ÚJFEHÉRTÓ VÁROS

KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK

FELÜLVIZSGÁLATA

1. Előzmények

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény kimondja, hogy a környezetvédelmi tervezés alapja a hatévente megújítandó, az Országgyűlés által jóváhagyott Nemzeti Környezetvédelmi Program. E törvény 47§. (2) bekezdése alapján az elfogadott programot szükség szerint, de legalább kétévente felül kell vizsgálni.

Újfehértó Város Önkormányzatának Képviselő–testülete 2003-ban elfogadta a város környezetvédelmi programját. A város 2005.-ben a Programot elküldte véleményezésre a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre. A Felügyelőség a 12994-1/2005. számú levelében véleményezte a programot.

Újfehértó Város Önkormányzata cégünket, a Molnár Környezetvédelmi, Mérnöki Kft-t bízta meg a Program felülvizsgálatával.

1. A KÖRNYEZETvédelmi programban bekövetkezett változások

A terv készítésekor a szerzők nem tudták figyelembe venni - mivel azt a Magyar Köztársaság Országgyűlése a 132/2003. (XII. 11.) sz. határozatával fogadta el a 2003-2008. közötti időszakra vonatkozó - II. Nemzetközi Környezetvédelmi Programot. E program módosításában figyelembe vettük a hatályos, elfogadott II. Nemzetközi Környezetvédelmi Programot.

1. A JELENLEGI ÁLLAPOT BEMUTATÁSA – LÉGSZENNYEZETTSÉGI ÁLLAPOT JELLEMZÉSE

Közúti közlekedés eredetű emisszió

3.1. A helyszín jellemzése, alapadatok, értékelések

A sokévi átlagos meteorológiai jellemzők (Nyíregyháza adatai alapján):

Mindegyik jellemzőnek napi, évszakos ciklusa van. Fűtési hőfokhíd 293/285 K-nál ~3000 h.

Az éghajlati jellemzők közül a széladatok döntően befolyásolják a kibocsátott légszennyező anyagok terjedését és felhígulását. Az ariditási index 1,19-1,26

Az uralkodó szélirány kiemelkedően az É-ÉK-i.

3.2. Levegőkörnyezeti állapot

A levegőkörnyezet állapotát a levegőminőségi adatok és az éghajlati tényezők jellemzik. Előbbit az un. Légszennyezettségekkel adhatjuk meg. Az éghajlati jellemzők közül meghatározóak a széladatok.

A levegőminőséget a jellegzetes légszennyező anyagok koncentrációjával jellemezhetjük. A jellegzetes közlekedési eredetű légszennyező anyagok: szén-monoxid (CO); szén-hidrogének (CH); nitrogén-oxidok (NO_x); kén-dioxid (SO₂); szilárd (TSPM); szálló por (PM₁₀); ózon (O₃).

A FETIKÖTEVIFE által, a Nyíregyháza belterületén mért immisszió értékek 2004. és 2005. évben (µg/m³):

A táblázat első és második oszlopában az automata mérőműszerekkel meghatározott 1 órás légszennyezettségi átlagos és maximális értékeket közöltük. A harmadik oszlop a RIV manuális mérőhálózat 24 órás értékeit tartalmazza.

A levegőminőségi határértékek 2005. évben:

, ahol A: a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM rendelet szerint órás egészségügyi határérték;

B: a 14/2001.(V.9.) KöM-EüM-FVM rendelet szerint éves egészségügyi határérték;

C: a 14/2001.(V.9.) KöM-EüM-FVM rendelet szerint 24 órás egészségügyi határérték.

*: 8 órás mozgó átlag.

A vizsgált útszakaszok:

A vizsgált útszakaszok a „Közutak tervezése” c. ME-1994 szabvány szerint az alsbrendű közutak kategóriájába tartozik, kivéve a 4. számú főút, mely az I. rendű főutak kategóriájába tartozik, teljes hossza mintegy 9 km.

Az útszakasz jellemzői:

Külterületi szakasz

- Tervezési sebesség: 100 km/h

- Forgalmi sáv szélessége: 3,5 m

- Legnagyobb emelkedő: 5%

- Legkisebb domború lekerekítés: 10.000 m

- Legkisebb homorú ív: 50.0 m

- Legkisebb domború lekerekítés: 4.500 m

- Oldalesés: 2,5 (2,0) %

- Rézsűhajlás: 1: 1,5

Belterületi szakasz

- Tervezési sebesség: 50 km/h

- Forgalmi sáv szélessége: 3,50 m

A levegőkörnyezeti hatás számításához az Állami Közúti Műszaki és Információs Kht. (ÁKMI) 2004. évre vonatkozó hivatalos forgalomszámlálási adatokból számítottuk a kibocsátásokat (a fajlagos emissziók felhasználásával).

A forgalomsűrűség -viszonylagos- állandósága alapján útszakaszokat határoztuk meg és ezeknek számítottuk a légszennyezését.

A számítások egyszerűsítése érdekében az ÁNF: átlagos napi forgalmi adatokat határoztuk meg és használtuk. Levegőkörnyezeti hatás szempontjából elfogadható közelítést jelentett, hogy az ÁNF adatokat egységjárműre vonatkoztattuk: Ejm/nap. Maximális órai forgalomnak (MOF) az ÁNF/10 értéket tekintettük.

A közlekedés fajlagos emisszió-értékei 2005. évre kül/belterületi szakaszon:

Alapjáratban az emisszió-értékek eltérnek a forgalmi helyzethez viszonyítva. A szorzótényezők:

Az útkereszteződésekben, útkanyarokban (a sebességcsökkenés miatt) szintén módosulnak a fajlagos emisszió-értékek. Feltételezve, hogy a menetsebesség a felére csökken, a szorzófaktorok:

A fajlagos emisszió-értékek a tervezési/üzemeltetési idő folyamán változnak. Az emisszió csökkenése f = exp(-R*x) képlettel jellemezhető. Az R értékét minden szennyezőanyagra és járműkategóriára azonosnak tételezzük fel, és prognosztizáljuk: 0,08. Itt x: az évek száma 2002. évtől. Az így kiszámított f faktorokkal szorozni kell a 2002. évi fajlagos emisszió-értékeket, hogy megkapjuk a távlati fajlagos emisszió-értékeket.

A fajlagos emisszió-értékek g/km:

Továbbra is azt tételezzük fel, hogy a nagyobb sebességek külterületen, a kisebb sebességek belterületen és forgalmi csomópontokban érvényesülnek.

3.3. Légszennyezési vizsgálat

Figyelembe vett (többszörösen módosított) jogszabályok:

1995. évi LIII. tv. a környezet védelmének általános szabályairól

21/2001.(II.14.) Korm. r. a levegő védelméről

14/2001.(V.9.) KöM-EüM-FVM r. A légszennyezettségi határértékekről

4/1986.(VI.2.) OKTH r. hatályos szabályai

5/1990.(XII.6.) NM r. a légszennyező anyagokról…

12/1999.(XII.25.) KöM r. egyes környezetvédelmi szabványokról

6/1990.(IV.12.) KÖHÉM r. a közúti járművek…műszaki feltételeiről

A közlekedési emissziót az előzőekben ismertetett fajlagos emissziók, forgalomsűrűségek, útszakasz-hosszak szorzásával számítottuk. Az emissziókat (útszakaszonként, szennyező anyagonként) szorzótényezők alkalmazásával korrigálhattuk volna. A szakirodalomban javasolt faktorokat 1-értékűnek vettük. (A faktorok az útburkolat minőségét, az emelkedési viszonyokat, a gépjárművek életkorát és műszaki állapotát, katalizálási gyakorlatot stb. veszik figyelembe).

3.4. Domináns légszennyező anyag

A járművek, munkagépek kipufogó gázai ~2500 féle azonosított légszennyező anyagot tartalmaznak. Már az előzőekben is láttuk, hogy csak néhány jellegzetes légszennyező anyag (fajlagos) emisszióját vettük figyelembe. További egyszerűsítést jelent, hogy ezek közül is a domináns légszennyező anyaggal számolunk.

Domináns, az összes légszennyezésből legnagyobb arányban részesülő, komponensnél a légszennyezés és a levegőminőségi határérték hányadosa maximális. Esetünkben ez az NOx.

Bizonyítható, hogy ha a domináns légszennyező anyagra teljesülnek a (kibocsátási, szennyezettségi) határértékek, a többi anyagnál sem várhatók nehézségek.

3.5. A légszennyezés

A légszennyezettség, a környezeti levegő szennyezőanyag tartalma, a légszennyezés és a terjedés adottságaitól függ.

A kibocsátásokat az előzőekben gépjármű-kategóriánként közölt fajlagos emisszióinak módosított értékeivel és a forgalomsűrűség figyelembevételével elméleti úton számítottuk.

Az alábbi táblázatban az összesített eredményeket közöltük:

I: személygépkocsi

II: autóbusz

III: tehergépkocsi

Újfehértó Város Honlapja Címlap Településünk Környezetvédelmi Program