zöldterületekre, ha a tervezett használat az ott lévő növényállomány rongálásának, pusztításának, csonkításának, károsításának elkerülését, megelőzését nem biztosítja, kivéve a területükön húzódó közművek javításához, létesítéséhez nélkülözhetetlen munkálatokat,
-    árusító, kereskedelmi és szolgáltató célokat szolgáló 50 négyzetméter alapterületet meghaladó zárt szerkezetű pavilonok létesítéséhez.


Nem kell közterület-használati díjat fizetni, de közterület- használati engedélyt kell kérni:

-    a közforgalmú közlekedési szolgáltatás ellátása céljából létesített állomáshelyekért és tárgyakért,
-    szobrok, emlékművek, díszkutak, szökőkutak, medencék, térformáló elemek és más köztárgyak elhelyezéséért,
-    azokért a létesítményekért, tárgyakért és eszközökért, amelyek közvetlen életveszély vagy balesetveszély elhárítását szolgálják közterületen.
-    az önkormányzat érdekében végzett építési, felújítási munkálatok esetén
-    műemléki, városképi, helyi védettségű épületek felújításával kapcsolatos munkálatok végzése céljából
-    humanitárius és karitatív célok érdekében végzett tevékenység esetén
-    távbeszélő fülke, fülke nélküli távbeszélő készülék elhelyezéséhez
-    önkormányzat vagy valamely intézménye által igénybe vett közterület használatért

Az engedély kérelmezését írásban kell kezdeményezni a közterület-használat céljának és időtartamának megjelölésével a Polgármesteri Hivatalon keresztül a Polgármester felé.

Közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. Építési engedélyhez kötött építmény esetében az építtetőnek, az építési munkálatokkal összefüggő ideiglenes közterület-használat esetében pedig az építtetőnek vagy a kivitelezőnek kell a közterület-használati engedélyt beszereznie.

A közterület-használati engedély csak meghatározott, legfeljebb 1 év időtartamra vagy meghatározott feltétel bekövetkezéséig adható.

A 12 főnél nagyobb befogadóképességű autóbusz közúton, közterületen való tárolásárára
vonatkozó kérelemhez csatolni kell:
-    a közterület igénybe vételére vonatkozó helyszínrajzot, sematikus ábrát, melyen fel kell tüntetni az útesttől, illetve szomszédos ingatlanoktól mért távolságot,
-    az út kezelőjének hozzájárulását, amennyiben az érintett út nem az önkormányzat kezelésében van,
-    továbbá az illetékes rendőrhatóság hozzájárulását, hogy a tárolás a közlekedés biztonságát nem veszélyezteti,
-    valamint az autóbusz tulajdonosának hozzájárulását, hogy az autóbuszt a telephelytől eltérő helyen tárolja a buszsofőr, üzemeltető és mindazt saját veszélyére teszi.

Az eljárás a helyi rendeletben előírt formai és tartalmi követelményeknek megfelelően összeállított kérelem benyújtásával indul. Az általános ügyintézési határidő 30 nap, melybe nem tartozik bele a hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, a szakhatóságok eljárásának időtartama.

A hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben pedig végzést bocsát ki.

Az engedélyes, a bérlő a közterület használatáért valamint a közterületek rendeltetéstől eltérő használatért díjat (bérleti díjat) köteles fizetni. A díj mértékét a rendelet. 1. számú melléklete tartalmazza. A fizetendő díj (bérleti díjat) megfizetésének tényét határozatban, illetve a bérleti díj megfizetésének határidejét, módját határozatban kell meghatározni. A közterület használati díjak évi, havi, vagy napi díjak. Az engedélyes a közterület-használati díjat a közterület tényleges használatára, illetőleg a közterületen lévő létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni. A díj szempontjából minden megkezdett hónap, nap, m2 egésznek számít.

A jogosultat a megállapításra kerülő közterület használati díj összegéről tájékoztatni kell. A megállapított díjat a jogosult Újfehértó Város Önkormányzatának költségvetési elszámolási számlájára köteles csekkel vagy banki átutalással megfizetni és a befizetés tényét az engedélyező előtt tanúsítani. Az engedély a díj befizetésével együtt érvényes.
Azon engedélyes, akinek a közterület-használati engedélye díjfizetési kötelezettség elmulasztása miatt lett visszavonva mindaddig, amíg kamatokkal növelt összegű hátralékát nem rendezi, közterület-használati engedélyt nem kaphat. Ugyanezen szankció alkalmazható abban az esetben is, ha a közterület használója a díjfizetési kötelezettségét nem megfelelően (nem megfelelő összegben és határidővel) teljesíti.

Aki közterületet engedély nélkül vagy engedélytől eltérő módon, illetve azt meghaladó mértékben használ, köteles a Polgármesteri Hivatal felhívására a jogellenes közterület-használatot haladéktalanul megszűntetni, továbbá kártalanítás nélkül kötelezhető a közterület eredeti állapotának helyreállítására. A Polgármesteri Hivatal az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetheti, amennyiben a helyreállításra vonatkozó felhívásnak az érintett 8 napon belül nem tesz eleget.

A Polgármesteri Hivatal az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével és a 8 napos határidőre tekintet nélkül azonnal helyreállíthatja, ha az az élet- és balesetveszély vagy jelentős anyagi kár, a közrend, közbiztonság, illetve a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének elhárítása érdekében vagy jelentős közérdekből egyébként indokolt. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.

Aki a közterületet e rendeletben foglalt közterület használati engedély, közterület-bérleti szerződés nélkül, vagy az engedélytől, szerződéstől eltérő módon használ, valamint a rendelet előírásait megszegi szabálysértést követ el, és 3. 000.- forinttól 50. 000.-forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Aki a közterület- használatra vonatkozó rendelkezéseket megszegi, attól a közterület-használati engedély azonnali hatállyal visszavonható.

Jogorvoslati lehetőség:
A közterület- használatot megállapító határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül Újfehértó Város Képviselő - Testületéhez (4244 Újfehértó, Szent István út 10.) címzett, illetékbélyeggel ellátott fellebbezéssel lehet élni.

 Közútkezelői hozzájárulás:


Eljárás jogszabályi alapja:

-    a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (továbbiakban: Kkt.)
-    a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet,
-    az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet
-    a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól szóló 5/2004. (I. 28.) GKM rendelet
-    a közúton végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményeiről szóló 3/2001.(I.31.) KöViM rendelet
-    a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közlekedéséről szóló 13/2010. (X.5.) NFM rendelet
-    a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet
-    közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény

Illetékességi terület: Újfehértó Város közigazgatási területe, Újfehértó Város Önkormányzatának tulajdonában lévő utak, közterületek

Az önkormányzatok tulajdonában levő közutak a helyi közúthálózatba tartoznak. Újfehértó Város Önkormányzatának tulajdonában lévő helyi közutak kezelője Újfehértó Város Jegyzője.

A közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény (együtt: építmény) elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához (a továbbiakban együtt: nem közlekedési célú igénybevétel) a közút kezelőjének a hozzájárulása szükséges. A hozzájárulásban a közút kezelője feltételeket írhat elő.

Ha a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele valamely hatóság engedélyéhez kötött építmény elhelyezése céljára szükséges, a nem közlekedési célú igénybevételről is - a közút kezelőjének hozzájárulásával - az építési (létesítési) engedélyezési eljárásban kell határozni. Amennyiben az igénybevételt kérő a hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja, a közút területének nem közlekedési célú igénybevételéről az engedélyező hatóság a közlekedési hatóság szakhatósági nyilatkozata alapján dönt.

Ha a közút kezelője a közút területének nem közlekedési célú elfoglalásához történő hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról a külön jogszabályban meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, a határidő elmulasztása esetén a hozzájárulást a kérelemben foglaltaknak megfelelően megadottnak kell tekinteni.

Kezelői hozzájárulás nélkül a közút nem közlekedési célból abban az esetben vehető igénybe (a továbbiakban: rendkívüli igénybevétel), ha az közmű, közműalagút, vasútüzemi berendezés, távközlési vezeték vagy csővezeték halasztást nem tűrő kijavítása, árvíz- vagy belvízvédekezés, helyi vízkárelhárítás vagy elemi csapás miatt szükséges.
A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges

-    külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint

-    belterületen - a közút mellett - ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához.

A közút nem közlekedési célú igénybevételéhez szükséges közútkezelői hozzájárulás iránti kérelmet a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet 3. számú melléklet szerinti adattartalommal a közút kezelőjénél kell előterjeszteni.

Kérelem a helyi közút nem közlekedési célú igénybevételéhez szükséges hozzájárulás iránt: a kérelemnek tartalmaznia kell:
1. Az igénybevétel helye, célja,
2. Annak a személynek (szervezetnek) a neve és címe, akinek az érdekében az igénybevétel történik (a hozzájárulás jogosultja):
3. Az elfoglalni kívánt útterület hosszúsága, szélessége, nagysága (m2)
4. Az igénybevétel kezdetének és befejezésének tervezett időpontja
5. A kezelői hozzájárulásban foglalt feltételek betartásáért felelős személy neve, címe, telefonszáma
6. Az igénybevétel eredményeként a közút területén (az alatt vagy felett) elhelyezett építmény (létesítmény) tulajdonosának neve és címe, üzemeltetőjének neve és címe
7. Melléklet
- az igénybevételt feltüntető tervet (helyszínrajz, vázlat, műszaki leírás) 3 példányban,
- a közút érintett szakaszának hossz- és keresztszelvényének rajzát 3 példányban,
- az igénybevétel miatt szükséges forgalomszabályozás (korlátozás, forgalomelterelés) tervét 3 példányban.

A kezelői hozzájárulás iránti kérelemhez 3 példányban mellékelni kell:
-    az igénybevételt feltüntető tervet (helyszínrajzot, vázlatot, műszaki leírást),
-    a közút érintett szakaszának hossz-, illetve keresztszelvényét, feltüntetve azokon a vízelvezetés megoldását,
-    az igénybevétel miatt szükséges forgalomszabályozás (korlátozás, forgalomterelés) tervét.

A közút kezelője a hozzájárulást megtagadja, ha a tervezett igénybevétel a közút állagának jelentős romlásával, a közúti forgalom biztonságának súlyos sérelmével vagy veszélyeztetésével járna, és az az igénybevétel feltételeinek meghatározásával sem hárítható el, továbbá ha az igénybevétel a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátását vagy hálózatfejlesztési és korszerűsítési terveinek, programjainak végrehajtását veszélyezteti.
Ha a közutat nem közlekedési célból a kezelő hozzájárulása nélkül, vagy a hozzájárulásban előírt feltételektől eltérően vették igénybe, a közlekedési hatóság – a közút kezelőjének kérelme alapján – az igénybe vevőt az eredeti állapot helyreállítására, a hozzájárulásban előírt feltételek betartására, ill. a közút állagának védelme és forgalom biztonsága érdekében szükséges intézkedések megtételére kötelezheti, továbbá pótdíj fizetésére kötelezi.

A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdése alapján a közút területének közlekedésre szolgáló részén a járda kivételével kereskedelmi tevékenység nem folytatható. A közút területének egyéb részén, illetve a közút mellett a közút forgalombiztonságát érintő kereskedelmi tevékenység csak a közút kezelőjének hozzájárulása esetén végezhető.


Döntés felülvizsgálata:
Kkt. 36.§. (2) bekezdése alapján az illetékes Nemzeti Közlekedési Hatóságtól (Szabolcs – Szatmár - Bereg Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége, Útügyi Osztály 4400 Nyíregyháza, Hatzel tér 10. sz., postacím: 4401 Nyíregyháza, Pf.: 77.).



Kérelem a helyi közút nem közlekedési célú igénybevételéhez szükséges hozzájárulás iránt: a kérelemnek tartalmaznia kell:
1. Az igénybevétel helye, célja,
2. Annak a személynek (szervezetnek) a neve és címe, akinek az érdekében az igénybevétel történik (a hozzájárulás jogosultja):
3. Az elfoglalni kívánt útterület hosszúsága, szélessége, nagysága (m2)
4. Az igénybevétel kezdetének és befejezésének tervezett időpontja
5. A kezelői hozzájárulásban foglalt feltételek betartásáért felelős személy neve, címe, telefonszáma
6. Az igénybevétel eredményeként a közút területén (az alatt vagy felett) elhelyezett építmény (létesítmény) tulajdonosának neve és címe, üzemeltetőjének neve és címe
7. Melléklet
- az igénybevételt feltüntető tervet (helyszínrajz, vázlat, műszaki leírás) 3 példányban,
- a közút érintett szakaszának hossz- és keresztszelvényének rajzát 3 példányban,
- az igénybevétel miatt szükséges forgalomszabályozás (korlátozás, forgalomelterelés) tervét 3 példányban.

A kezelői hozzájárulás iránti kérelemhez 3 példányban mellékelni kell:
-    az igénybevételt feltüntető tervet (helyszínrajzot, vázlatot, műszaki leírást),
-    a közút érintett szakaszának hossz-, illetve keresztszelvényét, feltüntetve azokon a vízelvezetés megoldását,
-    az igénybevétel miatt szükséges forgalomszabályozás (korlátozás, forgalomterelés) tervét.

A közút kezelője a hozzájárulást megtagadja, ha a tervezett igénybevétel a közút állagának jelentős romlásával, a közúti forgalom biztonságának súlyos sérelmével vagy veszélyeztetésével járna, és az az igénybevétel feltételeinek meghatározásával sem hárítható el, továbbá ha az igénybevétel a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátását vagy hálózatfejlesztési és korszerűsítési terveinek, programjainak végrehajtását veszélyezteti.

Ha a közutat nem közlekedési célból a kezelő hozzájárulása nélkül, vagy a hozzájárulásban előírt feltételektől eltérően vették igénybe, a közlekedési hatóság – a közút kezelőjének kérelme alapján – az igénybe vevőt az eredeti állapot helyreállítására, a hozzájárulásban előírt feltételek betartására, ill. a közút állagának védelme és forgalom biztonsága érdekében szükséges intézkedések megtételére kötelezheti, továbbá pótdíj fizetésére kötelezi.

Döntés felülvizsgálata:
Kkt. 36.§. (2) bekezdése alapján az illetékes Nemzeti Közlekedési Hatóságtól (Szabolcs – Szatmár - Bereg Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége, Útügyi Osztály 4400 Nyíregyháza, Hatzel tér 10. sz., postacím: 4401 Nyíregyháza, Pf.: 77.).