Természetföldrajzi adottságok

A térségi pozíció jellemzése, településhálózati kapcsolatok

A település a Nyírség Hajdúság felé tekintő peremén, Szabolcs – Szatmár - Bereg megye dél-nyugati részén - a Közép-Nyírség természetes kistájon - a megyehatár közelében fekszik két nagyváros, Debrecen és Nyíregyháza között, a 4. számú főút mentén.

A forgalmi utak (a 4. sz. Budapest – Záhony főközlekedési útra felfűzve) szinte a szélrózsa minden irányából összefutnak, így Nyíregyháza, Debrecen (Tégláson át) Nagykálló, Hajdúdorog, Kálmánháza és Hajdúböszörmény felől. Szintén fővonalú (a két megyeszékhelyt is összekötő) vasúttal is rendelkezik, így összességében közlekedés-földrajzi kapcsolatai kiválóak.

Kedvezőbb helyzetet teremtett a közelmúltban megépült, a városhatárt észak felől csaknem érintő M3-as autópálya, mely ugrásszerű fejlődést eredményezhet a város életében.

Kedvező közlekedési kapcsolatait a gazdaság és foglalkoztatottság terén törekszik kihasználni a város, melyet – a remélhetően csak átmeneti gazdasági válság ellenére - fokozatosan tovább kíván fejleszteni.

Térségi jelentőségének csökkenését jelenti – a hagyományok ellenére az utóbbi időkben (az aszályos időszak miatt) egyre csökkenő tendenciájú - felszíni vizekkel való fokozódó ellátatlansága.

A termőföld minősége az országos átlag alatti és fentiek ellenére belvíz-veszélyeztetettségű.

A talajvíz 3-5 m mélységű, de bizonyos területeken az időjárás függvényében nagymérvű ingadozás figyelhető meg.

Az erdősültség csekély mértékű és csak foltokként, többnyire szántóterületek közötti, összefüggő terület csak a déli, téglási területeken és a település északi részén található. Jellemzően akácosok

Összefüggő természetes vagy mesterséges vízfelület nincs, a Vadas-tó nagy része is száraznak bizonyult a vizsgálati időszakban. A tó környéke és az attól keletre lévő területek a szomszédos Nyíregyházához tartozó üdülőterületekhez nem kapcsolódnak szervesen.

Az alapellátástól magasabb szintű intézmény-ellátás terén a Nyíregyházával való kapcsolata a meghatározó. Korábban a Nyíregyházihoz, de a területfejlesztési törvény módosítását követően jelenleg már a Nagykállói statisztikai kistérséghez tartozik a 244/2003. (XII. 18.) sz. Korm. rendelet értelmében. A megyeszékhellyel a két város sajátos régiót alkot, de az ebben rejlő lehetőségek kihasználása terén még nagyon sok a kívánnivaló.

4.1. Vízrajz

A Nyugat- Nyírségi Pannóniai hátság hidrogeológiai tájegységhez tartozó terület délről észak felé lejt (Bf. 130- 110 méter között), a belvízcsatornák is ennek megfelelően szabdalják meghatározva a belterületi határt és a beépítéseket. A környék élővízfolyása a Téglási (VIII/7.)- folyás, valamint a Vörös- réti-csatorna. A talajvíz átlagos mélysége – 3,0 – 5,0 m közötti, azonban egyes területeken nagymérvű ingadozások lehetnek az időjárás függvényében.

Újfehértón a vizsgálati időszakban tapasztaltak szerint – főként az aszályos időjárás következtében – nem hogy összefüggő természetes vízfelület, de még mesterséges sincs, a Vadas-tó nagy része is száraznak bizonyult.

 

Földrajzi elhelyezkedése és kiterjedése miatt külön ki kell emelni a 4. számú főút és a település

közötti összefüggő rétet, a Sóstó területét - amely mint ritka vizes élőhelyként “ex lege” védelem alatt áll-, korábban nagyméretű szikes tóként a település névadója és fő jellegzetességeként szolgált.

Egy Petőfi utcai ingatlanon régen községi kádfürdő üzemelt, melyhez közeli, a 0695. hrsz- ú külterületi ingatlanon – a korábbi terv szerint a szabadidő hasznos eltöltésére alkalmas zöldterületen - mélyfúrási kúttal kapcsolatos termál- és gyógyvíz-nyerési kutatások folynak.

 

 

 

Mély-fekvésű területek a belterületen:

• Tóháti dűlő (Bethlen G. u. – Vasút u. – 4. sz. főút.

• Szőlő és Széchenyi utcák közötti terület,

• Széchenyi és a Farkasnyári utcák közötti terület,

- Kisrétkör,

- Táncsics u déli része és a Rákóczi u közötti terület,

- Csillag u- Böszörményi út- Rezeda u. melletti terület,

4.2. Földtani és vízföldtani adottságok

Újfehértó a 046-os számú Nyíri belvízrendszerben, a 07.01 belvízvédelmi szakaszon belül helyezkedik el, ahol a Nyírségi Vízgazdálkodási Társulat működik.

A belvízelvezetés belterületi szakasza 4,2 km, külterületi szakasza 48,7 km. A településen többször is volt már első fokú belvízvédelmi készültség, melyben jelentős szerepet játszik a csatornák eliszaposodottsága. A település vízkár-elhárítási tervvel rendelkezik és a vízbázis-védelemmel együtt a felszíni vízrendezés fontosságát is szem előtt tartja.

A kettő szorosan összefügg tekintettel arra, hogy a magasabb teraszokból a parti kutak felé szivárgó nitrátos talajvizek elvezetését a felszínre történő kibukkanás helyén szolgáló természetes árokrendszer a városiasodással párhuzamosan megszüntetésre, átalakításra került. Meg kell teremteni ezen háttéri talajvizek elvezetésének lehetőségét, célszerűen a felszíni vízelvezető rendszer egységes szemlélettel készült, tervszerű felújításával.

Vízbeszerzés

A település vízellátása a szolnoki Tiszamenti Vízművek Rt. által üzemeltetett Geszterédi Regionális Vízmű távvezetékének északi ágáról történik.

A Víztermelő Telep névleges kapacitása 10 000 m³/nap. A 2002 évi kapacitás 1 670 000 m³, A vízbázisból kitermelt víz ivóvíz minőségű.

A 10 db kút váltogatott üzemeltetésével próbálják mindig az éppen jobb minőségű “vízlencsét” kitermelni.

A térségben a nagyvastagságú homokrétegen átszivárgó víz az agyagosabb közbetelepüléseken ill. az agyagos feküfelszíneken gyűlik össze. A talajvízszint az alacsonyabban fekvő területeken 1,0-1,90, a magasabbakon 3,0-7,0 m-en található.

Az elmúlt évtized igen csapadékszegény volt, ezért országszerte a talajvizek süllyedtek, ami csapadékosabb időszakban ismét visszaállhat a cca..+2 m-el magasabb állapotra.

A vízminőséget általában elsősorban a csatornázatlanságból eredő kommunális szennyező hatás rontja le.

A város alatti talajvíz szennyezett mivolta hívja föl a figyelmet a víz-bázis védelem fontosságára. A parti szűrésű víztermelő telepek háttéri védelme érdekében a vízmű-üzemeltetők által meghatározásra kerültek a szóban forgó part menti kútsorok előzetesen lehatárolt hidrogeológiai védőterületi övezetei. A numerikus szivárgáshidraulikai modellezés alapján történő részletes körülhatárolásra mindkét vízbázis esetében “az üzemelő, sérülékeny ivóvízbázisok biztonságba helyezése” című kormányzati célprogram keretében, állami finanszírozással kerül sor, amit követően a különböző fokozatú víz-bázisvédelmi övezetek hivatalosan, földhivatali nyilvántartásba vezetve is kijelölésre kerülhetnek. Az 1997. szeptember hó 1-én életbe lépett “a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi-létesítmények védelméről” szóló 123/1997. (VII. 18.) Kormány rendelet által rögzített előírások figyelembevételének azonban már most, az előzetesen körülhatárolt védőterületek esetében is van jogalapja, azért minden eszközzel azok betartására kell törekedni.

Újfehértó közigazgatási területén agyag- és homokbányákról nem szólhatunk, igaz próbafúrások történtek a közelmúltban egy helyszínen, azonban annak eredményei még nem ismeretesek.

Az időszakosan előforduló magas talajvízállás jelent problémát, míg az utóbbi esetében a vízpótlás megoldása ütközik nehézségbe. Kézenfekvőnek látszik a fölösleges vízmennyiség közvetlen leengedése, ám egyes területeken vízfelületek kialakítása célszerűnek látszik, aminek jótékony környezetvédelmi hatása nem kérdőjelezhető meg. A HNP (ismert) álláspontja szerint nem járható út a jelenlegi 4. számú főút és a város közötti réten vízfelület kialakítása, ami további egyeztetéseket tesz szükségessé.

4.3. Talajtani adottságok

A jellegzetes dél-nyírségi adottságot a magasabban fekvő dombvonulatok közötti mélyebb vizenyős völgyek jelentik. Egyes területekre jellemző a könnyen mozgó homokbuckás vonulat.

A jelentős nagyságú szántó területe átlagos aranykorona- értéke (Ak) 9.

A terület uralkodó talajtípusai:

Folyóvízi üledék

Az egykori hordalékkúp folyóvízi anyagát a Nyírségben a legtöbb helyen futóhomok fedte be. Eddig csak Újfehértó keleti határában, a 4-es főút mellett sikerült találni olyan „szigetszerűen” kiemelkedő felszíndarabot, ahol a vékony löszös takaró alatt az eredeti hordalékkúp folyóvízi hordalékának rétegei tanulmányozhatók. A rétegek szerkezete, szemcseösszetétele, a vízi környezetet kedvelő csigák, valamint az elmúlt években feltárt fagyékek jelzik a pleisztocén üledékképződést. Mivel ez a keskeny, viszonylag kis terület teljesen egyedülálló a Nyírségben, ezért célszerű lenne helyi védettség alá helyezni. A védetté nyilvánítást az is indokolja, hogy a legfelső, löszös rétegben parti fecskék költenek.

Futóhomok

A város határában a felszínen vagy a löszös köpeny alatt szinte mindenütt előforduló képződmény. Előfordulnak olyan területek is, ahol a futóhomokot lösz borította be, majd 11-12000 évvel ezelőtt újabb homokmozgás következett. A feltárások tanúsága szerint legszembetűnőbbek a homok színénél sötétebb, különböző vastagságú, különböző távolságban elhelyezkedő kovárványnak nevezett vasas, barna, szalagszerű képződmények.

Löszös homok, homokos lösz

A Hajdúhát irányába, Hajdúböszörmény felé a buckákat fedő löszös takaróban egyre több a löszfrakció és a löszös homok fokozatosan homokos löszbe, majd löszbe megy át.

Szikes löszös homok, szikes homokos lösz

Környezetünknél mélyebben fekvő löszös üledékkel borított felszínek, ami a talajvíz függőleges irányú mozgásának tulajdonítható. A mélyebb rétegekből kioldott sók a felszínre kerültek.

Öntésképződmények (öntéshomok, öntésiszap, öntésagyag)

Ebbe a kategóriába tartozik a mélyebb laposokban és az elhagyatott vizenyős völgyekben felhalmozott üledéket. Anyaguk a buckákról mosódott le, felső szintje humuszosodott, helyenként rétiagyag-szerű.

A felszín-közeli talajok legnagyobb része nagy víznyelő képességű, gyengén víztartók. A talajok adszorpciós kapacitása a homokos fizikai talajféleség következtében alacsony. A talajok kémhatása lúgos, gyengén lúgos.

Az újfehértói határ formatípusai

A nagy kiterjedésű városhatár geomorfológiai arculatát elsősorban a szél alakította formák határozzák meg szélbarázdák, garmadák és maradékgerincek formájában. Az ÉNY-i részen É-D-i irányú hosszan elnyúló mélyedések a jellemzőek, melyek egykori medrek maradványai és a későbbiek során feltöltődtek.

Forma alapján három csoportba sorolható, a határ keleti oldala felé a lösztartalma csökken.

Szélbarázdák

Maradékgerincek

Garmadák

A szélbarázdákból kifújt homokot a szél garmadákba halmozza fel, szintén három formatípust különböztetünk meg.

Deflekciós mélyedések

Nagyon gyakoriak a város határában, alakja változatos, legnagyobb átmérője a 2 kilométert is eléri.

Akkumulációs (felhalmozással létrejött) eredetű homokfelszínek, melyek a deflációs (a szél által kifújt) területektől délre alakultak ki.

Folyóvölgyek maradványai, melyek a Nyírség központi vízválasztójának a kialakulása után vízfolyás nélkül maradtak.

4.4. Éghajlat

Mérsékelten meleg, száraz, hideg telű éghajlati adottságú.

Évi napfénytartam: átlagosan 1960 óra max. 2312 óra, min. 1131 óra. (Mivel a mezőgazdasági tenyészidőszakra esik a napsütéses órák számának 80 %- a, kedvező a napfény- igényes kultúrák – gyümölcs, dohány, napraforgó, stb. – számára.)

A kitavaszodás csak későn indul meg, a napi középhőmérséklet már október 10-15-e körül 10 C fok alá süllyed és csak április 15- 20- a között emelkedik 10 C fok fölé.

A sokéves csapadék-átlag 550-570 mm.

Szél átlagsebessége: téli időszakban: ~ 4-5 m/s

tavaszi, nyári időszakban: ~ 3-4 m/s.

Uralkodó szélirányirány: főként ÉK-i – DNY-i

A növénytermesztés szempontjából legfontosabb a tavaszi szélerózió elleni védekezés, mivel az 5-6 m/s sebességű szél már elég a homokszemcsék indításához, valamint a növényzet nélküli homokfelszín gyorsabban kiszárad. A jelentős kiterjedésű homokfelületeken az erőteljes felmelegedés miatt szárazabbá válik a levegő, ezért a terület egyik legjellegzetesebb vonása a levegő alacsony páratartalma. A nagy besugárzás és az aránylag magas hőmérséklet mellett jelentős az abszolút páratartalom hiánya, ezért gyakori a talaj- és légköri aszály. A nedvesség átlagos évi középértékei 70-75 % közöttiek, de a 14 órakor mért nedvességek nem érik el a 60 %- ot sem.

4.5. Élővilág

Növényzet

A település növényföldrajzi besorolása: az Alföldi flóravidék, Nyírség flórajárásába tartozik.

A dél- nyírségi síkságon a mezőgazdasági művelés döntő mértékben van jelen, és védelemre érdemes növényeket őrző foltok találhatók.

A területen talajtípustól függően az alábbi növényzet a jellemző:

• üledékes löszfal: kutyatejfélék, ebszékfűfélék

• szikes talaj: sziki őszirózsa (védett), csenkeszek, perjék, herefélék,

• mocsaras-lápos területek: mocsári gólyahír, libapimpó, agárkosbor, keskenylevelű gyékény

• homok talaj: fehér akác, dúsvirágú ökörfarkkóró

Az erdőterületek túlzottan lecsökkentek és nagyobb összefüggő területek gyakorlatilag hiányoznak.

A kistáj vonatkozásában a legelterjedtebb potenciális erdőtársulások közül az akácliget-erdők (döntően) és a gyöngyvirágos tölgyesek említendők meg, míg a lágyszárúak közül a rozsnokok, sásfélék és a csenkeszfélék emelhetők ki. Számos helyen akác alkotja a telepített erdőket, melyek aljnövényzetében főképp adventív – kozmopolita gyomok szaporodnak el.

Újfehértó többek között igen gazdag „ex lege” védett lápokban és szikes tavakban is.

Állatvilág

Az állatvilág megjelenése jelentős párhuzamot mutat a domborzati és erdősültségi jellemzőkkel. Újfehértó enyhén lankás, homokos, erdőket csak foltokban tartalmazó területe, erős urbanizációs foka inkább az apróvadak előfordulását teszi lehetővé, de az egyre jobban romló, szűkülő élőhely erősen veszélyezteti állományukat. Sajnos a hiányos környezeti kultúra következtében ezen élőhelyeken előszeretettel felhalmozott illegális szemét komolyan veszélyezteti ezen élőhelyeket.

Érdemes megemlíteni, hogy a löszfalas területeken a partifecskék és a gyurgyalag egyedeit fedezhetjük fel. A szikeseken fellelhetők a védett fürgegyík és mezei veréb, a nünüke és a közönséges szemes lepke. Homokos talajú területeken találkozhatunk a sziki pacsirtával, melyek Európában egyedül itt találhatóak meg.

Területhasználat

A települési önkormányzatok körében végzett kérdőíves felmérés alapján:

A földterületek művelési ágak szerinti %- os megoszlása

Fentiekből adódó következtetés: Újfehértón a szántóterületek aránya lényegesen magasabb, az erdő nagyon kevés, a kertség kevés, a gyümölcsösök szintén magasabb, a szőlők területe átlagos, gyepterület jóval kevesebb, nádas+ halastó átlagos, a művelés alól kivont területek kisebb mértékűek a környező településekhez képest.

Újfehértó teljes igazgatási területe: 15127 ha

külterülete: 14088 ha

belterülete: 1039 ha

A mezőgazdasági célú területhasználat művelési ágak szerinti megoszlása:

• szántó: 9823 ha

• gyep: 1150 ha

• erdő: 500 ha

• gyümölcsös: 320 ha

• szőlő: 30 ha

• nádas: 450 ha

összesen: 12273 ha

Mezőgazdasági művelésből kivett területek nagysága: 1815 ha (2002-es adat).

(A dél felől észak felé enyhén lejtős (130-119 mBf..) Közép-nyugat- Nyírségi területre a homokvonulatok a legjellemzőbbek és mivel természetes élővizekben szegény (csak mesterséges csatornák biztosítják a csapadékvíz- elvezetést), gyakori a szélsőséges időjárás. )

A külterületek egy sajátos típusát képviselték a szórványtanyák, ahol többnyire a településtől leszakadt társadalmi réteg élt. Ilyen volt Szegegyháza, Micske, illetve Vadas (Kis és Nagy)- 1962-

ben 139 házában 581 lakója volt, főként a betelepülők lakhelye volt, valamint Ökörkút- Bogárháza tanyaközpontok, melyek közül egy, Bogárháza Kálmánháza néven 1959- től önállósodott.

A régi településrészeket ma már csak egy-egy major, régi tanyasi iskola - nem ritkán csak tájékozódási pontként – jelzi. Összefüggően csak a vadasi részen található épületegyüttes és él nagyobb létszámú lakosság.

A 2003-as közigazgatási állapot szerint (a 2001-es KSH adatok alapján-lakosszámmal és lakásszámmal) az alábbi külterületi településrészek maradtak fenn: Epreskert (4-1), Ereszvény (24-10), Kismicske (4-3), Nagymicske (7-5), Pázmány (1-1) Petőfitag (40-18), Sorhegy (12-12), Sóstótanya (2-2), Szilashát (22-15), Táncsicstag (37-22), Vadastag (100-55)

Egykor sokkal jelentősebb számú szőlős- és gyümölcsöskert biztosította a megélhetést, melyek nagy része a jelenlegi belterületre estek. A Cseke-kert a mai Fecske, Hársfa, Sólyom, Liliom, Árvácska utcák helyén, a Deák-kert a mai 4-es főút mentén, az Eklézsia-kert a mályváskerti református imaház melletti területen, az Erdődi-kert a mai Mókus, Nyíl és Váci Mihály utcák helyén, a Kossuth-kert a volt Szövőgyár (ma iparterület) helyén, a Ménes-kert a mai Bem apó úti temető helyén, a Hadházi-kert, mely a mai Táncsics utca helyén, a Németi-kert a mai Damjanich, Éva és Nyárfa utcák helyén, a Szunyoghy-kert a mai Hársfa utcák helyén terültek el.

Máig (nagyrészt beépítetlenül) fennmaradtak: az Erzsébet-kert (mivel észak felé eddig nem terjeszkedett a település), a Tokaji út melletti gyümölcsös, a Mandel- kert, a Pitvar- kert és a Sági-kert a Dorogi út déli oldalán.

Nagy összefüggő vízfelületek voltak (amiből sajnos már semmi sem látható):

- a Nagy(Szikes)- Sóstó (Fehértó), mint a település névadója,

• a Farkasnyára, a Szőlő és Széchenyi, valamint a Farkasnyári utcák

• közötti terület, régen halászták is az eseős időben másfél méter

• mélységűre duzzadt tavat,

• a Kisrét mára parkosított területe,

• a Táncsics u déli része és a Rákóczi u közötti terület, valamint a Csillag u- Böszörményi út- Rezeda u. melletti terület, a volt Kenderáztató,

• a Mester-tó, a belváros (a Szent István és Petőfi utcák közötti nádas

területe) és a.

• a Vadas-tó területe (csak foltokban volt vízfelület rajta).

Mára a mesterséges csatornák a belvízveszélyt meg tudják akadályozni, de kotrásukat folyamatosan végezni szükséges. Sajnos azonban időnként csak kiszáradt medrekként, sivár összképet mutatnak (amibe még a Vadas-tó medre is beletartozik) a vízutánpótlás hiánya miatt.

Kivont területek: a korábbi rendezési terv 10 db. Tsz-majort jelöl, melyek azóta magántulajdonba kerültek és továbbra is a gazdálkodó tevékenység (növénytermesztés és állattartás) színhelyei.

4.7.1. VÍZELLÁTÁS.

Meglévő állapot:

Újfehértó vízellátását a Geszterédi Regionális Vízmű biztosítja.

A szolgáltatott víz kémiailag előkezelt, vastalanított.

A vízmű kapacitása:

technológiai 10.000 m³ /d

vízbázis 8.000 m³ /d

A vízműről még további öt másik település vízellátása is kielégítésre kerül: Geszteréd, Érpatak, Téglás, Bököny, Hajdúhadház.

A vízmű üzemeltetője a NYIRSÉGVÍZ Rt. Nyiregyháza, Tó u. 5.

A város ellátó rendszere a vízmű rendszeréhez tartozó, NA 300 ac távvezeték II. ágáról csatlakozik le.

A fő gerincvezeték mérete NA 300 acny cső, az elosztóhálózat DN 150 PVC KM, és DN 100 PVC KM cső.

A meglévő hálózat általában körvezeték rendszerű, jelentős az ágvezetékek száma.

Az ingatlanok közüzemi hálózatra való rákötési aránya 90 %-os.

A nyomásbiztosítására és tartására létesült a Béke téren a 42 m magas víztorony, melynek hasznos térfogata 1280 m³.

A városban lévő két kisebb üzem ivóvízellátása a közműhálózatról biztosított, vízhasználatuk kevés, 25 m³ /d.

Jelenleg bekötött lakások száma: 4.020 db.

Vízfogyasztás Q_min = 1.200 m³ /d

Q_max = 2.400 m³ /d

Fejlesztési javaslat:

A településrendezési terv a terv távlatában 15.500 fő várható lakos számot prognosztizál.

A város Önkormányzata az északi részen ipartelepet kíván létrehozni.

A város várható vízigénye

Q_átl = 15.500 fő x 150 l/fő/d = 2.325 m³ /d

Q_max = 15.500 fő x 150 l/fő/d x 1,4 = 3.255 m³ /d

A vízbázis fejlesztés az ellátott 6 település együttes igénye alapján határozható meg, meghaladja a településrendezési terv kereteit.

A városi ivóvízhálózat fejlesztésénél a szerkezeti terv szerinti új gyűjtőút nyomvonalát vettük figyelembe.

Az északi oldalon a tervezett Északi Ipari Park vízellátásának biztosítására a tápvezetéktől indulva egy új DN 150 méretű gerincvezeték építését tervezzük a gyűjtő út nyomvonalán a nyugati oldalon meglévő gerincvezetékig.

A 3504 számú összekötő úttól délre tervezett új vezeték mérete DN 100.

A fejlesztés során fokozatosan törekedni kell a meglévő ágvezetékek lehetőség szerinti (zsákutcák kivételével) megszüntetésére, a nem kívánatos vízminőség romlás megakadályozása érdekében.

A város tervezett ipari parkjának vízellátását a meglévő rendszerről tervezzük, körvezeték kialakításával.

A meglévő hálózatot és a javasolt hálózat fejlesztést a TV-1 jelű Vízellátás szakági tervlapon tüntettük fel.

VÍZELVEZETÉS

A településen választott rendszerű csatornázás létesült.

4.7.2. SZENNYVÍZELVEZETÉS

A városban közműves szennyvízelvezető hálózat épült, melyet a NYIRSÉGVÍZ Rt. üzemeltet. Az üzemeltetési engedélyének száma. 1002-61/2002 számon módosított 1002-11/1999 sz. határozat.

Az engedély érvényességi ideje 2027. szeptember 30.

A kiépített gravitációs hálózat anyaga KG PVC, a gerincvezeték mérete DN 200, DN 315, a bekötővezetékek DN 160 mm.

A gerincvezeték hossza: 17,6 km

A hálózaton 3 szennyvízátemelő üzemel.

A szennyvízcsatornával összegyűjtött szennyvíz a meglévő Újfehértói nyárfás szennyvíztisztító telepre kerül. A telepre érkező szennyvíz rács- illetve osztóaknán keresztül iker elrendezésű ülepítő földmedencébe folyik, majd az öntözőcsatornákon jut a nyárfás öntözőterületre. A telep területe 6,47 ha. A meglévő szennyvíztisztító telep kapacitása: 500 m³/d

A kiépített hálózat 1500 m³/d szennyvíz elvezetésére alkalmas.

Újfehértón a belterület 25 %-a ellátott szennyvízcsatornával de a lakásoknak csak a 35 %-a került rákötésre, a szennyvízcsatornára.

A szennyvízcsatornára nem kapcsolt lakások szennyvize gyűjtőaknákba kerül, ahonnan szippantással távolítják el. A szippantott szennyvizet a Nyiregyházi szennyvíztelepre szállítják.

A város 2003 évben céltámogatási pályázaton támogatást nyert egy új biológiai szennyvíztisztító telep építésére, valamint 14,14 km gerincvezeték építésére.

Fejlesztési javaslat:

A várható szennyvíz mennyiség a város teljes területéről:

• Q_szenny = 2.325 x 0,8 = 1.860 m³ /d

A szennyvízelvezetés a meglévő hálózatokkal magoldott, és az épülő új 14,14 km csatorna, valamint az Északi Ipari Park területén tervezett csatornák jelentenek a jövőben megoldást. Az épülő csatorna szakaszon 5 db új szennyvízátemelő épül, melyből az északi részen tervezett átemelő az Északi Ipari Park szennyvizének továbbítását is szolgálja.

Az épülő hálózattal a település kb. 50 %-a van szennyvízcsatornával ellátva. A hálózat további bővítésével el kell érni a csatornahálózat 100 %-os kiépítését. A hálózatbővítés mellett törekedni kell, hogy a kiépült csatornaszakaszokon a rákötések száma rövid időn belül érje el a 60 %-os arányt.

A biológiai szennyvíztisztító megvalósulásával biztosítható a szippantott szennyvizek fogadása, így csökk